Amikor tavaly egy füles alapján a lett vámosok átkutatták egy Ukrajnából érkezett magángép utasainak csomagjait a rigai repülőtéren, körülbelül egymillió dollárnak megfelelő értékű készpénzt találtak náluk amerikai és európai bankjegyekben, amelyeket lefoglaltak. Az eset már csak azért is különös volt, mert a négy utas egyike egy olyan üzletember volt, aki Ukrajnában és Lettországban is birtokolt bankot.
Az esetről annak kapcsán ír most a Bloomberg, hogy a koronavírus-járvány miatti határzárak nyomán lényegében beigazolódott a gyanú, hogy sokan a leghagyományosabb módon hordták a – nem törvényesen szerzett – pénzt Lettországba, hogy ott tisztára mossák.
A lett és az észt bankok pénzmosási eseteiről rengeteget lehetett hallani az utóbbi években, de a gyakorlat bőven a 90-es évekre nyúlik vissza. A Parex nevű lett pénzváltó, majd bank egyik alapítója azt írta önéletrajzában, hogy a 90-es évek elején megbízásukból többször repültek bankjegykötegekkel megrakott Tu-134-es repülőgépek különböző oroszországi célpontokra. A könyv egy másik helyén arról írt, hogyan érkezett meg Lettországba egy kazah oligarcha pénze, amelyet aztán minden lépésnél fegyveres őrök kísértek. Azóta is jellemző, hogy elsősorban más szovjet utódállamokban illegálisan felhalmozott összegeket igyekeznek a nyugat-európai bankrendszerbe eljuttatni Lettországon keresztül.
Ezek a dolgok odáig fajultak, hogy volt olyan időszak, amikor az aprócska, alig kétmilliós Lettországban zajlott a világ összes dollártranzakciójának egy százaléka. Ez már az amerikaiaknak is feltűnt, és pénzmosással vádolták meg a harmadik legnagyobb lett bankot, az ügy kapcsán a lett jegybankelnököt is őrizetbe vették. A sorozatos botrányokban összeomlott több lett és észt bank, de helyi leányvállalatainak tevékenysége miatt csúnyán megégette magát a Danske Bank és a Swedbank is.
Ezek után a helyi hatóságoknak nem volt más választásuk, mint szigorú felügyelet alá vonni a helyi pénzintézetek tevékenységét. A lett bankoknál 2015-ben csak 21,5 millió euró gyanús eredetű összeget fagyasztottak be, tavaly már 346 milliót, idén június közepéig pedig 282 milliót.
Mivel utalni egyre kockázatosabb, előtérbe kerültek a jó öreg bankókötegek. A kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betétei alapján a lett hatóságok úgy becsülték, hogy évente 400 millió eurót csempésznek az országba. A határzártak nyomán az elmúlt hónapokban ez közvetett módon – a friss pénz hiányának képében – be is bizonyosodott.
Ilze Znotina, a lett pénzügyi nyomozók vezetője mesélt a Bloombergnek a manapság jellemző módszerekről. Például valamelyik pénzküldési szolgáltatóval küldik el az átvinni kívánt összeget, amelyet a lett határ közelében, annak túloldalán vesznek fel, majd bevisznek az országba. Ha valaki nem akar kockáztatni, akkor megmozgatja az egész családot, és mindenkinél, a gyerekeket is beleértve, van fejenként 9900 euró – 10 ezernél ugyanis már bejelentést kell tenni. Nem mindig pénzmosásról van szó egyébként, lett vállalkozók részben így jutnak készpénzhez akkor is, ha zsebbe akarják fizetni az alkalmazottaikat.
A határzár idején értelemszerűen ilyesmi nem jöhetett szóba, de a helyzet normalizálódásával ez változik, így a hatóságok is készülnek. Ilze Znotina szerint szükséges a gyalogosan, autóval és vonattal érkezők erőteljesebb ellenőrzése, sok országban például kiemelt figyelemre számíthat, aki egy évben 15-nél többször fordul meg a határon. Ha pedig még lenne olyan lett pénzintézet, amely könnyen fogad be nagy összegeket, számolnia kell azzal, hogy az is gyanús jel, ha túl sok 500 euróst helyez el a jegybanknál.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
