A járvány az egész világon komoly élelmezési problémákat okozott, de az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nemrég publikált adatai alapján nemcsak a szegényebb, hanem a gazdagabb országokban is nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága – írja a Financial Times.

Amíg 2019-ben az ENSZ adatai alapján

az észak-amerikai és európai népesség 7,7 százalékának volt komolyan vagy közepesen bizonytalan az élelmiszer-ellátása, tavaly ez az arány már 9 százalék volt.

Az ENSZ 2014 óta vezeti a statisztikát, és azóta ez volt az első év, hogy romlott a helyzet. Ugyanez nagyjából a világ népességének harmadára volt tavaly igaz, tehát a világ gazdagabb régióiban – ezúttal is – jobb a helyzet. Azt is fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a szegény országokban gyakran nincsenek olyan állami garanciák a gazdasági sokkok ellen, mint amilyet a gazdagabb országok jóléti államai biztosítanak.

Arif Husain, az ENSZ Globális Élelmezési Programjának  vezető közgazdásza szerint a magas jövedelmű országokban az önfoglalkoztatottakat, informális gazdaságban dolgozókat vagy a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat érintette leginkább hátrányosan a járvány, ők nem voltak jogosultak az állami munkanélküli segélyre vagy betegbiztosításra.

Ezek a csoportok gyakran csak a civil szervezetek segítségére számíthattak, és az adatok alapján szükség is volt erre. Az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége (European Food Banks Federation – Feba) szerint a tagszervezeteik 2020-ban 13 millió embernek segítettek, ami 35 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Angela Frigo, a szervezet főtitkára szerint 860 ezer tonna élelmiszert osztottak szét 2020-ban, 12 százalékkal többet, mint 2019-ben. Azt is hozzátette, egyelőre idén sem látszik, hogy csökkenne a kereslet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyomasztó járvány leginkább felemelő része, hogy az emberek újfajta együttműködésekbe kezdtekA járvány tapasztalatai lendületet adhatnak a civil kezdeményezéseknek. A Harvard professzora, James E. Austin a G7-nek arról beszélt, hogy a céges-civil együttműködések fellendülésére számít Magyarországon is.

A Feeding America nevű szervezet szerint az Egyesült Államokban 55 százalékkal több embernek osztottak ételt a járvány előtti évhez képest. Becsléseik szerint tavaly valamivel kevesebb embernek volt bizonytalan az élelmiszer-ellátása, mint a 2008-as válság után (45 és 50 millió), de a növekvő élelmiszer-infláció aggodalomra ad okot.

Ahogy arról a G7-en is írtunk már június elején, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe közel 10 éves csúcsra jutott májusban. A drágulás egyelőre inkább az alacsony jövedelmű országokat érintette érzékenyen, de az előrejelezések alapján a közepes- és magas jövedelmű országokban is begyűrűzik majd a drágulás. Christian Bogmans, a Nemzetközi Valutalap (IMF) közgazdásza szerint saját és kollégái előrejelezése alapján a lakossági élelmiszerárak 4,5 százalékkal emelkedhetnek a gazdag országokban 2022 végéig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon is megérezzük, hogy 10 éves rekordon van az élelmiszerek ára a világbanFőleg az étolaj drágulása látványos, de a globális gabonadrágulás miatt a húsok jelentősebb drágulása is benne van még a pakliban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ élelmezés élelmiszer ensz fejlett országok járvány Olvasson tovább a kategóriában