Hírlevél feliratkozás
Pletser Tamás
2021. július 6. 14:16 Világ

Szétesik-e az olajkartell, amikor épp újra diktálhat?

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) július 1-jei ülése meglepetést okozott, mivel nem a piac által korábban várt forgatókönyv valósult meg. Az Egyesült Arab Emirátusok ugyanis megvétózta a többi tagállam által támogatott javaslatot, amely a kőolaj-kitermelés 2021 végéig szóló fokozatos növelését és a mostani kvótarendszer 2022 végéig szóló meghosszabbítását jelentette volna. Az Emirátusok és Szaúd-Arábia konfliktusa eddig is közismert volt, most viszont úgy tűnik, eljutottunk arra a pontra, hogy az OPEC kereteinek újragondolására van szükség.

Mielőtt megértenénk az Emirátusok és az OPEC, illetve Szaúd-Arábia konfliktusát, érdemes visszamenni az időben, és feleleveníteni, hogy miként alakult ki a most életben lévő OPEC-megállapodás. A kartell és a vele szövetséges Oroszország 2020 márciusában nem tudott egyezségre jutni a termelés jövőbeli alakításáról. Ez a fejlemény – a koronavírus-járvány okozta keresleti sokkal együtt – az olajárak globális összeomlását eredményezte. Mind Oroszország és a vele szövetséges termelő államok, mind az OPEC (együtt OPEC+) a tavaly márciusi fiaskó után teljes kapacitással termelt. Annyi olajat hoztak fel, ami csak kifért a csövön, jelentős túlkínálatot okozva ezzel a világpiacon. A globális olajkészlet közel 600 millió hordóval nőtt 2020 márciusa és júniusa között, a világ kőolajkínálata 25-30 millió hordóval haladta meg a keresletet 2020 áprilisában. A világ békeidőben 2,5-2,7 milliárd hordónyi olajtartaléka 3,2 milliárd hordóra ugrott. A világ fürdött az olcsó és bőséges energiahordozóban.

A helyzet az olajpiacon semleges Egyesült Államoknál is kiverte a biztosítékot, mivel az amerikai olajtermelők is mérhetetlen bizonytalanság elé néztek. Trump elnök közvetítésével 2020 áprilisában kétéves megállapodást kötött az OPEC és Oroszország a termelés visszafogásáról. Ennek az áprilisi megegyezésnek az alapja az volt, hogy az országok 2018. októberi termelési értékeket veszik referenciának, és a résztvevő felek ehhez a volumenekhez képest – egy-két kivételtől eltekintve, mint a szankciók által sújtott Irán, Venezuela és a polgárháborús Líbia – csökkentik nyersolaj-kihozatalukat.

Az első megállapodás alapján – ami stabilizálta az áprilisi sokk után a piacot – az OPEC+ a referencia termelési értékhez képest napi 9,7 millió hordóval csökkentette termelését 2020. május 1-jétől. A kartell azóta havi rendszerességgel ül össze, és sikeresen kontrollálja a tagországok kőolajkínálatát, miközben a világ kőolajkereslete a koronavírus-járvány enyhülésével újra nő. Jelenleg megállapodás alapján, ami 2021. augusztus 1-jéig szól, a referenciaértékhez képest 5,8 millió hordó/nap a visszafogás mértéke.

Az OPEC nagyon sikeres volt az elmúlt évben ezeknek a termelési korlátok betartásában: a megfelelési ráta 100 százalék körül volt részben a közös érdek, részben Szaúd-Arábia önkéntes extra vállalásai miatt. Ráadásul a szankciók és polgárháborúk által sújtott tagok közül csak Líbia tudta érdemben növelni kihozatalát, Venezuela és Irán továbbra is a korábbi alacsony szinteken termel.

Az OPEC+ termelési kapacitásai (millió hordó/nap)

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), 2021. júniusi havi jelentés

A mostani, július 1-jei összejövetel esetén is jelentős volt az optimizmus: a globális nyersolajkereslet az előrejelzések szerint erőteljesen nő az év második felében, akár napi 4-5 millió hordós mértékben is emelkedhet, függően persze az új (delta) koronavírus-variáns terjedésétől. Az amerikai palaolaj- és az OPEC-en kívüli termelők érdemben alig tudják növelni felhozatalukat: a becslések szerint az előbbi csoport maximum 2-300 ezer hordóval több nyersolajat fog az év végén bányászni, mint most.

A világ likvid szénhidrogén-termelése és a fogyasztás egyensúlya (millió hordó/nap)

Forrás: Amerikai Energiaügynökség (EIA), Short-Term Energy Outlook 2021. június

Az OPEC+ előtt tehát nyitva az út, hogy növelje felhozatalát, kielégítve a növekvő keresletet, és betömje a költségvetési lyukakat. A tagállamok – az Egyesült Arab Emirátusokat kivéve – viszonylag könnyen meg is állapodtak, hogy az év végéig további 2 millió hordóval növekedjen a szövetség termelése, miközben a tagállamok a 2022 áprilisában lejáró keretrendszert 2022. év végéig szerették volna meghosszabbítani.

Az OPEC+ szabad kapacitásai szemben a várt kereslettel

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), 2021. júniusi havi jelentés. A számok a lezárt iráni kutakat nem tartalmazzák

Úgy tűnt, minden szép és jó, csakhogy a háttérben lévő komoly feszültség felszínre tört, kicsit elsötétítve az OPEC-ről kialakított kollektív, pozitív képet.

Az Egyesült Arab Emirátusok és az OPEC, illetve Szaúd-Arábia közötti konfliktus nem új keletű. Ennek jelei már tavaly novemberben látszottak, amikor a kisebbik arab állam már egyszer döntési vétóval fenyegetőzött. A konfliktus részben a kőolaj-kitermelésről, részben a politikáról szól. Az előbbi alapja, hogy a korábbi befektetéseknek és a nemzetközi olajcégek (Total, OMV) beengedésének köszönhetően az Egyesült Arab Emirátusok kőolajtermelő kapacitása napi 3,8-4 millió hordóra emelkedett az elmúlt három évben, szemben a 2018. októberi 3,2 millió hordó/nap termelési volumennel, amely a mostani termeléscsökkentési megállapodás referenciaértéke. Az Egyesült Arab Emirátusok jelenleg napi 2,6-2,7 millió hordó kőolajat termel, ami a legnagyobb elmaradás a teljes kapacitáshoz képest az OPEC-en belül.

A legmélyebb vágás: a 2020. áprilisi szintekhez képest az Egyesült Arab Emirátusok csökkentette leginkább olajtermelését

Forrás: OPEC 2021. júniusi olaj jelentése

A politikai konfliktus pedig elsősorban a két testvéri szunnita arab ország, Szaúd-Arábia és az Emirátusok között feszül. Az utóbbi ország és vezetője, Mohamed bin Zájed szeretne távolodni a szaúdi vezető Mohamed bin Szalmántól az utóbbi ország erőszakos politikája és túlzott arab-öbölbeli befolyása miatt. Az Egyesült Arab Emirátusok ugyanis nem akar Szaúd-Arábia kistestvére lenni, politikájában is meg szeretné magát különböztetni az extravagáns és erőszakos szomszédos országgal szemben. Ez a törekvés és megkülönböztetés az energiapolitikára is rányomja bélyegét.

Azt gondolom, hogy a mostani helyzetet sikerülhet még megoldani a szaúdi politikának. Azonban az bizonyos, hogy ha az OPEC-et egyben akarja tartani a szaúdi vezetés, kezelni kell az Emirátusok ambícióit. Bin Szalmán korábbi politikája, a jemeni fegyveres konfliktus vagy Dzsamál Hasogdzsi megölése arra késztette a nyugat felé nyitottabb Egyesült Arab Emirátusokat, hogy távolodjon a szomszédos országtól. A szaúdi lépések a még nem túl demokratikus Közel-Keleten is kiverték a biztosítékot.

Valószínűleg az utolsó percben vagyunk, hogy a tavaly áprilisi keretmegállapodást átgondolja a kartell, de további keménykedéssel inkább csak azt éri el Szaúd-Arábia, hogy az 1967 óta tag és a kartellen belül a harmadik legnagyobb termeléssel rendelkező Egyesült Arab Emirátusok kilép az OPEC-ből. Ez senkinek sem az érdeke rövidtávon. Ráadásul a növekvő globális kőolajkereslet és az USA palaolaj-termelőinek lassú reakciója ismét az OPEC-et hozza befolyásoló pozícióba. Túl sokat veszíthetnek tehát az olajtermelők, ha felborul az egység. Emiatt lehet új megegyezés, de nyilvánvaló, hogy valamiben engednie kell az OPEC-nek, mert az Emirátusok saját útra léphet, ha nem fogadják el a többiek a törekvéseit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsúcsot dönthet az üzemanyagok ára a következő évekbenJó esély van arra, hogy az előző öt év viszonylag kedvező üzemanyagárait egy masszív drágulás követi, és 2030-ig jóval költségesebb lesz a tankolás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVissza tudja-e szerezni az OPEC korábbi befolyását?Itt a lehetőség, hogy a kartell megadja a kegyelemdöfést az amerikai palaolajnak. A kérdés, hogy mihez kezdenek a lehetőséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSúlyos ára lesz az olajpiac összeomlásánakOlyan tartósan szétzilálja az olaj- és gázipart a mostani iszonyatos keresletcsökkenés, hogy amikor később újra beindulna a világ, nagyon drága lesz az energia.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Egyesült Arab Emírségek kőolaj kőolaj-kitermelés OPEC Oroszország Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2023. június 4. 12:15 Világ

Meglepően keveset költ Oroszország az ukrajnai háborúra

Az invázió költségei egyelőre kigazdálkodhatók, így marad pénz jóléti intézkedésekre is.

Fabók Bálint
2023. június 3. 17:33 Világ

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Aki nem menekült el, lényegében hat hete be van zárkózva Szudán fővárosában, az akár 40 fokos melegben azonban rendszeresen előfordul, hogy nincs áram és víz.

Kolozsi Ádám
2023. június 3. 13:15 Közélet, Világ

Orbán a jobboldali internacionálé áttörését várja a spanyol radikálisoktól

A magyar kormányfő a spanyol radikálisoktól várja az európai jobboldali fordulatot, a centristák ellenben Spanyolország „melonizációjától” tartanak a Vox előretörése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Hajdu Miklós
2023. június 2. 19:22 Pénz

Aranyba fektetve is meg lehet úszni a megtakarításokat terhelő új adót

Az olyan fizikai befektetéseken realizált nyereséget, mint az arany, továbbra is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség illeti.

Pletser Tamás
2023. június 2. 17:01 Vállalat, Világ

Nem egyértelműen jó hír Magyarországnak a gázár összeomlása, mi lesz a legfontosabb vezetékünkkel?

Újra szerződés szerint jön az orosz gáz Európába, de az árcsökkenéshez hozzájárult az európai ipar recessziója is.