Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása.
Ahmed Ujahja összesen nyolc éven át volt miniszterelnök az Algériát húsz éven át irányító elnök, Abd el-Azíz Buteflíka kormányában. Az autoriter elnök 2019 áprilisában bukott meg, miután heteken át tüntettek az ellen, hogy újrainduljon a választáson. Buteflíka bukása után a rezsim több magasrangú politikusa ellen is hatósági eljárás indult.
Ilyen volt Ujahja, akit nyáron 12 év börtönbüntetésre ítéltek korrupció miatt. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet, az ismételt eljárás pedig vasárnap kezdődött. Ujahja ezen a tárgyaláson beszélt arról először, hogy honnan származik a bankszámláján talált ötmillió dollár (nagyjából másfél milliárd forint).
Abd el-Azíz Buteflíka akkori algériai elnök (balra) és Ahmed Ujahja miniszterelnök egy 2010-es képen. Fotó: AFP
Ujahja annyit árult el, hogy Öböl-menti országok vezetőitől hatvan aranyrudat kapott ajándékba, amelyeket a feketepiacon értékesített. Ujahja azt mondta, korábban azért nem fedte fel a pénz forrását, mert nem akart rontani Algéria és “egyes baráti országok” viszonyán. A vád szerint Ujahja titokban akarta finanszírozni Buteflíka újraindulását az elnöki székért, amelyet végül megakadályoztak a tüntetők.
Bár nincs megnevezve, hogy mely országoktól származnak az aranyrudak, a történet tökéletesen beleillik a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmú vezetője, Mohamed bin Zájed hatalmi törekvéseibe. Az Egyesült Arab Emirátusokból fajsúlyos nemzetközi szereplőt formáló MBZ-ről egy éve részletes cikket közölt a New York Times.
Ebből többek között az derül ki, hogy az iszlamisták térfoglalásától rettegő MBZ-nek komoly szerepe van abban, hogy a rendkívül kemény kézzel uralkodó Abdul Fatah al-Sziszi megpuccsolta a demokratikusan megválasztott iszlamista Muhammad Morszit. Az Emirátusok és szövetségesei azóta több milliárd dollárral támogatták az egyiptomi rezsimet. Az Emirátusok szintén titokban támogatta Líbiában az iszlamisták ellen harcoló Halifa Haftár tábornokot.
A New York Times cikke alapján MBZ nem hisz a közel-keleti demokráciában, mivel szerinte az oktatás alacsony színvonala és a konzervatív vallási nézetek népszerűsége az iszlamisták sikerét hoznák a választásokon, ahogy azt Egyiptom esete is mutatta. MBZ-nek emiatt érdeke az olyan erőskezű és az iszlamisták ellen fellépő vezetők támogatása, mint al-Sziszi vagy Buteflíka.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
