Hírlevél feliratkozás
Pogátsa Zoltán
2020. szeptember 10. 14:44 Világ

Győzött-e Japánban az Abenomics?

(A szerző közgazdász, az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A japán gazdaságról Magyarországon viszonylag kevés szó esik, pedig nagyon tanulságos vele foglalkozni. A nyugati világban többek között azért kíséri élénk érdeklődés, mert sokan a világgazdaság jövőjét, előképét sejtik benne, aggodalommal. Shinzo Abe miniszterelnök lemondása alkalmat ad arra, hogy röviden reflektáljunk az ottani folyamatokra.

Abe egyszerre volt Japán leghosszabban kormányzó miniszterelnöke sok-sok évtized távlatában, illetve az egyik legnépszerűbb vezető, de kormányzását számos botrány is övezte.

A japán gazdaság ismert módon több évtizedes stagnálással küzd. Elveszett évtizedeknek nevezték ezt korábban. Japán a tizenkilencedik század végén, az úgynevezett Meidzsi restaurációval gyors gazdasági felzárkózásba kezdett, megteremtve ezzel a modernizációhoz és a kapitalizmushoz központi állami vezetéssel sikeresen adaptálódó ázsiai ország mintáját, melyet később a kis tigrisek és Kína is követtek.

A második világháború után a fejlesztő állami modellt honosította meg, amelyben erős állami szerepvállalással irányított, exportorientált nagyvállalatok vesznek részt. Ez a kapitalizmus modell lett a komplett ázsiai térség mintája, amelyet Dél-Korea és Kína még Japánnál is nagyobb sikerre vitt – szinte minden esetben a demokrácia erős korlátozásával, ahogy erről itt írtam korábban.

Japán is csak részleges kivétel volt: elvileg ugyan többpártrendszer működött az országban, a gyakorlatban azonban a Liberális Demokrata elnevezésű, ennek ellenére valójában konzervatív párt uralkodott, egészen 1993-ig.

A nyolcvanas évekig a nyugati világ úgy fókuszált Japánra, mint manapság Kínára. Egyszerre volt ebben tisztelet és rajongás minden iránt, ami japán, legyen az a karate, autó és motor, a bonszai, a karaoke, a szusi vagy a tamagocsi. És volt benne félelem, illetve gyűlölet is sajnos, mert sokan vélték úgy, hogy a versenyképes japán termékek kiszorítják a nyugatiakat, főképp az elektronikában és az autógyártásban.

Aztán a kilencvenes évek elején a japán gazdaság váratlanul csikorogva leállt. Ennek egyik oka a hírhedt 1985-ös Plaza Egyezmény volt , amikor az Egyesült Államok ráerőltette Japánra, hogy az értékelje fel a jent a dollárhoz képest. Ez rendkívüli export veszteséggel járt a japán gyártóknak.

A japán jegybank a kezdődő recesszióra monetáris bővítéssel válaszolt. Ez azonban a részvények és az ingatlanok árbuborékához vezetett, amely 1992-ben ki is durrant. Ezután a japán gazdaság folyamatos stagnálásba merevedett. Ez az, amit sokan a világgazdaság előképének tartanak, hiszen a kapitalizmus nyolcvanas évekbeli neoliberalizációja óta a növekedési ráta úgy csökkent világszerte, hogy ráadásul még ez az alacsonyabb növekedés is csupán az eladósodás folyamatos növelésével tartható fenn.

Mindez komolyan felveti a kérdést: mindannyian Japán leszünk egy fejlettségi szinten túl?

Ebben a helyzetben indította el Abenomics-nak címkézett programját Shinzo Abe miniszterelnök 2012-től. Hivatalosan három “nyílból” állt a stratégia: jelentős monetáris könnyítés, kormányzati beruházások, illetve a neoliberális éra kötelező mantrája, a közhelyes “strukturális reformok”.

A monetáris expanzió sikerrel járt. A GDP minden kétséget kizárólag nőni kezdett, miközben az infláció is megmaradt messze a megcélzott 2 százalékos szint alatt. Sőt, a japán kormányzat kifejezetten magasabb inflációt szeretne, mert ez talán rávenné a polgárokat végre, hogy szabaduljanak a pénzüktől, és teremtsenek keresletet.

A munkanélküliség ezzel párhuzamosan csökkent. A monetáris területen Japán mindenképpen mintává vált. Míg a gazdaságpolitikai értelemben rendkívül konzervatív eurozóna korábban elvetette a monetáris expanziót, az utóbbi években már jelentős mértékben alkalmazza azt. Az amerikai FED koronavírus reakciójának pedig szintén gigantikus monetáris bővítés az egyik alapja.

A japán eset jócskán rácáfol a pénz ortodox mennyiségi elmélete alapján aggódókra:

ha a gazdasági kibocsátás is bővülni tud, akkor a több forgásban lévő pénzből nem lesz infláció.

Mindez erősíti a Modern Monetáris Elmélet híveit, akik szerint az államnak kifejezetten feladata, hogy a pénzmennyiség bővítésével stimulálja a gazdasági növekedést, és megfinanszírozza a igazságos társadalmat.

Az Abenomics indulásakor a jen gyengült, ami jelentősen javította a külső versenyképességet, a tőzsde pedig szárnyalni kezdett. A sikert némileg visszafogta, hogy a kormány emelte a fogyasztási adót, amelyet sok közgazdász ellenzett, az Abenomics gazdaságösztönző filozófiájával ellentétesnek tartva azt.

Egyébként a magyar adórendszer nemzetközi összehasonlításban tapasztalható abszurditását is jelzi, hogy a japán fogyasztási adó vitatott emelése 5 százalékos szint helyett 8 százalékosat jelentett, a 10 százalékra emelés pedig már kifejezetten heves ellenkezéssel találkozott. A társasági nyereségadó csökkentésével pedig így is csupán a 30 százalékos szintet célozták meg. (Magyarországon fordított a helyzet, az áfa alapesetben 27 százalékos, a társasági adó pedig 9 százalék – a szerk.)

A második nyílon belül a kormányzat jelentős infrastrukturális és kkv-fejlesztő kiadásokat eszközölt.
Az Abenomics sikere és népszerűsége jelentős mértékben képes volt ellensúlyozni a kormány politikai lépéseit. A nacionalizmus szítása, a sajtószabadság korlátozása, az elzárkózás az ellenzéki sajtótól nem ártott meg a kormány népszerűségének, mert a gazdasági siker vonzóvá tette a kormányzást.

Jelentős kihívás volt, hogy Abe miniszterelnök pro nukleáris, míg a japán társadalomban a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset óta érthető módon erős az atomenergia ellenesség. Továbbra is probléma, hogy a japán társadalom a magas ingatlanárak és a szociális jóléti rendszer hiányosságai miatt nem hajlandó sem megfelelő mértékben fogyasztani, sem pedig utódokat nemzeni.

Az Abenomics másik nagy sikere a GDP két és félszeresét kitevő japán államadósság növekedésének megállítása. A magas államadósság egyébként ismét csak jó példa arra, hogy szemben az ortodox nézetekkel, az államadósság önmagában nem probléma, ha az értelmes célokra fordítva jön létre, és saját valutában veszik fel.

A japán adóssághalmaz ellenére a kamatláb, illetve a japán állampapírok hozama nem hogy az egekbe emelkedett volna, de néha kifejezetten negatív volt. Azaz a befektetők nem gondolták úgy, hogy a japán adóssághegy kockázatos lenne. Saját valutájában ugyanis egy ország nem szorítható államcsődbe, a jegybank bármikor képes azt pénznyomtatásból kifizetni.

A japán jegybank konkrétan ezt is tette, megvásárolta az adósságállomány felét. (Ne feledjük: a 2008-as magyar adósság de jure nagyrészt külföldi valutában jött létre, a görög pedig de facto. Az euró a tagállamok szempontjából nem saját, hanem külső valuta. A tagállam nem nyomtathat belőle a frankfurti közös jegybank engedélye nélkül.)

Az Abenomics időszakának megkoronázása a 2020-as tokiói olimpia lett volna, ám azt a koronavírus miatt el kellett halasztani. Az időközben egészségügyi okokból lemondott Shinzo Abe a bizonytalan jövőben valamikor megtartandó sporteseményen már nem ünnepelheti meg kormányzásának sikerét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Abenomics Japán monetáris politika Shinzo Abe Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 25. 09:33 Világ

Nem a német gazdaság fogja kihúzni a gödörből a magyart

Továbbra is egy helyben jár a német gazdaság, ami nem jó hír a magyar exportkilátások szempontjából.

Mészáros R. Tamás
2024. március 25. 04:34 Világ

Trump miatt egyesek új atomkortól tartanak 

Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának. 

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.