A mai hírlevélben írunk a méregdrága gázzal működő erőművek megadóztatásáról, Herszon felszabadulásáról, a magyar tojástermelésről, zöldhidrogénről és egy váltásra készülő gyógypedagógusról.

G7 Reggel

2022. november 11. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: gázerőművek adóztatása

A méregdrága gázzal működő erőművekre extraprofitadót fognak kivetni Gulyás Gergely szerdai bejelentése alapján, ami elsőre ellentmondásosnak tűnhet, valójában azonban logikus lépés.

Mi vezetett ehhez? Az elmúlt években rengeteg napelem lépett be a rendszerbe, de mivel kiszámíthatatlanabb a mennyisége a fosszilis energiahordozóknál, bonyolultabbá vált az áramtermelés egyensúlyban tartása.

• Emiatt több pénzt kellett fizetni a rendszer stabilizálásáért felelős, könnyen szabályozható gázerőműveknek.
• A két évvel ezelőtti ötszörösét, 35 milliárd forintot fizetett nyáron ezért a kiegyenlítőnek nevezett energiáért a rendszerirányító Mavir. Ennek a többletköltségnek a nagy részét pedig beépítették a rendszerhasználati díjba.

Mi történt most? A kormány célja az, hogy a villanyszámla tetemes részét kitevő rendszerhasználati díj ne emelkedjen jövőre, ezért döntött a kiegyenlítő áramot többszörös áron eladó erőművek külön adóztatásáról.

Igen, de: a kiegyenlítő energiát biztosító erőműveknek nem csak a bevétele nőtt meg, hanem – mivel jellemzően gázzal működnek – a költségeik is elszálltak.

• Így a korábbi bevételek feletti rész teljes egészében nem „extraprofit”, hiszen a többlet egy jelentős részét elvitték a működési kiadások.
• A nagy kérdés az, hogy a bejelentett 10-13 százalékos adót mennyire tudják fedezni a növekvő árak és költségek között.

A nyár végén indított ukrán ellentámadás az eddigi legnagyobb sikerét érte el: harc nélkül visszafoglalta Herszont, az egyetlen ukrán megyeszékhelyt, amelyet a februárban indított invázió során elfoglaltak az oroszok.

Mi történt? Az orosz csapatok utánpótlásvonalait hónapok óta rakétákkal támadó és a frontvonalon a gyenge pontokat kereső ukrán stratégia annyira felőrölte az oroszokat, hogy szerdán jelentették be kivonulásukat a városból.

• Az elmúlt napokban folyamatosan jelentek meg videók arról, ahogy Herszon környéki településeken a bevonuló ukrán katonákat üdvözlik.
• Péntek délután pedig Herszon belvárosába értek az ukrán katonák, miután az oroszok bejelentették, hogy be is fejezték a kivonulást. Szintén számos videó jelent meg a belvárosban ünneplő emberekről.

Mi ennek a jelentősége? A szimbolikus és politikai jelentőségen túl a rengeteget szenvedett szomszédos nagyváros, Mikolajiv kikerül az orosz hagyományos tüzérség lőtávolságából, míg az ukránok mélyebben tudják támadni az orosz célpontokat.

• Kijev ostromának visszaverése és a harkivi ellentámadás után ez a harmadik nagy sikere az ukrán hadseregnek.

Alulnézet: az egykor közel 300 ezres városban 30-60 ezer ember maradhatott, és jelentős részük felszabadul a mindennapos elnyomás alól. Érdemes elolvasni egy Herszonból elmenekülő pár drámai beszámolóját az oroszok kegyetlenkedéseiről.

Mi következhet? Mivel a környék összes Dnyeper-hídja megsemmisült, az új fronttól kevésbé lehet támadni az utánpótlásvonalakat, és a tél is korlátozza a támadó műveleteket, tavaszig nem várható jelentős változás a délnyugati fronton.

• Az egyik legidézettebb katonai szakértő, Rob Lee szerint ugyanakkor az ukrán hadsereg lendületben van, és elég kapacitása van arra, hogy tél során újabb területeket szerezzen vissza.

• Havi bruttó 410 ezer forintos az egy főre jutó átlagos kereset a jövedelmi ranglétra felső 20 százalékában. A középső jövedelmi ötöd egy főre jutó átlaga bruttó 164 ezer forint (G7)
• Két óra sztrájk miatt több mint 33 ezer forintot vont le egy középiskolai tanár fizetéséből a tankerület. Több tanárral is történt hasonló, a tankerület pedig nem adott magyarázatot az esetre (Szabad Európa)
• A világ egyik leggazdagabb embere volt Sam Bankman-Fried, de egy nap alatt vagyona 94 százalékát elvesztette a 30 éves kriptobefektető, miután a legnagyobb cégei összeomlottak (G7)
• Egymástól való elidegenedés, egyenlőtlenségek vagy a szegénységtől való félelem – véletlenszerűen megszólított emberek beszélnek arról, hogy szerintük mi a legnagyobb probléma a világon (Mfor)
• Tíz település példáján keresztül mutatja be egy helyi újság, hogy a világ egyik leggazdagabb táján, az amerikai Maine-ben milyen hatásai vannak a folyamatosan emelkedő tengerszintnek (Maine Monitor)
• Angol-spanyol nyelvű podcastsorozat az utolsó vb-jére készülő argentin Lionel Messiről, aki 13 évesen Barcelonába költözött, és a világtörténelem legelismertebb focistájává vált (NPR)

• 35 éve fokozatosan csökken a tojástermelés Magyarországon, a 70-es évek végén a mostani közel kétszerese volt a megtermelt mennyiség.
• Fogyasztásban a mexikóiak a világelsők, átlagosan 409 tojást esznek egy évben egy főre vetítve.

Mariannával ebben az újbudai utcában találkoztunk, miközben elmélyülten vizsgált egy kirakatot, de fotót nem szeretett volna magáról.

Mivel foglalkozik? 29 éve gyógypedagógus, tavaly váltott munkahelyet, de úgy érzi, cseberből vederbe került, mivel az állami rendszeren belül maradt.

• „A rendszer hiányosságai mindenhol megtapasztalhatóak” – mondta, és az adminisztrációs terhek csökkentésével kezdené az „oktatás teljes átalakítását”.
• Az állami fenntartás strukturális problémái miatt a tanév végén váltani szeretne, és egyházi vagy magániskolában szeretné folytatni.

Mit csinál szabadidejében? Szeret olvasni, most Edith Eva Eger A döntés című könyvét olvassa, következő célja pedig Máté Gábor magyar-kanadai orvos könyve.

• Kirándulni is szeret, de mostanában nincs ideje rá egy családtagja egészségügyi problémája miatt.

Méhes Martina az Energiaklub szakpolitikai intézet ügyvezetője és szakmai igazgatója.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Napi.hu podcastja Gidai Olvérrel, a zöldenergiával foglalkozó Ganzair tulajdonosával a zöldhidrogénről.

Miért? „Megtudhatjuk, mi az a zöldhidrogén, mi a kapcsolat a megújuló energiákkal és a földgázzal, hol tart most a hidrogénpiac, milyen projektek vannak most Európában, és mi várható a következő években a technológia fejlődésében és elterjedésében. A szakértő szerint két éven belül várható az áttörés.”

Mikor jelent meg? Az Est politikai napilap 1924. január 1-jei számában.

Mi jelent meg? „Körülbelül két esztendeje Budapesten a divatos szenvedélyek sorában vezetőszerepet tölt be a spiritizmus. Ma zsúr helyett szeánszokat rendeznek Budapesten, titokzatos vöröslámpás, feketelepies éjféli szeánszokat, amelyeken úgy jártak be és ki Wilde Oszkár és Napóleon szellemei, mintha nélkülük egyetlen rendesebb családban sem lehetne teát felszolgálni

(…)

A Metapszichikai Társaság tagjai, akik okkult kísérletekkel foglalkoztak, másfél esztendőn keresztül felültek egy huszonhárom éves fiatalembernek, László Lászlónak, akiről az egész világon azt híresztelték, hogy a legkitűnőbb élő médium. László László másfél esztendőn keresztül ringatta ebben a boldog hitben a Metapszichika pesti mestereit, amikor egy leleplezés megállapította, hogy Landó László ezeket a fejeket, lábakat előre elkészítette vattából, gézből és libazsírból, a formátlan, ijesztő túlvilági alakok arcvonásait ügyes kéztechnikával ő maga rajzolta meg és a kísérletek alatt, anélkül, hogy másfél évig rá tudtak volna jönni, a szájából ő maga varázsolta elő őket.” (Arcanum Adatbázis)