Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. január 6. 16:03 Élet, Világ

Tápláló, egészséges és környezetbarát – létezik egyáltalán ilyen táplálkozás?

Épp három évvel ezelőtt jelent meg a Lancet tudományos lapban az a tanulmány, amelynek közreműködői listáján 16 országból 37 név szerepelt (sajnos magyar nem), és megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy milyen lenne az ember és a Föld szempontjából egyaránt ideális – vagy legalábbis a legjobb kompromisszumot ígérő – táplálkozás.

A feladat gigászi volt, a tanulmányt azóta rengetegen idézték, és gyakran erősen kritizálták is. A Nature nemrég áttekintette, hogyan állunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel, a való életben egyáltalán kivitelezhető-e, hogy valaki úgy táplálkozzon, ahogy azt a tudósok optimálisnak tartanák.

Már az alapprobléma is meglehetősen összetett, de röviden összefoglalva: a Föld lakosságának növekedésével és a fejletlenebb régiók felzárkózásával egyre több ember szeretne úgy táplálkozni, ahogy jelenleg a fejlett nyugati világban teszik, csakhogy ez környezetvédelmi szempontból rossz irány. Ehhez ugyanis elsősorban a világ hús- és tejtermék termelését kell majd növelni, méghozzá 2050-ig több mint 40 százalékkal, a jelenlegi tudásunk szerint azonban ez csak olyan környezeti terhelés-növekedés mellett valósítható meg, amivel képtelenség elérni a klímavédelmi célokat.

Ha pedig az egészség oldaláról közelítünk, ott a szélsőségekben jelentkező károkat látjuk: jelenleg már több mint kétmilliárd túlsúlyos ember van (főleg a fejlett országokban), miközben több mint 800 millió ember alultáplált.

A tudományos konszenzus lényegében azt mondja, hogy ha valaki környezettudatosan, de mégis megfelelően táplálóan szeretne étkezni, akkor legyen felxitárius – vagyis az étrendje főleg növényi eredetű elemekből álljon, némi állati kiegészítéssel. Egy fokkal konkrétabban meghatározva ez körülbelül azt jelenti, hogy egy átlagos napon

  • 30 deka gyümölcsöt,
  • 25 deka tejterméket,
  • 23 deka teljes kiőrlésú gabonaterméket,
  • 20 deka zöldséget,
  • 12,5 deka növényi eredetű fehérjét,
  • 8,4 deka állati eredetű fehérjét és
  • 5 deka burgonya-kukorica féle, keményítőben gazdag zöldséget kellene fogyasztani.

Ebből rögtön látható, hogy a fejlett világban a húsimádók és a nagy tejivók azonnal felhördülnek, de még másoknak is kicsinek tűnhetnek ezek az adagok. A fenti lista körülbelül (napi) 2500 kilokalóriát takar, és bár ez nem feltétlenül mond sokat az emberek többségének, ez valóban a “se nem kevés, se nem sok” kategóriája (természetesen egy idealizált elvi átlagról beszélünk, és a speciális diétára szorulókat, a fogyni vagy akár hízni vágyókat, a sportolókat stb. nem soroljuk ide). Az azonban valószínű, hogy a Magyarországhoz hasonlóan fejlett régiókban az emberek többsége ennél többet, és főleg másképp fogyaszt.

A húsipar és a tejipar érthető módon sosem örül ennek, de a vörös húsokra vonatkozó ajánlás például egy normál testsúlyú ember esetében heti 10 dekagramm, azaz körülbelül egy éttermi főételhez járó adag. Egy amerikai lakos ezt több mint négyszeresen meghaladja, de a magyarok is jelentős mennyiségű állati fehérjét fogyasztanak, és a sertés a népszerű húsfajták között van. (Többek között ezért írtunk arról korábban, hogy a fehérjével dúsított élelmiszerek nagy divatja egy átlagos magyar fogyasztónak nem releváns, lényegében felesleges költés, ha nem aktív sportolóról beszélünk.)

Mi európaiak egyébként a fenti idealizált mennyiségekhez képest jellemzően a keményítőt toljuk nagyon túl (krumpli, rizs és hasonlók), húsból majdnem kétszer annyit eszünk, mint az ajánlott, tejtermékből pedig kisebb mértékben haladjuk meg a kitűzött szintet. Unalomig ismert mantra, hogy zöldség-gyümölcsből és teljes kiőrlésű gabonából viszont túl keveset fogyasztunk. Mindezt azonban azért is érdemes újra megjegyezni, mert a magyar kormány az elmúlt években a súlypont áthelyezésére nem sok figyelmet fordított, sőt (nyilván ágazati szerkezeti okokból) nagyon szeretné, ha több sertést fogyasztanánk, a tej alternatíváit pedig egyenesen elítéli. Vagyis mi pont szembe megyünk a tudományos és egyébként egyre inkább globális divattá váló flexitárius iránnyal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Globálisan nézve azonban nagyrészt megáll az a kritika, hogy a valóságban mindez csak a fejlett világban kivitelezhető – az ottani lakosokat elvileg rá lehet venni, hogy kevesebbet egyenek és/vagy mást válasszanak a boltban, a szegényebb országokban azonban nem lehet arra edukálni senkit, hogy átalakítsa az étrendjét, ha nincs hozzá megfelelő jövedelme. Az ideális diéta Fekete-Afrikában az átlagos jövedelem 73 százalékát vinné el, a szegényebb ázsiai országokban pedig a 65 százalékát, vagyis teljesen nyilvánvaló, hogy ezekben a régiókban képtelenség az alkalmazása.

Európában viszont csak a jövedelem 10 százalékára rúg az összeg, és mivel ez egy átlag, Kelet-Európában nyilvánvalóan nagyobb, akár háromszoros is lehet az aránya a nyugati részekhez képest, de még így is nagyjából akörül lehet, mint amennyit akár egy magyar fogyasztó a fizetéséből táplálkozásra fordít.

Ez arra utal, hogy nálunk sokak számára nem jelentene lényeges többletköltséget az átállás.

Észak-Amerikában pedig egyértelmű a helyzet, ott ugyanis az átlagjövedelem 4 százalékából kihozható a tápláló és egyben környezetbarát diéta.

A problémát a fejlett világban sokkal inkább az bonyolítja, hogy az emberek többnyire nem dietetikai ajánlások szerint élik az életüket, hanem kedvük és ízlésük szerint vásárolnak, a kalóriákat és a dekagrammokat nem számolgatják. Ahogy a Nature írja, számos országban ezért majdhogynem “fű alatt” kísérleteznek a dologgal: Svédországban kétezer általános iskolai tanuló menzai ebédjét állították át óvatosan a fentihez hasonló táplálkozási alapokra, de a szülőknek és a gyerekeknek csak annyit mondtak, hogy a menüt fejlesztették. A húst nyilvánvalóan csökkenteni kellett, de a felmérések szerint a gyerekek ezt észre sem vették, és az ételhulladék mennyisége sem változott a menzán.

A szegényebb országokban azonban nagyon messze vagyunk attól, hogy a környezeti fenntarthatóságot beépítsék az élelmezésbe. A szakembereket teljes mértékben az éhínség csökkentésének feladata köti le, és mivel a fenti idealizált étrend biztosítása ezekben a régiókban körülbelül háromszor drágább, mint az alapvető helyi élelmezés legegyszerűbb biztosítása, érthető, hogy nem azt erőltetik. A változás beindítására ott alapvetően más megoldások kellenek, abból kell kiindulni, hogy milyen gazdaságosan hozzáférhető élelmiszeripari alapanyagok vannak helyben, és abból mit lehet kihozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország elkezdi szélmalomharcát a világ meghatározó élelmiszeripari trendje ellenÜzleti lehetőség helyett ellenségnek kiáltjuk ki a modernizációt, amikor kampányt indítunk a növényi alapú élelmiszerek - elkerülhetetlen - térhódítása ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHadat üzent a kormány a táplálkozási divatnakA sertéspestis miatt egy csomó hús maradt a nyakunkon, és folyamatosan jön be az olcsó import is. A kormány megetetné velünk a felesleget.

Élet Világ élelmiszer hús környezetvédelem növényi alapú élelmiszerek táplálkozás tej Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Hobot Péter
2022. január 14. 11:17 Adat, Élet

Kevesen gondolják, hogy milyen sokba kerül a magyar állam működése

Két hét alatt kétezer olvasónk töltötte ki a szilveszterkor közzétett játékunkat, ahol a költségvetés főbb tételeit lehetett megtippelni azok nagysága alapján.

Fontos

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.