Rossz gazdaságpolitikát sokféleképpen lehet folytatni, az eredmény viszont nagyon gyakran ugyanaz, a száguldó infláció. És itt most nem a hazai – így is elég kellemetlen – 13,7 százalékra kell gondolni, hanem 70-80 százalékra, vagy még annál is sokkal többre.
Az utóbbi években többször írtunk például a pénz vásárlóértékét akár több körben is teljesen lenullázó Venezueláról és Zimbabwéről, míg hozzánk közelebb Törökország küzd az egyre inkább megfékezhetetlen árakkal. Argentínának pedig már több évtizede bérelt helye van a gazdaságpolitikai gondokkal küzdő országok listáján, ami már jó párszor okozott államcsődöt és elszaladó inflációt.
Most ismét ez a helyzet, amire a gazdaságpolitika szokott módon megkésve és kapkodva próbál reagálni. Az argentin jegybank két hete 8, tegnap pedig 9,5 százalékponttal emelte az alapkamatot, amelyet így már csak fél százalékpont választ el a 70 százaléktól – írja a Bloomberg.
Pozitív reálkamatról azonban egyelőre még így sem beszélhetünk, hiszen júliusban az éves infláció 71 százalék volt, ami már helyi mérték szerint is igen jelentős, az utóbbi 30 év leggyorsabb ütemű pénzromlása. Ehhez – szintén nem szokatlan módon – politikai felfordulás is hozzájárult. Júliusban lemondott Martin Guzman gazdasági miniszter, ami politikai válságot robbantott ki, az utódjául kinevezett kevéssé ismert közgazdász pedig csak három hétig töltötte be a posztot. Közben a peso feketepiaci árfolyama 15 százalékot zuhant, rengeteg üzlet pedig 20 százalékkal emelte árait egyik napról a másikra.
Ezt követően Alberto Fernandez elnök az erős politikai hátországgal rendelkező Sergio Massát nevezet ki gazdasági miniszternek, aki megígérte, hogy az év hátralévő részében már leállnak a jegybanki pénzteremtéssel, amely az infláció egyik fő oka. Más intézkedések – például állami támogatások megszüntetése – rövidtávon ugyanakkor gyorsítani fogják a pénzromlást, amelyet közgazdászok az év egészére 90 százalékra várnak a jegybank legutóbbi felmérése szerint.
A alapkamat-emelések várhatóan szintén folytatódnak, mert a pozitív reálkamatszint elérése része a Nemzetközi Valutaalappal kötött, 44 milliárd dolláros keretösszegű megállapodásnak.
