Nagyszabású adatgyűjtés eredményét tette közzé a napokban az amerikai Tufts Egyetem Táplálkozástudományi Intézete. A kutatócsoport az 1999 és 2018 közötti csaknem két évtizedben gyerek- és fiatal korban lévők (2-19 év közöttiek) étkezési szokásait vizsgálta egy egészen nagy, majdnem 34 ezer fős mintán.
Az adatokból kiderült, hogy míg 1999-ben az említett korcsoportban az összességében elfogyasztott kalória mennyiségének 61 százaléka származott nagyon magas feldolgozottságú (ultraprocessed) ételekből, 2018-ra ez az arány átlépte a kétharmados küszöböt, és 67 százalékra emelkedett.
Cikkünk címében az egyszerűség kedvéért írtunk készételeket, mert bár a nagyon magas, ultra-feldolgozottságú ételek között előfordulhatnak például egyszerűnek tűnő csomagolt kenyerek, gyümölcsjoghurtok vagy édesített reggeli gabonapelyhek is, a kategória döntő részét inkább az olyan típusú élelmiszerek alkotják, mint a nagyüzemi módszerekkel készülő fagyasztott pizza, az instant leves, a húspogácsa és hasonlók.
Jelenlegi tudásunk szerint az ultrafeldolgozott ételek túlzott mértékű fogyasztása hosszú távon egyértelműen káros, erről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Ezért ad aggodalomra okot, hogy az amerikai fiatalok már több mint kétharmad részben ilyen forrásból szerzik be a napi kalóriaszükségletüket, hiszen ennek döntő szerepe lehet a fiatalkori elhízás egyre általánosabb jelenségében is. Bár a kutatás az Egyesült Államokban készült, nem merész feltételezni, hogy eredményei bizonyos mértékig a fejlett világ legtöbb országára is mérvadóak lehetnek.
A legnagyobb ugrás egyébként a fagyasztott pizzáknál és hamburgereknél van, ezek aránya 2,2 százalékról 11,2 százalékra nőtt a bevitt összes kalórián belül. Az előrecsomagolt édes snackek és desszertek 10,6 százalékról 12,9 százalékra nőttek.
A kutatók nem találtak összefüggést a szülők végzettsége, a családok jövedelmi helyzete és az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásának mértéke között, amiből arra következtetnek, hogy ezek az élelmiszerek minden társadalmi rétegben széles körben váltak mindennapi rutinná.
A felmérés egyetlen jó híre az, hogy a cukrozott üdítők aránya az összes kalórián belül 10,8 százalékról 5,3 százalékra esett vissza. Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy
ha megfelelően erős kampányokat indítanak az egészségesebb étkezés népszerűsítésére, akkor annak megvan az eredménye,
hiszen a cukros üdítők visszaszorulásának legfőbb oka is ez lehet.
