Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. július 27. 17:39 Világ

„Nincs oxigén, nincsenek ágyak” – egyre elkeserítőbb a helyzet Dél-Amerikában

A Kolumbia fővárosában, Bogotában felnövő Sandra Abello életútja hasonlóan indult, mint a dél-amerikai bádogvárosok millióié. A New York Times cikke szerint mindössze 11 éves volt, amikor otthagyta az iskolát, és már kiskamasz korától elkezdett dolgozni (takarítóként). A kemény munkának több évtized után lett látványos eredménye: a most 39 éves nő és családja idén jutott el arra az anyagi szintre, hogy elköltözhessenek egy jó hírű városrészbe.

Sandra büszke volt arra, hogy kitört a nyomorból. Éppen egy mosógépre gyűjtött, amikor váratlanul elveszett az, amiért egész életében dolgozott. A koronavírus-járvány miatt megszűnt a munkája, majd májusban kitették őket az albérletből. A Bogotá környéki hegyekbe, egy illegális telep bádogviskójába költözött a gyerekeivel.

A koronavírus hatására Sandrához hasonlóan több tízmillióan csúsznak vissza a mélyszegénységbe Latin-Amerikában, ugyanis az elmúlt hetek adatai alapján ezt a régiót érintette legsúlyosabban a járvány. A gyarmati múlt, a spanyol és portugál gyarmatosítók kegyetlen elnyomása a világ legegyenlőtlenebb régiójává tette Latin-Amerikát, amely hiába ért el számottevő előrelépést az egyenlőtlenség csökkentésében az elmúlt húsz évben, a járvány jelentős visszarendeződést vetít előre.

Bogotá Ciudad Bolívar nevű városnegyede. Fotó: AFP

A Reuters vasárnapi összesítése szerint a regisztrált esetek alapján Latin-Amerika vált a legfertőzöttebb régióvá a világon. Vasárnapig hivatalosan 4,33 millióan fertőződtek meg Latin-Amerikában, 20 ezerrel többen, mint az Egyesült Államokban és Kanadában. Így az összes eset több mint negyede származik Latin-Amerikából.

Ennél az amúgy is bizonytalan abszolút értéknél beszédesebb adatokat mutatnak az egymillió főre jutó halálesetek. A Bloomberg pénteki cikke szerint a megelőző hét egymillió főre jutó halálesetei alapján magasan kiemelkednek a latin-amerikai országok a világ más régióihoz képest. Az első hét helyen latin-amerikai országok állnak, a jóval jelentősebb médiafigyelmet kapó USA-nál lakosságarányosan kétszer-háromszor annyian halnak meg számos dél-amerikai országban, Peruban pedig közel tízszer.

 

A hivatalos fertőzésszám torzítását sejteti, hogy a pénteki cikk szerint az azt megelőző öt napban az összes koronavírusos haláleset 45 százaléka volt Latin-Amerikában, míg a regisztrált betegeknél ez az arány 28 százalékos. Latin-Amerika drámájról a Financial Times készített szemléletes grafikont:

Dél-Amerikában a járvány gócpontjairól korábban is számos elkeserítő tudósítás jelent meg, például hónapokkal ezelőtt az ecuadori Guayaquilban utcán hevertek a holttestek és kartondobozokban temették el a halottakat. Legújabban a leginkább sújtott Peruból jelennek meg hasonló képesorok.

Az Al-Dzsazíra riportja szerint Peruban összeomlóban van az egészségügyi ellátás. “Nincsenek meg a minimálisan szükséges munkakörülmények (…) Nincs oxigén, nincsenek ágyak, hogyan tudunk így gondoskodni a lakosságról?” – mondta egy perui orvos a riportban, aki szerint egy nap alatt a kórház több mint ötven alkalmazottja kapta el a vírust. A beszámoló itt látható:

A meglévő jövedelmi egyenlőtlenségek, a feketegazdaságban dolgozók magas aránya és a gyenge szociális rendszer miatt tízmilliók kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. A cikk elején említett Sandra sorsa plasztikusan jellemzi ezt a kiszolgáltatottságot: közel harminc év munkaviszony ellenére hetek alatt dőlt össze az élete, bármiféle állami segítségnyújtás nélkül kényszerült egy illegálisan felhúzott bádogbodegába.

Az IMF júniusi előrejelzése szerint idén Latin-Amerikában lesz a legnagyobb gazdasági visszaesés, közel 10 százalékos GDP-csökkenést várnak. Az ENSZ szerint az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válsága vár a térségre, a mintegy 650 milliós lakosságból 30 millió elszegényedését várja. A Világbank még pesszimistább, szerinte akár 50 millió ember kerülhet mélyszegénységbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a gazdagok árnyékában csak fegyverek és botok maradnak a koronavírus ellenHalottak fekszenek az utcákon, de a statisztikákból ez kimarad, mert a szegényebb országok elől lerabolják a teszteket. Így marad az emberek botokkal kergetése.

A válsággal megfordulhat az elmúlt két évtized pozitív trendje, amelynek hatására soha nem voltak még annyira alacsonyak a jövedelmi különbségek a térségben, mint most. A kilencvenes években a latin-amerikaiak leggazdagabb tíz százaléka ötvenszer gazdagabb volt a legszegényebb tíz százaléknál. Az ötvenszeres szorzó azonban a 22-szeresre csökkent az év elejére, ami jelentős eredmény.

Kolumbiában például több millió család tört ki a szegénységből az elmúlt egy-két évtizedben, részben a drogháború csillapodása és a FARC-kal való kiegyezés miatt. 2002 és 2018 között a szegénységi küszöb alatt élők száma megfeleződött, a társadalom 27 százalékára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliók élete tört össze, pedig még el sem ért hozzájuk a járványAz egyiptomi varrónő, a kenyai taxis vagy a mexikói vendégmunkás egyaránt ellehetetlenült. Mi lesz ott, ahol nemhogy home office, de víz és szappan sincs?

A járvány nemcsak a gazdaságot veti vissza, hanem a társadalmi kohéziót is gyengíti. A drónokkal terjesztett vírustól a kövekkel töltött brazíliai koporsókig megállíthatatlanul terjednek az álhírek, amelyek értelemszerűen nem könnyítik meg a járvány elleni védekezést.

Az állam gyengülése miatt pedig erősödést mutat számos fegyveres csoport. A járvány által még inkább lekötött, egyébként is korlátolt állami erőforrások hiányában a központi irányítástól távol eső helyeken növekedett a drogkartellek vagy a gerillaszervezetek befolyása. Ahol az állam visszaszorul, a bűnözői csoportok nemcsak illegális bányászatra, emberkereskedelemre vagy éppen drogtermelésre használják a területet, hanem át is veszik bizonyos mértékben az állam szerepét. Szociális támogatást nyújtanak a lakosságnak, szavatolják a közbiztonságot, vagy éppen az államnál jóval szigorúbban kötelezik a lakosságot járványügyi megelőzésre.

Világ Dél-Amerika koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. augusztus 11. 11:54 Világ

Újabb probléma akadályozza a nemzetközi kereskedelmet

Több áruszállító tengerjáró hajók legénysége is megtagadta a munkát, miután már akár több mint egy évet töltött el a fedélzeten.

Fabók Bálint
2020. augusztus 10. 18:02 Világ

Közel duplájára nőtt az erdőirtások mértéke a járvány miatt

A hatóságok rugalmatlansága és a romló gazdasági helyzet miatt nagyobb területen vágtak ki fákat a műholdfelvételek alapján.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 10. 10:18 Vállalat, Világ

Beragadtak a járvány miatt bevezetett részmunkaidőbe a németek

Bár összességében csökken a részmunkaidősök száma, az ütem nem elég gyors, és egyes szektorokban továbbra is állnak a gépek. A cégek ennek ellenére sem akarják elbocsátani a dolgozókat, további állami támogatást kérnek.

Fontos

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 10. 06:25 Közélet, Vállalat

Olyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évig

Ha igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.