(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Amióta szerte a világon elkezdték jóváhagyni az oltóanyagokat, sőt néhány országban már el is kezdődött az oltási program, egyre több szó esik arról, hogy lassan túl vagyunk a válságon. A novemberben és decemberben bejelentett friss lezárások és korlátozó intézkedések okozta letargiát lassan felváltja a vakcina-optimizmus. A bizalmi indikátorok alakulása is azt tükrözi, hogy a jövőbe vetett hit erősödik. A decemberi beszerzési menedzser indexek meglepő emelkedést mutattak. Nemcsak a feldolgozóipar, de a korlátozásokkal sújtott szolgáltatószektor esetében is. Vagyis első ránézésre úgy tűnik, hogy küszöbön a teljes kilábalás.
Miközben a különböző előrejelzések azt prognosztizálják, hogy a teljes kilábalás – vagyis a 2019 végi gazdasági teljesítmény elérése – valamikor 2021 végén vagy 2022 közepén bekövetkezik, arról nagyon keveset beszélünk, hogy ez mennyire lesz egyenetlen. Ezek a számítások ugyanis a makrogazdasági szintet nézik, vagyis a nemzetgazdaság összteljesítményét veszik figyelembe. Ugyanakkor meglehetősen naiv elképzelés lenne azt gondolni, hogy minden gazdasági szektor, minden társadalmi szféra azonos mértékben részesül a helyreállásból.
Ezzel kapcsolatban érdemes egy kicsit megint megkavarni azt a betűlevest, amit már év eleje óta kavargatunk.
- Először beszéltünk V alakú kilábalásról, vagyis arról, hogy amilyen gyorsan beüt a krach, olyan gyorsan túl is leszünk rajta.
- Aztán amikor azt gondoltuk, hogy a lezárások feloldására egyhamar nem kerül sor, úgy véltük, hosszabb ideig lehetünk gödörben, de utána viszonylag gyorsan ki is mászunk belőle. Ezt jelölték az elemzők U alakkal.
- Aztán persze nyáron feloldották a korlátozásokat, most pedig mindenki próbálja visszatömködni a kiengedett szellemet a palackba, és egy újabb visszaeséssel szembesülünk. Ezért beszél most mindenki W alakú kilábalásról, vagyis két mélypontról. Persze ez is csak akkor valósulhat meg, ha az oltóanyagok tényleg hatásosnak bizonyulnak, és a magas átoltottság révén kialakul a nyájimmunitás.
- Ha bármilyen negatív esemény ezzel kapcsolatban bekövetkezik, a lezárások sokáig velünk maradhatnak, a kilábalás pedig lassú és fájdalmas lesz, vagyis L alakú.
- Manapság viszont egyre többet beszélünk egy új betű megjelenéséről a válság ABC kapcsán. Ez pedig a K alakú kilábalás.
Beszélt erről az Amerikai Egyesült Államok frissen megválasztott elnöke, Joe Biden is a kampányában. Ő ezt társadalmi szempontból vetette fel, jelezve, hogy a gazdagabbak a válságot gyorsan maguk mögött tudják hagyni, míg a középosztály és a szegényebb rétegek számára nem lesz gyors kiút. Hogy még egy példát említsünk a közelmúltból, a Magyar Nemzeti Bank novemberben dobta be a hazai köztudatba a K alakú válság képét. A krízis ugyanis más és más mértékben hat a nemzetgazdaság egyes ágazataira vagy épp a munkaerőpiac különböző szegmenseire. A minden szektort egyformán érintő V alakú visszapattanás helyett a jegybank szerint is olyan kilábalás jön, amelyben egyes szektorok gyorsan nőnek majd, míg másoknál elhúzódik a válság.
Úgy hangzik, mintha ez az egész valami újdonság lenne, pedig nem az. Egész egyszerűen arról van szó, hogy míg a többi betű esetében folyamatosan a makrogazdasági szinten vizsgálódtunk, a K alak feltevésénél már lementünk mikroszintre. Nem a koronavírus hozta be a köztudatba az ilyen jellegű kilábalást és nem is egyes elemzők, annak ellenére, hogy van, aki azt állítja, ő most találta ezt ki. Minden egyes válság más és más jellegű, a gazdaság más területeit érinti, így a kilábalás üteme is természetszerűen más lesz.
A 2008–2009-es válság, illetve az azt követő kilábalás sem volt egyenletes. Elég csak megnézni, hogy miként teljesítettek a válságot követő években a hazai gazdaság egyes szektorai. Míg a helyreállást az exportáló ágazatok húzták, addig a belső kereslet az adósságválság következtében hosszú-hosszú évekig nem érte el a 2008 előtti volument. Azonos kiindulópontból az egyes szektorok más ívű kilábalási pályát írtak le, ezt hivatott szemléltetni tehát a K betű alakja. Minden egyes válságnak vannak nyertesei és vesztesei, minden egyes válság K alakú. Úgy tűnik, újra feltaláltuk a kereket.
Arra nagyjából az utca embere is tud válaszolni, hogy ennek a koronaválságnak kik a nyertesei és a vesztesei. Az otthoni munkavégzés és a digitális világ rapid térhódítása egyértelműen segítette az infokommunikációs ágazat teljesítményét, akár termelési, akár szolgáltatási oldalról nézzük. Az otthon maradó tömegek vásárlási szokásainak megváltozása átmeneti megingást hozott a kiskereskedelemben, de a házhoz szállítás, a csomagküldés gyorsan talpra állt, sőt virágzik.
Beszélhetünk az ipar teljesítményéről is. A magyar ipar termelési volumene már most magasabb, mint egy évvel korábban, legalábbis a KSH októberi ipari adatai alapján. Az export húzta a gazdasági kilábalást a harmadik negyedévben, nagyban javítva a külkereskedelmi mérleget és hazánk külső gazdasági egyensúlyát. Sőt, az ipar köszöni szépen, jól lesz a következő fél évben is. A rendelésállomány 7 százalékkal magasabb, mint egy éve. Folyamatosan emelkedik a kapacitáskihasználtság, ahogyan dolgozzák le az iparvállalatok a beragadt rendeléseket. Sőt, a legutóbbi hetekben egyre-másra hallhattuk a hírekben, hogy mely ipari nagyvállalatok milyen új beruházásokat jelentettek be hazánkban. A legtöbb egyébként az autógyártáshoz kötődik valamilyen módon.
De mi van azokkal az ágazatokkal, ahol magas a kis- és közepes vállalatok aránya? Nekik jóval alacsonyabb az ellenálló képességük, ráadásul ezek nagy része a szolgáltatószektorban található. Abban a szolgáltatószektorban, amelynek túlnyomó többségét a válság még mindig nyomás alatt tartja. Turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar. Aligha beszélhetünk arról, hogy jövőre megtörténik a helyreállás.
A McKinsey tanulmánya szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek legjobb esetben is 2023 végére, 2024 elejére érik utol a válság előtti önmagukat. Persze, az elhalasztott szolgáltatások igénybevétele segíti majd a kilábalást. El lehet menni többször étterembe vagy több fesztivált is meglátogathatunk. Többet is utazhatunk és pihenhetünk. De csak elméletben, mert a kereslet itt is korlátos: a lakosság jövedelmi helyzete nem javult a válság alatt és több szabadnapunk sincsen. Arról nem is beszélve, hogy az óvatosság és a bizalmatlanság tartósan átírhatja a lakosság viselkedési mintáit.
Éppen a fentiek miatt fontos erről beszélnünk, és arról, hogy a gazdaságpolitika nem dőlhet hátra, mondván, hogy a GDP akár már jövő év végén visszatér a válság előtti szintre. A leszakadókat támogatni kell, és ezzel makrogazdasági szinten a W második szárát is szebbé lehet rajzolni.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
