Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. október 17. 18:20 Világ

A minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén Nobelt

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat idén három neves közgazdász kapta megosztva. Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens az ok-okozati kapcsolatok módszertani elemzéséhez való jelentős hozzájárulásért, míg David Card a munkagazdaságtan területén elért eredményeiért, bár nem függetlenül az ok-okozati módszertan használatától.

Angrist az MIT professzora, és már most tartalmas karriert tudhat maga mögött. Cardhoz hasonlóan főbb kutatási területei közé tartozik a munkagazdaságtan és az oktatásgazdaságtan is. Egy korábbi interjúban már a G7 olvasói is megismerhették munkásságát, amikor a Rajk László Szakkollégium jubileumának apropóján kerestük fel interjúra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Többek között olyan összefüggéseket tárt fel, hogy az egyetemi ösztöndíjak milyen hatással vannak a társadalmi egyenlőtlenségekre (lást a fenti cikket) vagy hogy milyen hatása van a tankötelezettségnek az életpálya-jövedelemre. Eredményei szerint a tankötelezettség valóban meghatározza, hogy ki meddig jár iskolába (az elemzett adatok szerint a diákoknak 25 százaléka korábban abbahagyná a tanulást, ha nem lenne kötelező), ezáltal növeli a jövedelmét azoknak, akik emiatt töltenek több évet az iskolában.

A Nobel-díjat viszont nem ezekkel a témákkal, hanem a tanulmányokban felhasznált módszertan miatt érdemelte ki. Imbensszel együtt sokat tettek az úgynevezett instrumentális változók módszerének népszerűsítéséért, ami jelentősen segítette a közgazdaságtani ok-okozati függések mérését.

A módszertan lényege, hogy találni kell egy olyan változót, ami hatással van a kutatásban vizsgált okokra, de nem befolyásolják az okozatot. A fenti példánál maradva, a gyerekek születési hónapja befolyásolja, hogy évvesztesek lesznek-e vagy sem*sok helyen a nyári gyerekek nem kezdik el 6 évesen az iskolát, csak egy évvel később, mikor már betöltötték a 7. életévüket, így befolyásolja, hogy hány évig kötelező iskolába járniuk*Ha mindenkinek 16 éves koráig kötelező iskolába járni, akkor akik 7 évesen kezdik a tanulást, csak 9 évig kötelesek tanulni, míg akik 6 évesen, azoknak 10 éven át kell., viszont a születési hónap semmilyen logikus módon nem befolyásolja a várható életpálya-jövedelmet. Ezt a változót használva szétválasztható, hogy kire milyen hatással van a tankötelezettség és összehasonlítható, hogy átlagosan mennyivel növeli meg a jövedelmet az egy évvel hosszabb iskolai jelenlét.

Angrist rengeteg tanulmányt és könyvet jelentettek meg közösen Imbenssel, aki jelenleg a Stanford Egyetem professzora. Ezekben részben az instrumentális változó módszertant használják, azonban egy másik fontos újítás használatában is ők ketten voltak úttörők: a természetes kísérletek elemzésében a közgazdaságtani módszertanon belül.

Ennek lényege, hogy olyan hatásokat keresnek, amik (szinte teljesen) függetlenek az egyéb gazdasági hatásoktól, nem ezek következményeként történnek meg, így tisztán elemezhető ezeknek a hatása más közgazdaságtani folyamatokra. Ilyen lehet például a mostani koronavírus-járvány is, bár annak annyira sok gazdasági és társadalmi hatása van és lesz, hogy nehéz lesz utólag ezeket lehámozni egymásról.

Viszont határozottan ilyen az a minimálbértörvény, aminek segítségével a harmadik díjazott, a Berkeley-n tanító Card elemezhette a minimálbér hatását a munkanélküliségre. Aki tanult közgazdaságtant vagy mélyebben foglalkozott a témával, annak biztosan nem újdonság Card 1993-as tanulmánya, amiben két amerikai állam gyorséttermeinek foglalkoztatottságát vizsgálta.

New Jersey államban emelték a minimális órabért, míg Pennsylvania államban ugyanazon a szinten maradt. Mivel a gyorséttermek alkalmazottjai jellemzően minimálbért kerestek mindkét államban, ezért az ő alkalmazottjaikra fókuszálva jól elemezhető volt a minimálbér-emelés hatása.

Az emelés független volt a többi gazdasági hatástól, így tekinthető természetes kísérletnek New Jerseyben, míg Pennsylvania segítségével kiszűrhetők az egyéb gazdasági trendek. Ha valami más nem vizsgált tényező miatt nőtt/csökkent a munkanélküliség, az Pennsylvaniát is és New Jerseyt is ugyanúgy érinti, így Pennsylvaniához hasonlítva valóban csak a minimálbérből fakadó különbségek hatását tudta Card elemezni.

Meglepő módon az eredmények azt mutatták, hogy nemcsak hogy nem csökkent a foglalkoztatottak száma, de még növekedett is azokban a gyorséttermekben, amelyek korábban az alacsonyabb bért fizették. A foglalkoztatottak száma nem változott jelentősen ott, ahol előtte is magasabb bért fizettek.

Ez szembement a korábbi elméletekkel, hiszen a teljes piaci versenyt alkalmazó modellek szerint a minimálbér növelése maga után vonja a munkanélküliség növekedését a magasabb foglalkoztatási költségek miatt. Bár a téma ma sem egyértelműen eldöntött, Card tanulmánya az elsők között volt, amelyek árnyalták a minimálbérről alkotott képet.

Mindhárom kutató rendkívül termékeny és jelenleg is fontos és kurrens témákat kutat, így mindenképpen érdemes a munkagazdaságtan iránt érdeklődők és az ökonometriára nyitottak számára továbbra is követni őket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nőhet a foglalkoztatottság, ha emelik a minimálbért?Évtizedeken keresztül mindenki elfogadta, hogy a magasabb minimálbér kevesebb munkahellyel egyenlő. Egy magyar kutató megmutatta, hogy okkal dőlt meg ez a konszenzus.

Világ kísérleti közgazdaságtan minimálbér-emelés Nobel-díj tankötelezettség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Egyre több nyugati páncéltörő fegyvert kap Ukrajna, de kérdéses, hogy egy esetleges háborúban ezek mennyire lesznek hatékonyan alkalmazhatók.

Mészáros R. Tamás
2022. január 21. 05:54 Világ

A német gazdaság olyan válságálló gerincre épül, ami nálunk alig van

Az ipari termelés gyengélkedik, de a német ipar gerincét adó kkv-k pénzügyileg stabilak és nyereségesek maradtak a járvány alatt.

Stubnya Bence
2022. január 20. 15:44 Világ

Egyre többen látnak kartellt a rekordprofitot elkönyvelő konténerpiac káosza mögött

Viszont senki sem tudja ezt bizonyítani, más kérdés, hogy a szabályozás erre eszközt sem ad az érintett hatóságok kezébe.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.

Debreczeni Anna
2022. január 23. 07:32 Közélet

Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól

Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.

Hajdu Miklós
2022. január 22. 16:21 Adat

Tavaly nyáron több magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt

Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.