Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. október 10. 16:06 Világ

Nyerd meg az életed: a brutális sikerfilm mögött a brutális valóság áll

A Netflix történetének legsikeresebb sorozata lett a Squid Game (magyar címe: Nyerd meg az életed), egy dél-koreai készítésű kilencrészes film. Anélkül, hogy lelőnék a poénokat azoknál, akik még nem látták, a sorozat kulcsa egy egészen brutális, meghökkentő sztori. Adósságokkal és mindenféle személyes tragédiákkal küzdő embereket ismerhetünk meg, akiket busás pénznyereményért egy játékba szerveznek be. Egy lakatlan szigeten hat dél-koreai gyerekjátékokra hasonlító próbatételen kell átesniük, a győztes körülbelül 12 milliárd forintnak megfelelő pénzt nyerhet, de van egy olyan körülmény, amelyet a résztvevőkkel előre nem közölnek, csak az első játékban derül ki számukra:

a kieső játékosokat azonnal lelövik.

Az epizódok a brutális játszmák mellett bemutatják, hogy a főbb szereplők hogyan jutottak el addig, hogy az életüket is hajlandóak kockára tenni a pénzért. A játéknak ugyanis vége, ha a játékosok többsége a kiszállás mellett dönt, de ezt végül azért nem teszik meg, mert rájönnek, hogy a rendes életük még ennél is rosszabb. A hétköznapokban nincs is életük.

A szerencsétlenül járt pakisztáni bevándorlótól kezdve a milliárdos adósságot felhalmozó üzletemberig több különböző karakter életútját ismerhetjük meg, a közös egyértelműen az bennük, hogy egyikük sem tud boldogulni a dél-koreai kapitalizmusban. A magyar nézők többsége talán kevéssé ismeri a dél-koreai társadalmi viszonyokat, ezért kevésbé gondol bele abba, hogy ennek a drámának mi a valóságalapja – amellett természetesen, hogy az alapszituációk univerzális módon azonnal működésbe hozzák mindenkiben a különböző érzelmeket.

Sarah A. Son, a Sheffield Egyetem Koreával foglalkozó oktatója azonban a The Conversationben közölt cikkében arra mutat rá, hogy az országban a huszadik század második felében bekövetkezett „gazdasági csoda” mellett, illetve annak ellenére is hogyan alakult ki a most már a filmművészetet és a nemzetközi közönséget is egyre inkább foglalkoztató társadalmi válság. A Squid Game ugyanis ebből indul ki, ezért működik.

Az ázsiai országban a háztartási hitelek állománya most már meghaladja a GDP-t,

a társadalom legjobban és a legrosszabbul kereső kvintilisei (vagyis az alsó és a felső húsz százalék) közötti jövedelemkülönbség pedig 166-szorosra rúg.

Son cikke szerint a filmbeli élettörténetek egyáltalán nem elrugaszkodottak a valóságtól. A jövedelmekhez képest egyre nagyobb fokú eladósodottság mellett a közelmúltban a kamatok is jócskán megemelkedtek, így sokak helyzete jóval bizonytalanabbá vált. A fiatalkorúak körében növekszik a munkanélküliség, miközben az ingatlanárak emelkednek, így az elmúlt években hiába mérséklődtek valamelyest a társadalmi egyenlőtlenségek, a pandémiával szomorú fordulatot vett ez a tendencia.

A fojtogató mértékű eladósodottság ráadásul már nemcsak a családokat sújtja, amelyek a lakhatás és a gyerekek iskoláztatásának – a gyerekek egyetemi képzésében látja sok középosztálybeli szülő a kitörés lehetőségét – biztosítása miatt vesznek fel rengeteg kölcsönt. Mostanra jövedelemarányosan a húsz-harminc éves korosztály adósodott el a leginkább, a kormány augusztusban már hitelezési korlátozásokat is bevezetett a fiataloknak. Ezzel azonban sokakat sikerült átterelni a még drágább és még kockázatosabb kölcsönök irányába, amelyek törlesztése bármilyen váratlan esemény – például betegség vagy állásvesztés – bekövetkeztekor sokkal bizonytalanabbá válik.

Ezekben az esetekben persze a való életben inkább az adósságbehajtók kegyein és nem a sorozatban ábrázolt bűnözői brutalitáson múlik az adósok sorsa – az adósságok mindenesetre egyre szélesebb körben jelentenek egyre súlyosabb terheket. Az országban elkövetett öngyilkosságok hátterében is jellemzően valamilyen tartozás törlesztésével kapcsolatos nehézség áll.

A sorozatból kiderül az is, hogy a Dél-Koreába érkező dél- és délkelet-ázsiai bevándorlók illetve észak-koreai disszidensek sorsát is jócskán megkeserítik a helyi társadalmi-gazdasági körülmények. A stabil anyagi háttér megteremtése mellett a beilleszkedésért is küzdő betelepülők felemelkedését sokszor az (ön)kizsákmányolás töri ketté.

A műsor többször utal a kereszténység koreai térnyerésének következményeire is: az 1970-es és 80-as évek gyors gazdasági fejlődése közepette megerősödött az egyház jelenléte is. A múlt század gazdasági sikereit részben a protestáns munkaetika eredményének, valamint az áldás jelének is tulajdonították, virágzásnak indult a hitélet is az ekkor még autoriter vezetésű országban. A politikusok és egyházi vezetők körében elterjedt korrupció azonban sokakat kiábrándított a vallásból és a világi sikerekből is, az elmúlt évtizedekben egyre inkább szekularizálódó országban – a sorozat erre a jelenségre is reflektál: akik sikeresek, gyakran azok rovására válnak azzá, akik gyengeség, megkülönböztetés, helytelen megítélés vagy éppen balszerencse miatt bukdácsolnak az életükben.

A 2019-ben bemutatott, majd Oscar-díjat is nyert Élősködők után tehát ismét élesen szembesülhetnek a film- és sorozatkedvelők azzal, hogy a múlt század második felében lezajlott gyors gazdasági növekedés –1960 és 2019 között évente átlagosan 7,3 százalékkal bővült a GDP – hogyan szakította szét a dél-koreai társadalmat és mit élnek át azok a rétegek, amelyek kimaradtak a gazdagodásból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ adósság dél-korea netflix Nyerd meg az életed sorozat Squid Game válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.