Globális léptékben a demokrácia visszaszorulóban van az elmúlt 15 évben a Freedom House, egy amerikai központú nonprofit civil szervezet jelentései alapján. Magyarország 1990-ben még „szabad” országnak számított a szervezet besorolása szerint, tavaly viszont már csak a „részlegesen szabad” országok közé tartozott. De például az Egyesült Államokban is romlott a demokrácia állapota 2020-ban a szervezet idén közzétett értékelése alapján.

Az a gondolat, hogy a demokrácia fennmaradásához a demokrácia védelmére van szükség, legalább olyan idős, mint maga a demokrácia. Az ilyesfajta törekvések – retorikai szinten legalábbis – mostanában is aktuálisak. Az amerikai elnök, Joe Biden nemrég például az infrastrukturális és költségvetési reformjai kapcsán azt mondta:

Be kell bizonyítanunk, hogy a demokráciánk még mindig működik. Hogy a kormány képes eredményeket elérni az emberek javát szolgálva. Az első 100 együtt töltött napban azért dolgoztunk, hogy visszaállítsuk az emberek hitét abban, hogy a demokrácia a javukat szolgálja.

Egy friss, több mint 110 országra kiterjedő kutatás azt bizonyította be, hogy ez nemcsak egy filozófiai tétel, hanem az adatok is alátámasztják ezt az összefüggést. Daron Acemoglu, az amerikai MIT kutatójának és szerzőtársainak tanulmányából az derül ki, hogy azok az emberek, akik hosszabb ideig élnek működő demokráciákban, jobban támogatják a demokratikus intézményeket. Ilyen értelemben a sikeres demokráciák kitermelik a saját támogatottságukat – azonban nagyon fontos kitétel, hogy sikeresnek kell lenniük.

Ez alatt a gazdasági növekedés, a béke, a politikai stabilitás és az alapvető közjavak biztosítását kell érteni.

A kutatók szerint a jelenséget többféleképpen is tesztelték, és minden esetben erős statisztikai összefüggéseket kaptak. Például összevetették a hasonló korcsoportba tartozó, de más országban élő és a demokráciát eltérő mértékben megtapasztaló emberek véleményeit, és az ugyanabban az országban élő, de más korcsoportba tartozó emberekét, illetve ugyanazokét a korcsoportokét eltérő időszakokban.

Minden esetben az jött ki, hogy a több demokratikus tapasztalat valószínűbbé tette a demokrácia támogatását, az „erős vezető” elutasítását, a hadsereg politikai hatalmának elutasítását és a demokratikusan választott képviselők támogatását a nem választásokon hatalomra kerülő szakértőkkel szemben. Szintén hasonló eredményeket kaptak, amikor regionális demokratizálódási hullámok hatásait nézték, és amikor olyan bevándorlók véleményét vizsgálták, akik demokratikus országokba vándoroltak.

Önmagában azonban nem elegendő a demokratikus értékek támogatásához, hogy az érintettek demokráciában éljenek. Csak azok a demokráciák tudják ugyanis megteremteni a demokratikus értékek széles körű elfogadottságát, amelyek a fentebb említett tényezőket is megteremtik. A tanulmányból az is kiderült, hogy azok a demokráciák, amik komoly gazdasági visszaeséseket szenvednek el, politikailag instabilak vagy nem képesek az alapvető közjavak biztosítására, nem teremtik meg a saját támogatottságukat.

A kutatók szerint a tanulmányuk fontos lépést tesz a politikai intézmények általános politikai attitűdökre, kultúrára és értékekre gyakorolt hatásainak megismerése irányába, de ezen belül még legalább három terület van, amit érdemes lenne részletesebben vizsgálni.

Az egyik, hogy a demokrácia támogatottsága hogyan járul hozzá a demokrácia fenntartásához, például ha a demokrácia támogatói aktívan védik, vagy részt vesznek a demokratikus vitákban. A másik, hogy a demokrácia megtapasztalásán belül pontosan milyen tényezők teremtik meg a demokrácia támogatását. A tanulmány szerint a sikeres közpolitikák és ezek eredményei, de hogy ezek pontosan kikre és hogyan hatnak, Acemogluék szerint még kutatandó terület. A harmadik terület pedig, hogy a média és más kommunikációs csatornák működése hogyan hat a demokrácia támogatottságára, és a dezinformációk hogyan torzíthatják ezeket a csatornákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ demokrácia demokratikus értékek gazdasági növekedés közjavak tanulmány Olvasson tovább a kategóriában