A Kreml kénytelen a frissen elcsatolt területek lakosságát megkérdezni, hogy hova is rajzolják a határokat
Még meg sem száradt a tinta a tisztességesnek távolról sem nevezhető népszavazás lapjain, az oroszok már bejelentették, hogy négy ukrán megye az Orosz Föderáció tagja lett. Azonban a területek átminősítése már nem ilyen egyszerű, a heves ukrán ellentámadások miatt komoly fejtörést okoz a Kremlnek, hogy kitalálják, igazából mekkora területet tekintenek a sajátjuknak. Egy hétfői sajtóértekezleten a Kreml szóvivője, Dimitri Peskov azt mondta, hogy Herszon és Zaporizzsja megyék tekintetében még kicsit gondolkozniuk kell, hová is rajzolják a határvonalakat.
Így aztán annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten pénteken már aláírta a dokumentumot, mely szerint az elcsatolt négy ukrán megye többé elválaszthatatlan Oroszországtól,
a Kreml még mindig nem tudja, hogy ezek a területek igazából hol érnek véget.
Október első napjai egyébként is áttörést hoztak az ellentámadásokkal kapcsolatban: az ukránok visszafoglalták az egyik fontos szállítmányozási központnak tartott Limant, és sikerült az oroszokat Herszon megyében is visszavonulásra kényszeríteni.
#BREAKING Kremlin says Russia will 'consult' with local populations of two Ukraine regions that Moscow annexed last week, to determine exact borders of regions to be integrated into Russia pic.twitter.com/hqA6J915J9
— AFP News Agency (@AFP) October 3, 2022
A két másik, szintén elcsatolt megye, Doneck és Luhanszk esetében az oroszok a 2014-es határokat tekintették irányadónak, noha a szeparatisták sosem tudták a megyék teljes területét ellenőrzésük alá vonni. Mivel Herszon és Zaporizzsja megyék adminisztratív határai nem esnek egybe a valóban oroszok által irányított területek határával, nem tudni, hogy pontosan mit tekintenek a magukénak, és ebben a Kreml szóvívője sem kívánt nyilatkozni, viszont azt megígérte, hogy majd konzultálnak az ott élőkkel a kérdésről, ugyanakkor azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy újabb népszavazást tartsanak.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
