Románia már gazdag országnak számít, csak egy EU-tagállam maradt ki a klubból
Románia felső-közepesből magas jövedelmű országgá lépett elő a Világbank országbesorolása alapján, amit a nemzetközi szervezet minden év júliusában publikál. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unió országai közül már csak Bulgária maradt a felső-közepes jövedelmű kategóriában.
A Világbank a kategóriák szélső értékeit minden évben változtatja, egyrészt annak érdekében, hogy kiszűrje az infláció hatásait, másrészt pedig a nemzeti jövedelem számításának módszertani változásai is jelentős hatással lehetnek a nemzeti jövedelemre. Ez utóbbi hatására csúszott Szudán az alsó-közepes kategóriából az alacsony jövedelmű kategóriába.
A bruttó nemzeti jövedelmet (GNI, ez az itthon ténylegesen elosztható jövedelem) úgy lehet kiszámolni a bruttó hazai termékből (GDP), hogy figyelembe kell venni a ki- és beáramló jövedelmeket: a vendégmunkások utalásait, a külföldi tulajdonosok (befektetők és hitelezők) jövedelmeit, valamint a hozzájuk kötődő termelési és importadókat. Magyarország esetében a GNI nagyjából 4 százalékkal kisebb a GDP-nél, főként a külföldi tulajdonú vállalatok által megtermelt és innen kivitt profit miatt, pedig az uniós támogatások javítják ezt a mérleget.
Az új besorolás alapján Tanzánia, Nepál és Benin alacsonyból alsó-közepes jövedelmű országgá vált, Románia mellett pedig Mauritius és Nauru lett magas jövedelmű ország. Indonézia az alsó-közepes csoportból a felső-közepesbe lépett át.
Az alábbi ábrán látszik, hogy Románia 12 630 dollárral éppen hogy átlépte a 2020-as kategóriahatárt, ami 12 535 dollár volt, míg Bulgária 9410 dollárral még eléggé el van maradva a magas jövedelmű kategóriától. Magyarország és Lengyelország a 2010-es években hosszabb ideig fej-fej mellett haladt, majd 2015 után Magyarország kis mértékben bár, de megelőzte Lengyelországot. Magyarországon 2019-ben az egy főre eső nemzeti jövedelem 16 140 dollár, jelenlegi árfolyamon számítva nagyjából 5 millió 33 ezer forint volt.
Hosszabb időtávot nézve egyébként nagyon látványos, ahogy Szlovákia és Csehország a kilencvenes évektől kezdve távolodni kezd a lengyel-magyar párostól, és ezen belül is nagyon érdekes, hogy Szlovákia a 2000-es évek közepétől kezdve megközelíti Csehországot a régió élén.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
