A cikk szerzője Balásy Zsolt, portfóliókezelő (HOLD Alapkezelő). Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Emlékszünk a 2020 eleji globális közidegállapotra, ugye? Vajon az akkori félelmet mekkora részben gerjesztette a koronavírus és mekkora részben a pánik&klikk média? Vajon az, hogy akkor a többség a “svéd modellre” (most ezen ne vitatkozzunk…), mint a gyűlölet tárgyára tekintett, mennyire volt hasznos a járvány elleni racionális védekezés szempontjából? Remélem, két és fél évvel később már többen értik, hogy miről írok, mint akkor.
Sok érzelmileg (részben szándékosan, politikai célokból) felfokozott téma kering a világban, ahol egy józanabb “svéd modellt” amolyan ellenségként bélyegeznek meg. Migráció, LMBTQ, de hiszen mindenki ismeri ezeket…
Most beszéljünk ezek közül a klímaváltozásról. A szén-dioxid kibocsátás folyamatosan nő (helló, feltörekvő Afrika és Ázsia!) és ami a légkörbe került az még akár 100 éven keresztül is melegít majd. Nincs olyan optimista CO2 emissziós klímamodell tehát, amely szerint 2100-ig ne folyamatosan emelkedő hőmérsékletet látnánk. A károkozás és a „tipping pointok” pedig a felmelegedésből származnak, nem a CO2-ből. Akkor vajon mégis miért az emissziócsökkentésről szól a klímaváltozás körüli párbeszéd túlnyomó része?! Miért elektromos autózást támogatunk Afrika oktatása helyett? Miért lesz közutálat tárgya, ha valaki adaptációról és geo-mérnökösködésről beszél?
Ezért volt óriási öröm számomra azt látni, hogy éppen az idei COP előtt az Economist vezércikkben állt át a klímarealizmus (a svéd modell…) táborába. Itt félve ugyan, de kimondták, hogy bizony a felmelegedés elkerülhetetlen és itt az ideje a klíma-realizmusnak: érdemesebb lehet az adaptációval, a hűtéssel és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozni a jelenlegi kezdetleges CO2 kímélő technológiák költséges és bizonyos szempontból haszontalan erőltetésénél. Vagy ahogy ők mondják, Cool it! Mert lehet ugyan a geo-mérnökösködés miatt aggódni, de a melegedő világ miatt viszont biztosan kell. Szóval klíma pánik helyett klíma racionalizmust kívánunk a következő évtizedekre!
Adásunkban az Economist kijózanodása mellett szó lesz az egyre zaklatottabb piaci eseményekről, valamint a magyar kormány szerepéről a történelmi léptékkel is kiugróan magas inflációban. Vendégünkkel, Szőcs Gáborral pedig arról beszélünk, miért érdemes ilyen kötvényhozamok mellett is részvényeket tartani, és hogyan lehet ilyen drága a dízel?!
Jó szórakozást!
