Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

Közös katonai szövetséget hozott létre Ausztrália, az Egyesült Királyság és az USA múlt héten, amit sokan egy Kína elleni koalíciónak tartanak. A ki nem mondott ok, hogy Kína agresszívan próbálja kiterjeszteni a befolyását a dél-kínai tengeren, hadserege pedig az elmúlt 20 évben modernizálódott, és egyre nagyobb fenyegetést jelent a nyugati szövetségi rendszerekre. A nagy különbség a 2010-es és a 2020-as évek eleje között nem a fegyverkezés ütemében van, hanem abban, hogy a globális terrorellenes háború szétszórt arcvonalait mára felváltotta a két nagyhatalom közötti egyértelmű versengés. Most a Csendes-óceánon nyíltan egymásnak mutogatja fegyvereit a világ két legnagyobb gazdaságú országa. 

Az AUKUS-ra keresztelt szövetség első célja, hogy Ausztráliát atom-tengeralattjárókkal fegyverezze fel. Ausztrália stratégiailag fontos helyet foglal el a csendes-óceáni térségben, ami Kína számára „hazai pálya”, és amire szeretné kiterjeszteni a befolyását. Míg a három szövetséges az AUKUS megalakulásával a Csendes-óceán stabilitását hirdette, Kína provokációnak titulálta az összeborulást. A paktum kapcsán ismét felszínre került Kína és az USA rivalizálása. A kereskedelmi háború kirobbanása után új fordulatot egy fegyverkezési verseny hozhat.  Egyébként Franciaország is tervezett tengeralattjárót eladni Ausztráliának, mivel nem jött össze az üzlet annyira kiakadtak, hogy a francia védelmi miniszter le is mondta megbeszélését angol kollégájával.  

 A Guardian biztonságpolitkai szerkesztője szerint a fegyverkezési verseny már nem is a jövő, hanem a jelen valósága.  Azonban ennek némileg ellentmond, hogy Kína az elmúlt években arányaiban csökkentette a védelmi kiadásait kormányzati költésen belül, ahogy az USA is.  Ami nyugatról agresszív fegyverkezésnek tűnik, az nagy részben a gazdasági növekedés természetes velejárója. A kínai védelmi kiadások abszolút értéke úgy nőtt hatalmasat az elmúlt húsz évben, hogy a kormányzati erőforrások egyre kisebb részét fordítják a hadseregre.

A fegyverkezési szándék abban is mérhető, hogy egy ország a rendelkezésére álló összes erőforrásból mennyit költ a hadseregére. Kína az elmúlt 20 évben a kormányzati kiadások 10 százalékát a hadseregre fordító USA, India és Oroszország társaságából átkerült a másodvonalba, ahol az államkassza 3 és 5 százaléka között költenek védelemre. Ebben a csoportban található az Egyesült Királyság, Ausztrália és Franciaország is.

Kína az elmúlt 20 évben olyan komoly gazdasági növekedést produkált, hogy míg egyre kevesebbet fordít arányaiban a hadseregére, az mégis rengeteg forráshoz jut, és gyorsan modernizálódik. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy Kína katonai kiadásainak abszolút értéke 2015-ben meghaladta az Európai Unió országainak összeadott értékét. Kína a világ második legnagyobb országgá vált a védelmi kiadások terén, de az USA éves kiadásainak így is csak a harmadát költi el. Kína becslések szerint 250 milliárd dollárt költ évente a hadseregére, míg az USA 700 milliárd dollár körül.

Kína hadseregének és hadiiparának nagy léptékű modernizációja a 2000-es évek közepére tehető. Kína fegyverkereskedelmi mutatói azt jelzik, hogy a 2000-es évek elején 3-4 milliárd dollárért vásárolt Kína külföldi fegyvereket. Ezt követően erősödött meg az exportképes fegyvergyártás. A 2010-es évekre az export utolérte a csökkenő importot. Jelenleg Kína akkora értékben importál fegyvert, mint 1998-ban. Megjelentek azonban a kínai tulajdonban lévő versenyképes fegyvergyártók. Közülük négy, az AVIC, a  CETC, a NORINCO és a CSGC is a világ 25 legnagyobb forgalmat lebonyolító haditechnikai cége közé került.

A csendes-óceáni izmozás egyébként annak köszönhető, hogy Kína a 1940-es évektől fogva pedzegeti, hogy a dél-kínai tenger nagy része az ő fennhatósága alá kerüljön. Ki is jelöltek egy szaggatott vonallal körbezárt vízi területet. A szaggatott vonal Tajvantól keletre indul, és a Fülöp-szigetek partjaitól pár mérföldnyire fut Malajzia előtt Indonéziáig. Majd visszafordul Kína felé Vietnám partjaival párhuzamosan futva a Hajnan szigetig. Ezt az igényt a nemzetközi közösség nagy része visszautasítja; a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kimondta, hogy Kínának nincs jogi alapja arra, hogy ilyen formában követelje a tengert.

Kína a maláj partoktól alig 24 tengeri mérföldre fekvő James-zátonyra, mint saját területeinek legdélebbi pontjára hivatkozik. Az erőfitogtatás tehát a tengereken nagyban megy, és közel a saját partjaihoz Kínának lehet előnye, már csak azért is, mert a hajók mennyiségét nézve már Kínáé a legnagyobb hadi flotta a világon.

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. augusztus 12. 16:04 Világ

Az alapkamat 70 százalék, de az infláció még ennél is több Argentínában

Miután egy politikai válság vad áremelésekhez vezetett, júliusban több mint 70 százalékos inflációt mértek a dél-amerikai országban. Az éves ütem 90 százalék lehet.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 12. 13:03 Világ

Nem kell lemondaniuk az oroszoknak a kivonult nyugati márkák termékeiről

Valamivel macerásabb és drágább hozzájutni az országból kivonult márkák termékeihez az orosz piacon, de alapvetően elérhetők a korábban megszokott árucikkek.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 16:03 Pénz, Világ

Jelentősen enyhült a drágulást okozó szállítmányozási káosz

Több mutató alapján is olcsóbban jut el a világ egyik pontjáról a másikra a konténerekben szállított áru, ami az inflációt is enyhítheti. Igaz, még lehetnek akadályok a díjak további csökkenése előtt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.