Az életszínvonalat vagy a jólétet nem könnyű statisztikai módszerekkel mérni, és főleg nehéz egyetlen számsorhoz kötni, a születéskor várható élettartamot azonban általában egy olyan mutatónak fogadják el, amely utal annak állapotára vagy változására.
Bármilyen összetett ugyanis az életkörülményeket befolyásoló „mátrix”, az élettartam hosszabbodása végső soron arra utal, hogy általánosságban később romlik a lakosság egészségi állapota, vagy az időskori, sokszor krónikus betegségekkel tűzdelt életszakasz jobban menedzselhető.
Az Eurostat a napokban tette közzé a 2018-as adatokat, amelyek egy jó és egy kevésbé jó hírrel szolgálnak számunkra. A jó hír az, hogy ha az elmúlt húsz évet nézzük, akkor Magyarországon a születéskor várható élettartam 71,9 évről 76,2 évre nőtt. Ez már csak azért is fontos lehet nekünk, hiszen a legtöbben 65 éves koruk körül mennek nyugdíjba, és nem mindegy, hogy átlagosan 7 vagy 11 évet töltenek ott. (Igaz, 20 éve a nyugdíjkorhatár is alacsonyabb volt.)
Ezek azonban európai összehasonlításban nagyon alacsony mutatók. Tizennyolc éve csak négy kelet-európai államban volt rosszabb a helyzet, mint nálunk: Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Észtországban mértek alacsonyabb értéket.
Sajnos a mi szempontunkból 18 év alatt nem sok változás történt. Nem sikerült elmozdulni a lista aljáról, ugyanúgy négyen vannak mögöttünk: Észtország helyett most Litvániát előzzük meg minimális mértékben.
Az alábbi grafikonon az elmúlt 18 év változásait mutatjuk be, az egyes országok adatai külön-külön is láthatók (az egér mozgatásával alul). Az összkép azonban talán fontosabb nekünk: vastag pirossal kiemeltük Magyarországot, és jól látszik, hogy nincs felzárkózás, nemhogy Nyugat-Európához, de még Kelet-Európán belül sem. Pedig van egy jó példa arra, hogy ez nem lehetetlen: az észt adatokat vastag kékkel emeltük ki, és azonnal kitűnik, hogy mögülünk indulva el tudtak rugaszkodni a lista aljáról, és megközelítették a cseh szintet.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres
Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
