Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. május 9. 16:57 Tech, Világ

Két tűz közé került az orosz Google-nek is becézett Yandex

Két hete dízelgenerátorról működtetik a Yandex finnországi adatközpontját, mert a finn áramszolgáltatók nem hajlandók ellátni a háborús propagandagépezet részének tekintett, orosz Google néven is becézett oldalt. Az egyik legnagyobb orosz internetes cég két tűz közé került: ha nyíltan szembemegy a Kremllel, Oroszországban teljes állami kontroll fenyegeti, ha pedig alkalmazkodik Putyin elvárásaihoz, mint idáig nagyjából tette, felkerülnek a nyugati szankciós listára, és még a saját munkatársai is lelépnek. A háború előtt még jelentős nemzetközi terjeszkedést tervező cég nehéz pénzügyi helyzetben van, már a csődveszély sem tűnik távolinak.

A Yandex 2015-ben hozta létre a finnországi Mäntsäläban működő adatközpontját, ahonnan a külföldi vállalkozásokat látják el.  A költözésbe belejátszhatott, hogy függetlenedni próbáltak Oroszországtól, ahol további négy adatközpontjuk működik, de hivatalosan az adatközpont hűtéséhez szükséges klíma miatt ideálisabb éghajlatra, a finn technológiai környezetre és az elektromos ellátás biztonságára hivatkoztak. Most éppen az utóbbi miatt lehetnek gondban. Az 1997-ben alakított cég nemzetközi imázsépítése az elmúlt években nagyrészt azt a képet akarta kialakítani, hogy távol vannak a Kremltől és az orosz politikától, így biztonságos befektetésnek számítanak.

A céget 2011-ben vitték a New York-i tőzsdére, a részvények többségét amerikai alapok birtokolják, tavaly novemberben a piaci kapitalizációja 30 milliárd dollárt ért el, ők pedig egyre több területen terjeszkedtek az internetszolgáltatástól, az e-kereskedelmen át a taxicégekig. Gyakran emlegetik az orosz Google-ként, széles körben használják a keresőjüket, levelező rendszerüket, felhőszolgáltatásukat és híraggregátor-oldalukat is. A háború óta a cég értéke azonban a negyedére csökkent, hirdetési bevételeik (ezek tették ki korábban bevételeik 47 százalékát) a nyugati cégek Oroszországból való kivonulása miatt bezuhantak, és bár a szankciós listára vállalati szinten nem kerültek fel, több nyugati partnerük, így például az Uber, az ételszállító Grubhub és a DuckDuckGo keresőmotor is visszamondta a velük való együttműködést. A Yandex a súlyos piaci bizonytalanságok miatt visszavonta a 2022-es pénzügyi előrejelzéseit, és több tervezett befektetésüktől, például az EU-s felhőszolgáltatásuk beindításától is elálltak.

A Yandex terjeszkedési terveinek lőttek, de már az a kérdés, hogy az orosz cég egyáltalán túléli-e a háborút, és ha igen, milyen áron. Legutóbb az észt miniszterelnök kérte azt az EU-s tagállamoktól, hogy hozzájuk hasonlóan tiltsák be a Yandex taxiszolgáltatását, és arra hivatkozott, hogy egyetlen, különösen az orosz hírszerzéssel együttműködő vállalat sem működhet Európában. A finn kormány is árgus szemekkel vizsgálja a Yandex tevékenységét.

A céggel kapcsolatban évek óta megfogalmazódnak politikai jellegű gyanúk az Európai Unióban. 2011-ben a tőzsdére vitel idején nyilvánosságra hozták, hogy az otthoni (orosz) törvényi kötelezettségeknek eleget téve adatokat osztanak meg az orosz titkosszolgálattal, többek között olyanok személyes adatait is, akik a Yandex pénzutalós szolgáltatásán keresztül támogatták az ellenzéki Alekszej Navalnij mozgalmát. Ezért is keltett aggodalmat Magyarországon is, amikor kiderült, hogy a Yandex mérőkódja futott a kormány nemzeti konzultációs weboldalán – bár elképzelhető, hogy ez inkább csak egy alvállalkozó figyelmetlensége miatt volt így, és az ügy kipattanása után rögtön el is takarították a kódot a honlapról.

Már a háború elindítása után, március végén hívták fel nyugati fejlesztők arra a biztonsági kockázatra a figyelmet, hogy a Yandex az AppMetrica nevű SDK-ján keresztül (ez a Yandex szoftverfejlesztési készlete, amivel a tőlük független appok fejlesztői elemzési adatokat kapnak a felhasználóikról, a Google-nek is van hasonló szolgáltatása) tömegével juttathat el metaadatokat a nemzetközi felhasználókról az orosz államnak. Az AppMetricát 52 ezer applikáció használja, és ezek az appok átadják az adatokat a Yandexnek is, akik azt az orosz és finn szervereken tárolják, és az orosz törvények értelmében kötelesek azokat megosztani az orosz állammal is. A Yandex szerint ezek anonimizált adatok, amikből “rendkívül nehéz lenne azonosítani az egyedi felhasználókat”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPatyomkin-tőzsde: ér-e annyit az orosz piac, mint amennyit a jelenlegi értéke mutat?Az orosz belföldi propaganda egyik erős eszköze lett az orosz pénzpiac. Nem teljesít rosszabbul az újranyitás óta, de miért?

A Kremlhez fűződő ellentmondásos viszony a cégen belül is válságot és komoly belső konfliktusokat okozott. A legérzékenyebb kérdés a Yandex híraggregátor szolgáltatása volt, ami a nap legfontosabb híreit gyűjti össze az orosz oldalakról, és például Navalnij szerint a legfontosabb orosz hír-, vagy éppen dezinformációs forrás. Az orosz elnöki hivatal nyomására a Yandex 2016 óta csak a Kreml narratíváján alapuló 15 kormányközeli újság (RIA Novosztyi, Izvesztija, TASZSZ, stb.) híreiből válogat, az akkor még létező kormánytól függetleneket figyelmen kívül hagyta. A háború elindítása óta Oroszországban napi 14 millióan olvasnak híreket a Yandexen keresztül, ők kizárólag az állami propaganda híreit látják, arról, hogy ténylegesen háború zajlik Ukrajnában, ők nem kaptak híreket. Ez a Meduza oknyomozó cikke szerint feszültségeket keltett a cégen belül is. Lev Gersenzon, a Yandex News most Berlinben élő korábbi vezetője egy nyilvános posztban bírálta a céget, mondván a cégnek kulcsszerepe van a háború eltitkolásában.

A Yandex áprilisban végül inkább eladta a híraggregátor lábát a VKontaktének, “az orosz Facebooknak”, amivel a propagandaeszköz lényegében állami tulajdonba került (a VK-nak tavaly óta a Gazprombank a többségi tulajdonosa, vezetője pedig az orosz elnöki hivatal második emberének, Szergej Kirijenkónak a fia). A Yandex maga is államosítástól tartott, és a kettős nyomásban egymás után távoztak a vezetői. Jelena Bunyina vezérigazgató Izraelbe ment, ahonnan nem is kívánt visszatérni, munkatársainak azt írta, nem tud olyan országban élni, amely háborút indít a szomszédai ellen. Utódja, az örmény származású Tigran Hudavergyan egy napig ült a székében, miután kinevezése után az Európai Unió azonnal feltette a szankciós listára – a propagandában játszott szerepére hivatkoztak és arra, hogy közel áll Putyinhoz, utóbbira azt hozták bizonyítékként, hogy ott volt abban az üzleti körben, akikkel az orosz államfő már február 24-én, a háborúindítás napján a lehetséges szankciók hatásairól tárgyalt.

A Meduza cikke szerint az aktuális cégvezetés egyszerre fél az államosítástól, a nyugati szankcióktól és a csődtől. Elképzelhető, hogy kettészedik a céget, különválasztva az oroszországi és a külföldi érdekeltségeiket, utóbbiaknál teljesen új brandet építenének. Ebbe a vonalba illeszkedett, hogy a finnországi adatközpontjuk a háború kezdete után gyorsan nevet is változtatott és a logóját is eltávolította. Áramszolgáltatást azonban így is elvágták, még úgy is, hogy az adatközpontnak fontos szerepe volt a helyi energiaellátásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegosztják a magyarokat az Oroszország elleni szankciókNagyjából ugyanannyian támogatják teljes mellszélességgel az Oroszország elleni intézkedéseket, mint ahányan nagyon nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb szankciók jönnek Oroszországgal szemben, de mit értek el az eddigiek?A pénzügyi káoszt sikerült legyűrnie az orosz kormánynak, de már a lakosságnak is fájnak a büntetőintézkedések. Más kérdés, hogy egyelőre úgy néz ki, Putyint ez nem hatja meg.

Tech Világ Oroszország szankció Yandex Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Stubnya Bence
2022. május 19. 14:27 Tech, Világ

Négy éven belül betiltanák az új gázkazánok beszerzését Hollandiában

Csak hibrid hőszivattyút lehetne beszerelni fűtéskorszerűsítés vagy új lakás felszerelése esetén. Ezzel a klíma és a hollandok pénztárcája is jobban jár a kormány szerint.

Váczi István
2022. május 19. 11:34 Tech, Világ

Kína egyelőre nem tölti be Oroszországban a technológiai űrt

Bár az orosz-kínai kereskedelem több mint 25 százalékkal nőtt az év első harmadában, a jelek szerint ez nem a technológiai ágazatnak köszönhető.

Kőműves Zsófia
2022. május 13. 15:20 Pénz, Tech

Csökkenti vagy tovább gerjeszti a magas inflációt a zöld átállás?

Jó ötlet lenne elkezdeni önteni a pénzt azokba a technológiákba, amik segítéségével csökkenthetjük az energiafüggőségünket?

Fontos

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.