Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. május 23. 06:59 Világ

Elegük lett a tavuk szétszennyezéséből, mára Európa egyik legzöldebb városává váltak

A II. világháborút követő iparosítás során a Helsinkitől száz kilométerre fekvő Lahti lett a finn nehézipar egyik központja. A gyorsan növekvő lakosság többsége a nehéziparban dolgozott, az ipari szennyezés és az egyre több autó viszont egyre látványosabb környezeti károkat okozott a városban.

A Vesijärvi nevű tó, amelynek partján Lahti fekszik, az ország egyik legszennyezettebb tava lett. A gyárak szennyvize akadálytalanul ömlött a Vesijärvibe, amelynek elalgásodott a vize a túl sok foszfor és nitrogén miatt. A hetvenes években leginkább a tó pusztulása miatt döntöttek úgy, hogy megállítják a környezet szennyezését.

Az azóta eltelt időszakban Lahti a városi környezetvédelem egyik úttörőjévé vált, idén a 120 ezres finn város lett Európa Zöld Fővárosa. Az évente megítélt címre 2010 óta lehet pályázni, korábban többek között megkapta Bristol, Hamburg, Koppenhága, Stockholm, a kelet-európai térségből pedig eddig egyedül Ljubljana.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókbaHúsz éve még szelektív gyűjtés sem volt, mára az összes szemét kétharmadát újrahasznosítják Ljubljanában, amivel vezető szerepe van Európában.

Lahtiban (amelynek neve egyébként egyszerűen csak öblöt jelent) a városi tó, a Vesijärvi megtisztításával kezdték el a revitalizációt. 1976-ban adták át a szennyvíztelepet, ezt követően pedig a világ addigi legnagyobb környezeti akciójával több mint ezer tonnányi bodorkát (a pontyfélék családjába tartozó halfajtát) halásztak ki a tóból, és egymillió fogassüllőt telepítettek be, hogy megállítsák az algásodást.

A Vesijärvi vízminősége közel két évtized múlva, a kilencvenes évek elején kezdett el látványosan javulni. A tó megtisztításának több járulékos haszna lett. A kitisztult vízből kifogott halaknak például számottevő szerepe van a lakosság élelmezésében, a projekttel pedig komoly szakértői tudáshoz jutott a város.

A tó feltámasztásából a helyi lakosok és cégek is kivették részüket, a helyi egyetemen pedig kutatócsoportok dolgoztak környezetvédelmi megoldásokon. A Vesijärvi megtisztításához kikísérletezett módszereket később több mint ezer finn tónál használták.

A Vesijärvi és Lahti. Fotó: Facebook/Lahden kaupunki

Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelentek meg a zöldítést támogató fejlesztések. Szélesítették a járdákat, bővítették a biciklihálózatot, kiterjesztették a tömegközlekedést, és sok helyen 30-40 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek meg.

Fekvéséből és városszerkezetéből adódóan Lahtit meghatározza a természet közelsége. A város 75 százalékát zöldfelület borítja, 10 százalékát pedig víz. A lakók 99 százaléka a városi zöldfelületek 300 méteres körzetében lakik. Egy lakosra átlagosan 250 négyzetméter zöldfelület jut.


Videó arról, hogy hogyan lett Lahti Európa Zöld Fővárosa. 

A fenntarthatóság szempontjából fontos lépés volt a hulladékrendszer átalakítása, amely a kilencvenes évek közepén kezdődött el (szelektív hulladékgyűjtő rendszer 1998 óta létezik). A város szerint mára a hulladék 99 százalékát hasznosítják, bár ennek csak a fele hasznosul anyagként, a másik felének égetésével energiát termelnek. A pár éve átadott biomassza erőműben a hulladék mellett helyi fát használnak, ami ugyan nem a legkörnyezetkímélőbb megoldás, de a korábban működő szénerőművet kiváltotta.

A különböző beruházásoknak köszönhetően 70 százalékkal csökkent a város károsanyag-kibocsátása 1990-hez képest. A cél az, hogy 2025-re karbonsemleges legyen Lahti, tehát jóval korábban, mint a 2035-ös céldátumot kitűző Finnország vagy a jellemzően 2050-ig karbonsemlegességet ígérő európai országok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy szeméttel elárasztott kisváros megmutatja, hogyan lehet műanyagok nélkül élniA világ egyik legszebb tavánál fekvő guatemalai kisváros két év alatt megszabadult az egyszer használatos műanyagoktól, a tó vize 90 százalékkal lett tisztább.

A fenntarthatóság elérésében nemcsak központi, technológiai beruházásoknak van szerepe, hanem a lakosságnak is. Számos olyan projekt indul, amely a lakosság bevonásával, informálásával csökkentené a károsanyag-kibocsátást.

Indult például egy olyan három hónapos kísérlet, amelynek során 36 háztartásnak (egyszemélyestől nagycsaládokig) tartottak előadásokat különböző környezetkímélő eszközökről, mint a húsmentes étrend vagy a fogyasztás ésszerűsítése. A résztvevők közben egy Facebook csoportban folyamatosan oszthattak meg egymással ötleteket és tapasztalatokat. A három hónap alatt átlagosan kilenc százalékkal csökkent a résztvevők ökolábnyoma.

Lahti látképe. Fotó: Facebook/Lahden kaupunki

Az egyéni szerepvállalás fontosságát hangsúlyozza a világon először bevezetett személyes kibocsátás-kereskedelmi rendszer. Egy applikáción keresztül bárki mérheti a saját közlekedési karbon-kibocsátását, azaz hogy mennyi károsanyag-kibocsátással járt egy autó- vagy buszútja. Ha egy adott héten a kibocsátása nem lépi túl azt a rá jutó mennyiséget, amelyet a természet le tud kötni, akkor virtuális pénzhez juthat. Ezt aztán különböző dolgokra be lehet váltani, egy strandbelépőre vagy akár egy szelet tortára.

Az iskolákban és óvodákban nyilvános mérőeszközöket helyeztek el, hogy ezáltal is csökkentsék az energiafogyasztást. Részben ennek a hatására a középületek energiafogyasztása több mint 20 százalékkal csökkent 20 év alatt. A város legújabb terve az, hogy fából épít önkormányzati lakásokat, mivel az fenntarthatóbb építőanyag a téglánál. 

Lahti célja a karbonsemlegesség elérése után az lesz, hogy 2050-re teljesen hulladékmentes, körforgásos gazdaságot hozzon létre. A 120 ezres Lahtiban közel ötezren dolgoznak olyan cégeknél, amelyek a körforgásos gazdaság kiépítésével foglalkoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszámolna a birtoklás egyeduralmával és a vég nélküli fogyasztással a jövő gazdasági modelljeA fogyasztás észszerűsítésével az emberiség ökolábnyomának jelentős csökkentését ígéri a körforgásos gazdaság, amelyre alapozva Orbán átalakítaná Magyarországot.

Világ fenntarthatóság finnország Lahti üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. december 2. 13:03 Világ

Kabátban, a meleg vízzel spórolva próbálják kibekkelni a rezsinövekedést a szegényebb britek

Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.

Torontáli Zoltán
2021. december 1. 12:05 Világ

A svéd média már tükrözi a változást: egyre kevesebben akarnak repülőre szállni

Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.

Pálos Máté
2021. december 1. 10:20 Világ

Nagy üzlet lett ismeretlenül átvenni a konténerekben hagyott termékeket, legyen az tökmag vagy használt autó

A konténerkáosznak is megvannak a nyertesei: a hátrahagyott konténerek kisöprői.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.