Hogyan nyerhetett az elnök 92 százalékkal az egyik legdemokratikusabb országban?
Első látásra egészen megdöbbentő eredményt hozott a hétvégi izlandi elnökválasztás. A hivatalban lévő elnök, Gudni Johannesson a szavaztok 92 százalékával nyerte meg a választást. Ez az eredmény a legsötétebb diktatúrák választásait idézi, bár mostanában már a közép-ázsiai autokráciákban is ritkaságszámba megy a 90 százalék feletti szavazati arány.
Míg Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban vagy Üzbegisztánban a legelnyomóbb politikai rendszerek működnek*Bár Üzbegisztánban bizonyos mértékű enyhülés következett be az utóbbi években., az Economist demokrácia-indexe alapján Izland a legdemokratikusabb ország Norvégia után. Az elnök ilyen szintű támogatottsága azonban nem szokatlan Izlandon, ahol a sajátos politikai kultúrából fakadóan többször a mandátumuk lejárta után új választás nélkül is hatalmon maradhattak az ország elnökei.
Izland a dán uralomtól 1944-ben függetlenedett, és az első elnökválasztást 1952-ben tartották. Az elnöki pozíció jobbára szimbolikus jelentőségű, a tényleges hatalmat a kormány gyakorolja. Alapesetben négyévente tartanak elnökválasztást, de egyáltalán nem mindig: ha ugyanis a regnáló – és újrázni kívánó – elnöknek nem indul versenytársa, akkor választás nélkül hivatalban marad.
Gudni Johannesson leadja a szavazatát. Fotó: AFP
Eddig mindössze tíz elnökválasztást tartottak meg Izlandon az elmúlt hetven évben, ugyanis kilenc alkalommal*A következő években: 1956, 1960, 1964, 1972, 1976, 1984, 1992, 2000 és 2008. nem indult más jelölt a hivatalban lévő elnök ellen. Ez alapján a politikai hagyomány alapján érthetőbbé válik, hogy miért nyerhetett ekkora fölénnyel a hétvégén Gudni Johannesson.
Az elnök, akit négy éve választották meg – először 39 százalékos támogatottsággal -, újévi beszédében jelentette be, hogy ismét elindul a pozícióért. Sokáig elképzelhetőnek tűnt, hogy választás nélkül hatalmon marad, egyetlen riválisa csak két hónappal a szavazás előtt, április végén jelentette be indulását.
Az egykori Wall Street-i bankár, Gudmundur Franklín Jónsson korábban sem volt túlzottan népszerű az izlandi politikában, az előző választáson a jelöltséghez szükséges aláírásokat sem tudta összegyűjteni. A nacionalistának jellemzett Jónsson politikai példaképe Donald Trump. Végül a szavazatok kevesebb mint nyolc százalékát szerezte meg a 67 százalékos részvétellel lezajlott választáson.
Johannesson elképesztő mértékű győzelme nem példátlan Izlandon. A világ első demokratikusan megválasztott női elnöke, Vigdís Finnbogadóttir 1988-ban 94,6 százalékos támogatottsággal kezdhetett bele harmadik ciklusába.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
