A jelek szerint a járvány nyomán nemcsak arra döbbentek rá az Európai Unió vezetői, hogy a kontinens nem tudja ellátni magát egészségügyi védőfelszereléssel és jó pár hatóanyaggal. Immár azt is problémának látják, hogy teljes mértékben más földrészekre utalt olyan kulcsfontosságú nyersanyagokban, amelyek nélkül jelenleg elképzelhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes jövő megvalósítása.
„A múlté a békülékeny és naiv Európa, amely másokra van utalva az érdekei érvényesítésében” – adta meg az alaphangot a Financial Times-nak nyilatkozva Thierry Breton, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős biztosa. A brit üzleti lap egy a héten nyilvánosságra kerülő bizottsági jelentés tartalmát szemlézte, amelynek legfőbb mondanivalója, hogy ha nem sikerül biztonságosabbá tenni a kritikus nyersanyagok beszerzését, az veszélyezteti a klímasemlegesség elérését.
Ehhez ugyanis például lítiumból 2030-ig akár 18-szor, kobaltból ötször annyi kell majd, mint jelenleg, 2050-re pedig 60-szoros, illetve 15-szörös lehet a szorzó. Az európai lítiumfelhasználás nagy része Ausztráliából és Chiléből származik, amivel talán még nem lenne akkora baj, ám a feldolgozása Kínában történik, amelynek döntéseitől nem szeretnének függeni az európai vezetők. A kobalt 60 százalékát az instabil Kongói Demokratikus Köztársaságban hozzák a felszínre, 80 százalékának finomítása pedig ismét csak Kínában zajlik. A magnézium 93 százaléka szintén Kínából jön, míg a grafitnál világszinten 65 százalék a részesedése, továbbá a ritkaföldfémeknél is erős a kínai dominancia.
A tűzálló eszközöknél és az olajiparban használatos bór 98 százaléka Törökországból származik, amellyel egyre rosszabb az EU kapcsolata. Az európai nióbiumfelhasználás – amely egyebek mellett a repülőgépturbinák gyártásához kell – pedig Brazíliától függ 85 százalékban, amellyel a mostani elnök alatt szintén nem felhőtlen a kapcsolat.
A jelentés keretében frissítették az EU számára kritikus nyersanyagok 2017-ből származó listáját, amelyről lekerült a hélium, felkerült rá viszont a bauxit, a stroncium és a titán. Az ezek után 30-as listát a csillagra kattintva lehet áttekinteni.*antimon, barit, bauxit, berillium, bizmut, bór, germánium, foszfátkőzetek, fluorit, foszfor, gallium, grafit, hafnium, indium, kobalt, koksz, könnyű ritkaföldfémek, lítium, magnézium, nehéz ritkaföldfémek, nióbium, nyersgumi, a platinacsoport fémei, stroncium, szilícium, szkandium, tantál, titán, vanádium, volfrám
Mit lehet csinálni a függőség csökkentése érdekében? Egyrészt hatékonyabbá kell tenni az újrahasznosítást, ám ennek szerepe nyilvánvalóan korlátozott, elég abba belegondolni, hogy egy ideig nagyságrendekkel több akkumulátor kell majd az e-autókba, mint amennyi eléri az életciklusának végét.
Ennél fontosabb lehet, ha uniós országokban nyitnak bányákat, ami elég nagy fordulat lenne, hiszen a nehézipar más kontinensekre telepedésével az utóbbi évtizedekben – ha nem számítjuk az építőanyagokat – a bányák bezárása volt a jellemző a közösség területén, nem a nyitásuk. Lítiumot például Spanyolországban és Portugáliában bányászna egy-egy vállalat, míg egy német startup azon dolgozik, hogy hévízből nyerje ki az anyagot. A legnagyobb európai lelőhely azonban valószínűleg az uniós tagságra törekvő Szerbiában van, de egyelőre nem kezdődött el a kitermelése.
Az új lelőhelyek megtalálásában a tervek szerint bevetik majd az EU Kopernikusz szolgálatának műholdjait is, ám valószínűtlen, hogy minden fontos nyersanyagnál sikerüljön kiváltani az importot. Emellett a megtérülés is fontos szempont, bauxit például még Magyarországon is van, csak már nem volt gazdaságos a kitermelése, ezért zártak be a bányák. Az ilyen helyzeteket támogatásokkal megfordítani csak egy bizonyos pontig reális. Így az is lényeges, hogy az EU egységesen tárgyaljon az exportőrökkel, mert így sokkal előnyösebb feltételeket alkudhat ki, és biztosabbá teheti az ellátást.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
