Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. január 6. 16:03 Élet, Világ

Tápláló, egészséges és környezetbarát – létezik egyáltalán ilyen táplálkozás?

Épp három évvel ezelőtt jelent meg a Lancet tudományos lapban az a tanulmány, amelynek közreműködői listáján 16 országból 37 név szerepelt (sajnos magyar nem), és megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy milyen lenne az ember és a Föld szempontjából egyaránt ideális – vagy legalábbis a legjobb kompromisszumot ígérő – táplálkozás.

A feladat gigászi volt, a tanulmányt azóta rengetegen idézték, és gyakran erősen kritizálták is. A Nature nemrég áttekintette, hogyan állunk ezzel a nagyon fontos kérdéssel, a való életben egyáltalán kivitelezhető-e, hogy valaki úgy táplálkozzon, ahogy azt a tudósok optimálisnak tartanák.

Már az alapprobléma is meglehetősen összetett, de röviden összefoglalva: a Föld lakosságának növekedésével és a fejletlenebb régiók felzárkózásával egyre több ember szeretne úgy táplálkozni, ahogy jelenleg a fejlett nyugati világban teszik, csakhogy ez környezetvédelmi szempontból rossz irány. Ehhez ugyanis elsősorban a világ hús- és tejtermék termelését kell majd növelni, méghozzá 2050-ig több mint 40 százalékkal, a jelenlegi tudásunk szerint azonban ez csak olyan környezeti terhelés-növekedés mellett valósítható meg, amivel képtelenség elérni a klímavédelmi célokat.

Ha pedig az egészség oldaláról közelítünk, ott a szélsőségekben jelentkező károkat látjuk: jelenleg már több mint kétmilliárd túlsúlyos ember van (főleg a fejlett országokban), miközben több mint 800 millió ember alultáplált.

A tudományos konszenzus lényegében azt mondja, hogy ha valaki környezettudatosan, de mégis megfelelően táplálóan szeretne étkezni, akkor legyen felxitárius – vagyis az étrendje főleg növényi eredetű elemekből álljon, némi állati kiegészítéssel. Egy fokkal konkrétabban meghatározva ez körülbelül azt jelenti, hogy egy átlagos napon

  • 30 deka gyümölcsöt,
  • 25 deka tejterméket,
  • 23 deka teljes kiőrlésú gabonaterméket,
  • 20 deka zöldséget,
  • 12,5 deka növényi eredetű fehérjét,
  • 8,4 deka állati eredetű fehérjét és
  • 5 deka burgonya-kukorica féle, keményítőben gazdag zöldséget kellene fogyasztani.

Ebből rögtön látható, hogy a fejlett világban a húsimádók és a nagy tejivók azonnal felhördülnek, de még másoknak is kicsinek tűnhetnek ezek az adagok. A fenti lista körülbelül (napi) 2500 kilokalóriát takar, és bár ez nem feltétlenül mond sokat az emberek többségének, ez valóban a “se nem kevés, se nem sok” kategóriája (természetesen egy idealizált elvi átlagról beszélünk, és a speciális diétára szorulókat, a fogyni vagy akár hízni vágyókat, a sportolókat stb. nem soroljuk ide). Az azonban valószínű, hogy a Magyarországhoz hasonlóan fejlett régiókban az emberek többsége ennél többet, és főleg másképp fogyaszt.

A húsipar és a tejipar érthető módon sosem örül ennek, de a vörös húsokra vonatkozó ajánlás például egy normál testsúlyú ember esetében heti 10 dekagramm, azaz körülbelül egy éttermi főételhez járó adag. Egy amerikai lakos ezt több mint négyszeresen meghaladja, de a magyarok is jelentős mennyiségű állati fehérjét fogyasztanak, és a sertés a népszerű húsfajták között van. (Többek között ezért írtunk arról korábban, hogy a fehérjével dúsított élelmiszerek nagy divatja egy átlagos magyar fogyasztónak nem releváns, lényegében felesleges költés, ha nem aktív sportolóról beszélünk.)

Mi európaiak egyébként a fenti idealizált mennyiségekhez képest jellemzően a keményítőt toljuk nagyon túl (krumpli, rizs és hasonlók), húsból majdnem kétszer annyit eszünk, mint az ajánlott, tejtermékből pedig kisebb mértékben haladjuk meg a kitűzött szintet. Unalomig ismert mantra, hogy zöldség-gyümölcsből és teljes kiőrlésű gabonából viszont túl keveset fogyasztunk. Mindezt azonban azért is érdemes újra megjegyezni, mert a magyar kormány az elmúlt években a súlypont áthelyezésére nem sok figyelmet fordított, sőt (nyilván ágazati szerkezeti okokból) nagyon szeretné, ha több sertést fogyasztanánk, a tej alternatíváit pedig egyenesen elítéli. Vagyis mi pont szembe megyünk a tudományos és egyébként egyre inkább globális divattá váló flexitárius iránnyal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Globálisan nézve azonban nagyrészt megáll az a kritika, hogy a valóságban mindez csak a fejlett világban kivitelezhető – az ottani lakosokat elvileg rá lehet venni, hogy kevesebbet egyenek és/vagy mást válasszanak a boltban, a szegényebb országokban azonban nem lehet arra edukálni senkit, hogy átalakítsa az étrendjét, ha nincs hozzá megfelelő jövedelme. Az ideális diéta Fekete-Afrikában az átlagos jövedelem 73 százalékát vinné el, a szegényebb ázsiai országokban pedig a 65 százalékát, vagyis teljesen nyilvánvaló, hogy ezekben a régiókban képtelenség az alkalmazása.

Európában viszont csak a jövedelem 10 százalékára rúg az összeg, és mivel ez egy átlag, Kelet-Európában nyilvánvalóan nagyobb, akár háromszoros is lehet az aránya a nyugati részekhez képest, de még így is nagyjából akörül lehet, mint amennyit akár egy magyar fogyasztó a fizetéséből táplálkozásra fordít.

Ez arra utal, hogy nálunk sokak számára nem jelentene lényeges többletköltséget az átállás.

Észak-Amerikában pedig egyértelmű a helyzet, ott ugyanis az átlagjövedelem 4 százalékából kihozható a tápláló és egyben környezetbarát diéta.

A problémát a fejlett világban sokkal inkább az bonyolítja, hogy az emberek többnyire nem dietetikai ajánlások szerint élik az életüket, hanem kedvük és ízlésük szerint vásárolnak, a kalóriákat és a dekagrammokat nem számolgatják. Ahogy a Nature írja, számos országban ezért majdhogynem “fű alatt” kísérleteznek a dologgal: Svédországban kétezer általános iskolai tanuló menzai ebédjét állították át óvatosan a fentihez hasonló táplálkozási alapokra, de a szülőknek és a gyerekeknek csak annyit mondtak, hogy a menüt fejlesztették. A húst nyilvánvalóan csökkenteni kellett, de a felmérések szerint a gyerekek ezt észre sem vették, és az ételhulladék mennyisége sem változott a menzán.

A szegényebb országokban azonban nagyon messze vagyunk attól, hogy a környezeti fenntarthatóságot beépítsék az élelmezésbe. A szakembereket teljes mértékben az éhínség csökkentésének feladata köti le, és mivel a fenti idealizált étrend biztosítása ezekben a régiókban körülbelül háromszor drágább, mint az alapvető helyi élelmezés legegyszerűbb biztosítása, érthető, hogy nem azt erőltetik. A változás beindítására ott alapvetően más megoldások kellenek, abból kell kiindulni, hogy milyen gazdaságosan hozzáférhető élelmiszeripari alapanyagok vannak helyben, és abból mit lehet kihozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország elkezdi szélmalomharcát a világ meghatározó élelmiszeripari trendje ellenÜzleti lehetőség helyett ellenségnek kiáltjuk ki a modernizációt, amikor kampányt indítunk a növényi alapú élelmiszerek - elkerülhetetlen - térhódítása ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHadat üzent a kormány a táplálkozási divatnakA sertéspestis miatt egy csomó hús maradt a nyakunkon, és folyamatosan jön be az olcsó import is. A kormány megetetné velünk a felesleget.

Élet Világ élelmiszer hús környezetvédelem növényi alapú élelmiszerek táplálkozás tej Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. június 26. 04:34 Élet

Fontos szerepe van a nőknek a klímaváltozás megállításában

Ahol több a női menedzser, azok a cégek inkább tudják csökkenteni a karbonkibocsátásukat.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?

Hobot Péter
2022. június 25. 04:33 Élet, Podcast

Kerti partis lagzik, Harry Potter tematikájú lakodalmak – egyáltalán nem úgy házasodunk már, mint húsz éve

A G7 eheti podcastja a magyar esküvői kultúra átalakulásáról szól, és arról hogy ezek hogyan érintik az esküvői szolgáltatókat

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.