Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

Közös katonai szövetséget hozott létre Ausztrália, az Egyesült Királyság és az USA múlt héten, amit sokan egy Kína elleni koalíciónak tartanak. A ki nem mondott ok, hogy Kína agresszívan próbálja kiterjeszteni a befolyását a dél-kínai tengeren, hadserege pedig az elmúlt 20 évben modernizálódott, és egyre nagyobb fenyegetést jelent a nyugati szövetségi rendszerekre. A nagy különbség a 2010-es és a 2020-as évek eleje között nem a fegyverkezés ütemében van, hanem abban, hogy a globális terrorellenes háború szétszórt arcvonalait mára felváltotta a két nagyhatalom közötti egyértelmű versengés. Most a Csendes-óceánon nyíltan egymásnak mutogatja fegyvereit a világ két legnagyobb gazdaságú országa. 

Az AUKUS-ra keresztelt szövetség első célja, hogy Ausztráliát atom-tengeralattjárókkal fegyverezze fel. Ausztrália stratégiailag fontos helyet foglal el a csendes-óceáni térségben, ami Kína számára „hazai pálya”, és amire szeretné kiterjeszteni a befolyását. Míg a három szövetséges az AUKUS megalakulásával a Csendes-óceán stabilitását hirdette, Kína provokációnak titulálta az összeborulást. A paktum kapcsán ismét felszínre került Kína és az USA rivalizálása. A kereskedelmi háború kirobbanása után új fordulatot egy fegyverkezési verseny hozhat.  Egyébként Franciaország is tervezett tengeralattjárót eladni Ausztráliának, mivel nem jött össze az üzlet annyira kiakadtak, hogy a francia védelmi miniszter le is mondta megbeszélését angol kollégájával.  

 A Guardian biztonságpolitkai szerkesztője szerint a fegyverkezési verseny már nem is a jövő, hanem a jelen valósága.  Azonban ennek némileg ellentmond, hogy Kína az elmúlt években arányaiban csökkentette a védelmi kiadásait kormányzati költésen belül, ahogy az USA is.  Ami nyugatról agresszív fegyverkezésnek tűnik, az nagy részben a gazdasági növekedés természetes velejárója. A kínai védelmi kiadások abszolút értéke úgy nőtt hatalmasat az elmúlt húsz évben, hogy a kormányzati erőforrások egyre kisebb részét fordítják a hadseregre.

A fegyverkezési szándék abban is mérhető, hogy egy ország a rendelkezésére álló összes erőforrásból mennyit költ a hadseregére. Kína az elmúlt 20 évben a kormányzati kiadások 10 százalékát a hadseregre fordító USA, India és Oroszország társaságából átkerült a másodvonalba, ahol az államkassza 3 és 5 százaléka között költenek védelemre. Ebben a csoportban található az Egyesült Királyság, Ausztrália és Franciaország is.

Kína az elmúlt 20 évben olyan komoly gazdasági növekedést produkált, hogy míg egyre kevesebbet fordít arányaiban a hadseregére, az mégis rengeteg forráshoz jut, és gyorsan modernizálódik. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy Kína katonai kiadásainak abszolút értéke 2015-ben meghaladta az Európai Unió országainak összeadott értékét. Kína a világ második legnagyobb országgá vált a védelmi kiadások terén, de az USA éves kiadásainak így is csak a harmadát költi el. Kína becslések szerint 250 milliárd dollárt költ évente a hadseregére, míg az USA 700 milliárd dollár körül.

Kína hadseregének és hadiiparának nagy léptékű modernizációja a 2000-es évek közepére tehető. Kína fegyverkereskedelmi mutatói azt jelzik, hogy a 2000-es évek elején 3-4 milliárd dollárért vásárolt Kína külföldi fegyvereket. Ezt követően erősödött meg az exportképes fegyvergyártás. A 2010-es évekre az export utolérte a csökkenő importot. Jelenleg Kína akkora értékben importál fegyvert, mint 1998-ban. Megjelentek azonban a kínai tulajdonban lévő versenyképes fegyvergyártók. Közülük négy, az AVIC, a  CETC, a NORINCO és a CSGC is a világ 25 legnagyobb forgalmat lebonyolító haditechnikai cége közé került.

A csendes-óceáni izmozás egyébként annak köszönhető, hogy Kína a 1940-es évektől fogva pedzegeti, hogy a dél-kínai tenger nagy része az ő fennhatósága alá kerüljön. Ki is jelöltek egy szaggatott vonallal körbezárt vízi területet. A szaggatott vonal Tajvantól keletre indul, és a Fülöp-szigetek partjaitól pár mérföldnyire fut Malajzia előtt Indonéziáig. Majd visszafordul Kína felé Vietnám partjaival párhuzamosan futva a Hajnan szigetig. Ezt az igényt a nemzetközi közösség nagy része visszautasítja; a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kimondta, hogy Kínának nincs jogi alapja arra, hogy ilyen formában követelje a tengert.

Kína a maláj partoktól alig 24 tengeri mérföldre fekvő James-zátonyra, mint saját területeinek legdélebbi pontjára hivatkozik. Az erőfitogtatás tehát a tengereken nagyban megy, és közel a saját partjaihoz Kínának lehet előnye, már csak azért is, mert a hajók mennyiségét nézve már Kínáé a legnagyobb hadi flotta a világon.

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Torontáli Zoltán
2021. október 18. 06:43 Adat, Világ

A Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlás

A francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Avatar
2021. október 17. 18:20 Világ

A minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén Nobelt

Két másik kutató mellett idén egy olyan szakember kapta a közgazdasági Nobelt, akinek munkásságát idén mutattuk be a Rajk Szakkollégiummal közös videóinterjúban.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Jandó Zoltán
2021. október 20. 12:55 Adat

Intő romániai helyzet: csak a halál árnyékában szűnik meg az oltásellenesség

Nyáron még nem tudtak mit kezdeni a lejáró vakcinákkal, most, hogy katasztrofális a helyzet, hirtelen a hétszeresére ugrott a beadott oltások száma.

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget.