Felzárkózott hazánkhoz Csehország, tegnap a parlament megszavazta a „kettős minőségű” élelmiszerek árusításának tilalmát, azaz főszabályként a jövőben nem lehet azonos márkanéven olyan élelmiszert eladni Csehországban, aminek külföldön más a beltartalma. Kivételek ugyan vannak, de ha egy céget szabályszegésen kapnak, akár 50 millió korona (680 millió forint) is lehet a büntetés.

Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy a törvényhez egy olyan kiegészítést is fűztek, amely nagyjából száz élelmiszer esetében előírja, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltoknak legalább 55 százalékban cseh terméket kell kínálniuk 2022-től. Ráadásul utána évente 3 százalékponttal nő ez az arány, míg 2028-ban eléri a 73 százalékot. Mentességet csak az említettnél kisebb, valamint a szűk termékköre specializált üzletek kapnak.

Ez egy olyan kemény szabály, amelyhez még a hazai termelőket sokféle módon segíteni igyekvő magyar kormány sem nyúlt, ehelyett a kiskereskedelmi láncokat igyekezett győzködni – esetenként erős hangnemben –, hogy növeljék a magyar élelmiszerek arányát a polcokon. Nem véletlenül, szinte biztosra vehető ugyanis, hogy ez a szabály uniós versenyjogi előírásokba ütközik. (Amennyiben valóban törvényerőre emelkedik, mert ehhez a szenátusnak is meg kell szavaznia, az elnöknek pedig aláírnia.)

A denik.cz arról írt, hogy a készülő jogszabály miatt előzetes figyelmeztetést küldött a cseh parlament mezőgazdasági bizottsága elnökének az Európai Bizottság, valamint Ausztria, Belgium, Hollandia, Francia-, Olasz-, Német-, Lengyel- és Spanyolország is kifejezte nemtetszését. Ezzel együtt, ha a törvény életbe lép, évekbe telhet, míg egy kötelezettségszegési eljárás végigfut az EU-ban.

A lap egy másik cikkében azt mutatja be, hogy a megcélzott élelmiszerek közül többnél nincs akkora termelés Csehországban, amely biztosítaná az 55 százalékos arány teljesítését. Ilyen például a bor, de a gyümölcsöknél is csak egyharmados a hazai termelők részesedése, ráadásul itt a szezonalitás is szerepet játszik.

Idővel persze lehet fejleszteni a tárolási kapacitást, és növelni az előállított mennyiséget, de ez sem mindig egyszerű. Sertéshúsból például felerészt sem önellátó az ország, de amikor valahol egy új sertéstelepet akarnak létesíteni, akkor a közelben lakók – a szagoktól tartva – rendszeresen tiltakoznak ez ellen.

A cseh agrárkamara elnöke azzal érvelt a jogszabály mellett, hogy az üzletláncok az olcsó importtermékekkel tartják sakkban a cseh termelőket, és változtatni kell ezen a helyzeten. Azt is hozzátette, hogy ez nem feltétlenül vezet az árak emelkedéséhez, nem meglepő módon mégis ez a legnagyobb félelem az intézkedéssel kapcsolatban.

Egy elemzés egészen odáig ment, hogy egyes termékeknél visszatérhet a szocializmusból ismert áruhiány és feketepiac, az elérhető élelmiszer-választék szűkülése pedig hosszabb távon a csehek egészségét is károsítja. Ez egyelőre távolinak tűnik, mert ha erről a szabályról kiderülne, hogy mégiscsak összefér az uniós joggal, akkor valószínűleg más országokban is hasonló törvények születnének, ami az élelmiszer-ágazatban némi túlzással az uniós közös piac végét jelentené.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKötelező lesz nemzeti színű zászlót tűzni a sertéshúsba a boltok húspultjainEzzel megint a magyar disznóhúst szeretné megtolni a kormány, de a lépésnek valószínűleg zéró közeli hatása lesz a piaci folyamatokra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Csehország élelmiszer kiskereskedelem mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában