Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. augusztus 31. 15:04 Világ

Fordul a kocka, ismét bányákat nyitnának Európában

A jelek szerint a járvány nyomán nemcsak arra döbbentek rá az Európai Unió vezetői, hogy a kontinens nem tudja ellátni magát egészségügyi védőfelszereléssel és jó pár hatóanyaggal. Immár azt is problémának látják, hogy teljes mértékben más földrészekre utalt olyan kulcsfontosságú nyersanyagokban, amelyek nélkül jelenleg elképzelhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes jövő megvalósítása.

„A múlté a békülékeny és naiv Európa, amely másokra van utalva az érdekei érvényesítésében” – adta meg az alaphangot a Financial Times-nak nyilatkozva Thierry Breton, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős biztosa. A brit üzleti lap egy a héten nyilvánosságra kerülő bizottsági jelentés tartalmát szemlézte, amelynek legfőbb mondanivalója, hogy ha nem sikerül biztonságosabbá tenni a kritikus nyersanyagok beszerzését, az veszélyezteti a klímasemlegesség elérését.

Ehhez ugyanis például lítiumból 2030-ig akár 18-szor, kobaltból ötször annyi kell majd, mint jelenleg, 2050-re pedig 60-szoros, illetve 15-szörös lehet a szorzó. Az európai lítiumfelhasználás nagy része Ausztráliából és Chiléből származik, amivel talán még nem lenne akkora baj, ám a feldolgozása Kínában történik, amelynek döntéseitől nem szeretnének függeni az európai vezetők. A kobalt 60 százalékát az instabil Kongói Demokratikus Köztársaságban hozzák a felszínre, 80 százalékának finomítása pedig ismét csak Kínában zajlik. A magnézium 93 százaléka szintén Kínából jön, míg a grafitnál világszinten 65 százalék a részesedése, továbbá a ritkaföldfémeknél is erős a kínai dominancia.

A tűzálló eszközöknél és az olajiparban használatos bór 98 százaléka Törökországból származik, amellyel egyre rosszabb az EU kapcsolata. Az európai nióbiumfelhasználás – amely egyebek mellett a repülőgépturbinák gyártásához kell – pedig Brazíliától függ 85 százalékban, amellyel a mostani elnök alatt szintén nem felhőtlen a kapcsolat.

A jelentés keretében frissítették az EU számára kritikus nyersanyagok 2017-ből származó listáját, amelyről lekerült a hélium, felkerült rá viszont a bauxit, a stroncium és a titán. Az ezek után 30-as listát a csillagra kattintva lehet áttekinteni.*antimon, barit, bauxit, berillium, bizmut, bór, germánium, foszfátkőzetek, fluorit, foszfor, gallium, grafit, hafnium, indium, kobalt, koksz, könnyű ritkaföldfémek, lítium, magnézium, nehéz ritkaföldfémek, nióbium, nyersgumi, a platinacsoport fémei, stroncium, szilícium, szkandium, tantál, titán, vanádium, volfrám

Mit lehet csinálni a függőség csökkentése érdekében? Egyrészt hatékonyabbá kell tenni az újrahasznosítást, ám ennek szerepe nyilvánvalóan korlátozott, elég abba belegondolni, hogy egy ideig nagyságrendekkel több akkumulátor kell majd az e-autókba, mint amennyi eléri az életciklusának végét.

Ennél fontosabb lehet, ha uniós országokban nyitnak bányákat, ami elég nagy fordulat lenne, hiszen a nehézipar más kontinensekre telepedésével az utóbbi évtizedekben – ha nem számítjuk az építőanyagokat – a bányák bezárása volt a jellemző a közösség területén, nem a nyitásuk. Lítiumot például Spanyolországban és Portugáliában bányászna egy-egy vállalat, míg egy német startup azon dolgozik, hogy hévízből nyerje ki az anyagot. A legnagyobb európai lelőhely azonban valószínűleg az uniós tagságra törekvő Szerbiában van, de egyelőre nem kezdődött el a kitermelése.

Az új lelőhelyek megtalálásában a tervek szerint bevetik majd az EU Kopernikusz szolgálatának műholdjait is, ám valószínűtlen, hogy minden fontos nyersanyagnál sikerüljön kiváltani az importot. Emellett a megtérülés is fontos szempont, bauxit például még Magyarországon is van, csak már nem volt gazdaságos a kitermelése, ezért zártak be a bányák. Az ilyen helyzeteket támogatásokkal megfordítani csak egy bizonyos pontig reális. Így az is lényeges, hogy az EU egységesen tárgyaljon az exportőrökkel, mert így sokkal előnyösebb feltételeket alkudhat ki, és biztosabbá teheti az ellátást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába fenyegették többször is németek, magyar kézben maradt a világ második legnagyobb perlitbányájaA perlit egyre értékesebb, Hollandiában nagyrészt ebben termesztik a zöldségeket. A kőzet egyik első és máig az egyik legnagyobb bányája magyar kézben van.

Világ bánya bányászat EU kobalt lítium Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. október 15. 17:17 Világ

Végül mindenkit kiütöttek a transzatlanti légi csatában

Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.

Váczi István
2020. október 14. 10:07 Világ

Nem panaszkodhatnak a cseh szupergazdagok, de a listavezető sokat bukott

Kilencedik alkalommal készítette el a leggazdagabb csehek listáját a Forbes, és az élen ezúttal sem történt változás.

Váczi István
2020. október 13. 10:48 Világ

Karanténlakások rázzák fel az albérleti piacot Lengyelországban

Lengyelországban kifejezetten úgy hirdetnek lakásokat és házakat, hogy alkalmasak a 14 napos karantén eltöltésére

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.