Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. április 22. 12:34 Világ

Csigalassan indul a rövid távú repülés vonatra állítása Európában

Csaknem egy évvel ezelőtt a járvány első hulláma miatt nehéz helyzetbe került Air France-KLM 7 milliárd eurós mentőöv-hitelkeretet kapott a francia államtól, de a megállapodásnak volt egy zöld kitétele is. Akkor az volt a terv, hogy megszüntetik, vagyis inkább betiltják azokat a belföldi járatokat, amelyek két olyan város között mennek, ahol 4 óránál rövidebb a vonat menetideje.

A terv egyrészt felpuhult, mert 4 óráról 2,5 órára csökkent a vonatok menetidejére vonatkozó kitétel, ráadásul a hosszú távú járatokhoz felhordó járatokra nem is vonatkozik, másrészt gazdasági szempontból megvan az a furcsasága, hogy az állami hitelkeretet egy cég kapta meg, a belföldi repülést a rövid távokon viszont minden légitársaság, így például a fapadosok számára is betiltották.

Mindezek ellenére azonban a francia lépés azért fontos, mert talán még sosem volt példa arra, hogy egy fejlett ipari országban légi járatokat jogilag ellehetetlenítsenek környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Az irány pedig azért is egyértelmű, mert a hivatkozás alapja a vonatos elérés: a forgalmat a vasútra szeretnék terelni.

A tiltás gyakorlati jelentősége egyelőre finoman szólva sem túl jelentős. Ahogy a The Guardian írta, igazából három belföldi járat szűnik meg Párizsból (Lyon, Bordeaux és Nantes felé), míg a 4 órás szabályba beleesett volna Nizza, Marseille és Toulouse is. Utóbbiak sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Természetesen megmarad a (nem belföldi) Párizs-London járatindítás lehetősége is, pedig a két város között 2 óra 17 perc alatt teszi meg a távot a vonat.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az AirFrance-nak a belföldi hálózat fenntartása évi 200 millió euró veszteséget hozott a járvány előtt, az a vicc jut eszünkbe, amikor a boltosnak azt tanácsolják, ha keresni akar, ne nyisson ki.

Ám bármennyire is kis lépést tettek a franciák, az angolok még ennyit sem mentek előre ebben a kérdésben. London és Manchester között a járvány előtti időkben például évi több mint 500 ezer repülőjegyet adtak el, miközben a két város központja között körülbelül két óra a gyorsvonatok átlagos menetideje, és egyelőre nem hallani arról, hogy bármilyen korlátozást terveznének a levegőben.

A németek pedig szokás szerint sokkal komplexebben közelítik meg ezt az egyszerűnek tűnő témát. A napokban tették közzé azt a tervet, hogy a belföldi légi járatok utasainak 20 százalékát szeretnék vasútra terelni, de nem jogszabályokkal, hanem a vasút fejlesztésével, vagyis annak vonzóbbá tételével.

Ahogy a Railjournal írja, Németországban 2019-ben 23 millió belföldi légi utazásra adtak el jegyet, ebből 8 millió a hosszú távú járatokra való felhordás volt, tehát ha az utasok 20 százalékát leszoktatják a rövid távú repülésről, akkor is jelentős marad a belföldi légi forgalom.

Az osztrák AUA a francia modellhez hasonlóan zöld vállalásokért kapott tavaly állami segítséget, a Bécs-Salzburg repülőjárat úgy szűnt meg, hogy a légitársaság jegyértékesítési lehetőséget kap a két város közötti vonatokra, mindenesetre az osztrák belföldi repülés valóban megszűnőben van.

Ausztriában az éjszakai vonatok kínálatának bővítésével szeretnék a nemzetközi járatokról is vasútra terelni a tömegeket, ebből a szempontból az osztrákokhoz a svédek hasonlíthatók, akik a flygskam, azaz a repülést környezetvédelmi okokból egyfajta szégyennek tartó hozzáállás miatt szintén hosszabb távú éjszakai vonatokat terveznek, elsősorban Németország felé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmiben a MÁV oktatja Európát: az éjszakai vonatokban Magyarország messze a nyugatiak előtt járBéccsel holtversenyben Budapest az EU éjszakai vonat fővárosa, de hamarosan akár az osztrákokat is előzhetjük a MÁV tervei szerint.

Világ belföldi repülés éjszakai vonat flygskam Franciaország repülés üvegház vonat Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2021. május 16. 11:46 Világ

Városi tetőkön létrehozott kertekkel reformálnák meg a zöldségtermesztést

Tavaly adták át a világ legnagyobb városi tetőre épített üvegházát Montrealban, ahol a lakosok két százalékának zöldségigényét ilyen üvegházakból elégítik ki.

Stubnya Bence
2021. május 14. 12:10 Világ

5200 forintos jutalom bevezetése után kapcsolt fénysebességre az oltási program Mongóliában

Május eleje óta 27-ről 52 százalékra nőtt a legalább egyszer oltottak aránya a 3,2 milliós országban, ahol kínai, orosz és nyugati vakcinákkal is oltanak.

Jandó Zoltán
2021. május 14. 06:56 Világ

Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban

A kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.

Fontos

Fabók Bálint
2021. május 17. 16:35 Közélet

A marmonkannás sportnap és a kétmilliós séta után összeomlottak az uniós százmilliókat felnyaló alapítványok

Két éve járták be a médiát az uniós támogatásokból szervezett sportnapok képei a marmonkannákat kerülgető bicklisekről. Azóta egy gyanúsítottat hallgattak ki.

Jandó Zoltán
2021. május 17. 13:43 Vállalat

Tízezer forint bevételből is lehet 1,2 milliárd profitot csinálni, csak egy elszúrt állami sportprojekt kell hozzá

Egy elfelejtett, két állami cég közötti jogvita éledt fel, és ebből profitált nagyot a 2017-es világbajnokságot szervező, rengeteg botránnyal érintett Bp2017 Kft.

Fabók Bálint
2021. május 17. 06:53 Élet

Miért nem ér sokat a klímaváltozás ellen, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot?

A legtöbb magyar a szelektív gyűjtéssel próbál tenni a klímaváltozás ellen, ami alapvető félreértése a jelenségnek.