Orosz erdők lízingelésével zöldíthetik magukat a vállalatok
A klímaváltozás miatt egyre kiterjedtebb erdőtüzek alakulnak ki Oroszországban. 2019-ben közel másfél magyarországnyi terület égett le Szibériában, amelynek egyes részein 6 Celsius-fokkal volt nagyobb az átlaghőmérséklet az 1981 és 2010 közötti időszak átlagához képest.
Ennek ellenére a nagyobb országok közül Oroszország tűnik a legkevésbé elkötelezettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, amelyben anyagi érdekei is szerepet játszanak. Oroszország a világ legnagyobb energiaexportőre, bevételei jelentős részben fosszilis energiahordozókból származnak. Emellett Vlagyimir Putyin nyilvánosan is beszélt arról, hogy nem bánná, ha kis mértékben melegedne az orosz éghajlat, amitől növekvő befolyást remél.
Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország a nemzetközi vállalatóriások önképét egyre inkább meghatározó zöldítésben is meglátta a lehetőséget. A Bloomberg cikke szerint ugyanis hatalmas erdőterületeket – India területének közel kétszeresét, ami körülbelül 70 magyarországnyinak felel meg – lízingelhetik cégek, hogy csökkentsék karbonlábonyomukat.
A világ erdeinek 20 százaléka van Oroszországban, az állam azonban nem képes megfelelően kezelni az erdőket. Megszokott jelenség, hogy a kitermelt erdőket illegálisan nem telepítik újra, még Putyin is bírálta az erdőgazdálkodás korruptságát. Ezen változtatna az új orosz modell, amely a szibériai erdőket „szénelnyelő központtá” tenné.
Az elképzelés szerint műholdas és drónfelvételek segítségével felmérnék, hogy a kijelölt területen lévő erdők mennyi szén-dioxidot képesek megkötni. Ezt követően bármelyik cég lízingelhet egy erdőterületet, amelynek a kezelésével, új fák ültetésével növelheti a szénelnyelő képességét. Ha ugyanis nő a terület szén-dioxid-lekötő képessége, a különbözettel kompenzálhatja a kibocsátását, vagy akár kereskedhet is a karbonkreditekkel (a karbonsemlegesítésről itt lehet olvasni bővebben).
A modellel tehát az orosz állam kiszervezné az erdőgazdálkodást és bevételhez jutna, vállalatok pedig csökkenthetik a karbonlábnyomukat, ami alapvető elemmé vált a legtöbb óriáscég arculatában. Ahogy a Bloomberg is írja, a szennyezés csökkentésének kiszervezése azonban egyelőre nem tűnik érdemi lépésnek a klímaváltozás mérséklése szempontjából.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
