Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. május 30. 17:15 Világ

A világ ukrán gabonára éhezik, de ehhez az oroszokkal kell tárgyalni

A figyelmeztetések szerint rohamosan közeleg a világélelmezési válság, miközben az ukrán raktárakban több mint 20 millió tonna gabona rekedt benn a háború miatt. Bő egy hónap van rá, hogy ezt elszállítsák, különben a frissen learatott terményt nem tudják majd hová tenni, még úgy sem, hogy az ukrán termőterületek 20-30 százalékán meg sem tudták kezdeni a tavaszi munkálatokat a harcok, valamint a vetőmag-, műtrágya- és üzemanyaghiány miatt. A nyugati vélekedés szerint az oroszok tudatosan zárják el a világpiacról az ukrán gabonát, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverként használja az élelmiszert, a tengeri szállítási útvonalak blokádjával pedig szándékosan erősíti a válságot. A Kreml a szankciók feloldását követeli a lazításért cserébe – ez többeket a migrációs válság gerjesztéséhez hasonló politikai zsarolásra emlékeztet.

Miközben nálunk inkább az energiaválságról beszélnek sokat, a háború élelmezési következményei globális szinten még súlyosabbak lehetnek. Oroszország és Ukrajna együtt a teljes globális élelmiszerkereskedelem 12 százalékáért felelős, a két ország együtt a világ búzaexportjának közel harmadát, a kukoricaexport ötödét adja. Szállításaik Afrikában és a Közel-Keleten szinte nélkülözhetetlenek: 36 ország a gabonaszükségletének több mint a felét a két posztszovjet országból szerzi be. Ha ennek egy jelentősebb része kiesik, mások mellett Eritrea, Szomália, Kongó és Tanzánia is drámai helyzetbe kerülhet, de Törökország és Egyiptom számára is kulcsfontosságú az ukrán gabona. Az egyiptomi pénzügyminiszter (országa a világ legnagyobb búzaimportőre) azt mondja, az év végéig elegendőek lesznek a készleteik, de a figyelmeztetése szerint

milliók halhatnak éhen a világban a háború miatt elszálló élelmiszerárak következtében.

A búza világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett február 24. óta, noha már eleve magas szintről indult, 49 százalékkal volt magasabb az elmúlt öt év átlagánál. A globális élelmiszerárindex reálértéken számolva soha nem volt még olyan magas, mint a háború óta. David Beasley, az ENSZ élelmezési programjának vezetője szerint az élelmiszerhiány már most is fennáll, ennek a politikai hullámai láthatóak Srí Lankától Tunézián át Peruig. De ha nem sikerül megnyitni a legnagyobb ukrán kikötőt, az odesszait, sokkal súlyosabb éhínségek lesznek:

Milliók fognak meghalni szerte a világon amiatt, hogy a kikötőket blokkolják

nyilatkozta.

Az ukrán vádak szerint az oroszok ellopják az ukrán gazdák gabonáját és mezőgazdasági eszközeit. Műholdképek szerint a Krímnél lévő orosz szállítóhajókba ukrán gabonát pakolnak, a megszállt területekről a becslések szerint idáig fél-egymillió tonnát szállítottak el az oroszok, miközben szisztematikusan pusztítják az ukrán gabonaraktárakat – utóbbit független forrásból nem igazán lehet megerősíteni.

Zelenszkij szerint senkinek nem lenne szabad vásárolnia a „vérrel szennyezett, lopott gabonából”, de egy élelmiszerbojkott realitása egy kibontakozó élelmezési válsághelyzetben minimálisnak tűnik. Az is elképzelhető, hogy a készletekből Oroszország majd kedvező feltételekkel fog juttatni rászoruló, harmadik világbeli országoknak, hogy ezzel is erősítse az orosz pozíciókat a fejlődők között.

A volt szovjet térség gabonatermelése a Szovjetunió összeomlása után ugrott nagyot, békeévekben Ukrajna önmagában 12 százalékát adja a világ búzaexportjának. 2021-ben 107 millió tonna gabonát és olajosmagvat (Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-előállítója) arattak, ennek a kétharmada menne kivitelre. A háború kezdetéig azonban ebből csak 43 millió tonnát tudtak elszállítani, 27 millió tonna exportra szánt gabona ott maradt a raktárakban. Josef Schmidhuber, a FAO igazgatóhelyettese egészen groteszknek nevezte a helyzetet, hogy miközben 25 millió tonna kivitelre váró ukrán gabona van a raktárakban, az infrastruktúra hiánya és a kikötők blokádja miatt ezt jelenleg képtelenség elvinni az országból.

Normális esetben az ukrán gabonaexport 95 százalékát tengeri útvonalon, az Azovi- és a Fekete-tengeren át szállítják el. Ez a fő felvevőpiacok közelsége miatt is ideális, de a tengeri szállításnak a nagy volumen és az árelőny miatt amúgy sincs versenyképes alternatívája. Az orosz invázió után azonban a nagy kikötők közül Mariupol, Bergyanszk és Herszon orosz kézre került, Mikolajiv pedig súlyos károkat szenvedett, lényegében használhatatlan. Így csak az Odessza környéki kikötők maradtak meg, a kereskedelmi forgalom azonban ezeknél is ellehetetlenült. Oroszország már a háború második napján kizárta a kereskedelmi hajókat a Fekete-tenger északi harmadából, és Ukrajna is kénytelen volt lezárni a kikötőit. Bár a Kreml hivatalosan nem hirdetett tengeri blokádot, az ukrán partoknál minden hajóforgalmat „terrorista fenyegetésnek” tekint, ami a gyakorlatban lényegében ugyanazt jelenti. A becslések szerint 130 ukrán kereskedelmi hajó rekedt a kikötőkben, a nemzetközi biztosítótársaságok pedig azóta is csak a török partok közelében engedik a hajózást.

Az oroszok a hadműveleteik alapján teljesen el akarták zárni a tengeri kijárattól Ukrajnát, a szárazföldön azonban Herszon után elakadtak, a partraszállás pedig a Moszkva cirkáló elsüllyesztése után már nem tűnik reális forgatókönyvnek. Az odesszai kikötőt azonban Ukrajna továbbra sem tudja megnyitni az állandó fenyegetés miatt, vagyis lényegében a Fekete-tenger nyugati medencéjében is befagyott a háborús front, egyik fél sem képes érdemben a maga javára fordítani az erőviszonyokat. Ez a döntő akadálya az ukrán gabonaszállítások megindításának: tengeri patthelyzet lépett fel az egyetlen megmaradt nagyobb ukrán kikötő előtt. De a kereskedelmi hajózást már csak azért sem lehetne csak úgy elindítani, mert a terület tele van tengeri aknákkal, melyeket az ukránok telepítettek, hogy megelőzzék a partraszállást. Ahhoz, hogy az aknákat felszedjék, megfelelő hadieszközökre is szükségük lenne, de ezzel rendelkező (NATO) hadihajókat jelen pillanatban a törökök nem engednek át a Boszporuszon. Nagyobb probléma, hogy az aknamentesítéshez hihető orosz garanciák is kellenének, hogy nem fognak támadni a tenger felől – egyelőre ettől elég távolinak tűnik a helyzet.

A megoldás alapvetően itt is vagy tárgyalásos, vagy pedig katonai lehet,

Zelenszkij ukrán elnök az utóbbit szorgalmazza, többek között a kifejezetten tengeri célpontok ellen kifejlesztett Harpoon-rakétarendszert kéri nyugati szövetségeseitől – Dánia a napokban fel is ajánlott egyet, de ez inkább középtávú megoldás lehet, a leszállítás-kiképzés-integrálás folyamata hónapokat vehet igénybe.

A nemzetközi szereplők közül a litván külügyminiszter tett haditengerészeti döntéseket igénylő élesebb javaslatot: létesítsen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Törökország közösen tengeri védőfolyosót – a gabonaszállítás biztonságát az elképzelés szerint NATO-tagállamok hadihajói védenék az orosz flottától. A megszólított hatalmak azonban nem rajonganak az ötletért. Ha Törökország át is engedné a nyugati hadihajókat, a megjelenésük a Fekete-tengeren egy közvetlen orosz-NATO összecsapás veszélyét jelentené. Ez az, amit továbbra is mindenképpen el akarnak kerülni – a helyzet hasonló az Ukrajna feletti légtérzár elutasított koncepciójához, amit Zelenszkij sorozatos kérései ellenére sem adtak meg, hasonló megfontolásokból.

Amerikai hadihajók helyett ezért inkább valamiféle nemzetközi megoldást keresnének, akár ENSZ-zászló alatt. António Guterres ENSZ-főtitkár áprilisi Moszkvában és Kijevben tett látogatása után kifejezetten a globális élelmiszerválságra fókuszálva igyekezett diplomáciai javaslatokat tenni a helyzet mérséklésére. Ezek közül a legkonkrétabb egy olyan alkura irányul, amelyben az oroszok kiengednék az ukrán gabonát, cserébe pedig visszatérhetne a világpiacra az orosz és belorusz kálisó, amely bizonyos műtrágyák alapanyaga. A háborús szankciók korlátozott, kifejezetten a nagybani mezőgazdaságot segítő oldása hasonló mentességet jelentene, mint ami a földgázra is vonatkozik, ami szintén nincs (egyelőre a kőolajhoz hasonlóan) a szankciós listán; az egyik az energia-, a másik az élelmezési válságon segíthetne – szól az érv.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jót jelez, hogy legutóbb az arab tavasz előtt volt ilyen drága az élelmiszerA háború miatt egyre magasabb élelmiszerárak nemcsak a nyugati inflációra, hanem a fejlődő országok társadalmi és politikai viszonyaira is súlyos hatással lehetnek.

Az Európai Unió vezetői közben éles hangon bírálják Putyint, lényegében a világ szándékos kiéheztetésével vádolják, és azzal, hogy így próbálja kizsarolni a szankciók feloldását. Utóbbinak vannak is jelei: múlt hét szerdán az orosz külügyminisztérium nyilvánosan is jelezte, hogy a tengeri humanitárius folyosók, vagyis az ukrán gabonaszállítások megnyitásának feltétele az Oroszország elleni szankciók oldása, valamint az ukrán aknamentesítés lenne.

Az EU a tengeri útvonal megnyitásának követelése mellett alternatív szállítási útvonalak kialakításán dolgozik. Ez lényegében a szárazföldi és folyami szállítás felskálázása lenne, többek között a Dunán – Nagy István magyar földművelésügyi miniszter is azt jelezte, hogy a magyar kormány mindent meg kíván tenni az ukrán élelmiszerexport biztosítása érdekében. De vannak tervek lengyel és litván balti-tengeri kikötőkön keresztüli szállításra is, és a román Constanta, a bulgáriai Várna is kikötőfejlesztésekkel próbál kihasítani magának egy nagyobb szeletet. A nyugati irányú vasúti szállítás felturbózása mellett a kamionos gabonaszállítás ötlete is napirenden van.

A valóságban azonban érdemes ezekkel a tervekkel kapcsolatban kissé szkeptikusnak lenni. Még ha el is tekintünk a jelentős árelőnytől, jó 20 millió tonna gabonát belátható időn belül csak a tengereken keresztül lehet elszállítani. A jelenlegi ütemben (havi nem egész egymillió tonna most az ukrán kivitel, a háború előtti exportmennyiség ötöde) ez úgy 24 hónapig tartana. A dél-ukrán dunai kikötők infrastruktúrája ezt nem képes kiváltani, uszályból is sokkal több kellene, és az sem véletlen, hogy a vasúti határátkelőknél már most is tíz-húsz napot állnak az ukrán teherszerelvények. A szovjet széles nyomtávú és az európai vasút inkompatibilitása óriási logisztikai nehézséget okoz, ezért jelenleg csak 20 ezer tonna gabonát tudnak naponta vasúton Ukrajnából kivinni. A logisztikai hiányosságok miatt ma nem teljesen kihasznált vasúti átkelőkön beruházásokkal lehet ugyan némileg növelni a kapacitást, de ez időbe telik és a volumene is korlátos – az európai országokban sincs elég gabonaszállító vasúti kocsi jelenleg. A nagybani kamionos szállítás végképp utópisztikusnak tűnik: havi 1,2 millió tonna gabona kiszállításához is legalább tízezer kamionból álló flottára lenne szükség.

Az összehangolt tervek segíthetnek valamennyire növelni az alternatív szállítási kapacitásokat, de az ukrán gabona kimentése a nyári aratás és a felhalmozott készletek elrohadása előtt nagy volumenben csak tengeri úton lehetséges. Ehhez a NATO merészebb katonai elkötelezettsége híján valamiféle megegyezés lenne szükséges Oroszországgal. A legfrissebb hírek szerint a tengeri korridorról az oroszok most a törökökkel tárgyalnak. Ankarát a Kreml annak ellenére is tárgyalóképes félnek tekinti, hogy NATO-tagállamról van szó, most velük egyeztet a Fekete-tengeri védőfolyosó biztosításáról és arról, hogy az aknamentesítést is török hajók végezzék. Ha a hír igaz, hamarosan annak is ki kell derülnie, hogy mit kérnek cserébe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGolyóálló mellényben dolgozó mezőgazdasági munkások tartják életben az ukrán gazdaságotHa golyóálló mellényben is, de kimennek dolgozni az ukrán földekre, és ahol már nincsenek közvetlen harcok, az üzemek is termelnek. A gazdaság így is 35-45 százalékkal eshet vissza az idén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven éve milliók haltak éhen a mostanihoz hasonló élelmezési válságbanA hetvenes és a kétezres évek válságtünetei most is visszaköszönnek, túl sok a párhuzam ahhoz, hogy optimisták legyünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁzsia falja az orosz olajat Európa helyettMiközben az Európai Unió próbál szabadulni az orosz olajtól, Oroszország láthatóan elkezdte Ázsia felé áthelyezi az exportját.

Világ élelmezés élelmiszer gabona orosz-ukrán háború Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Váczi István
2022. július 1. 10:48 Világ

Tőlük várják a megoldást, de alig tudják már növelni a felhozatalt a legnagyobb olajkitermelők

A szándék megvan a növelésre, de már tavasszal is több millió hordóval maradt el a kitermelés a kvóták által meghatározott mennyiségtől.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A rendkívüli infláció következményei sokkal keményebben érinthetik az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon élőket, mint azokat, akik az ország más térségeiben laknak.

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.