Ahogy a vírusok sem válogatnak az emberek között, az emberek korlátozó intézkedései sem válogatnak a vírusok között. Ez az alapigazság derül ki, ha megnézzük a 2019-20-as influenza szezon magyar és nemzetközi adatait.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az elmúlt években Magyarországon heti bontásban hányan fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Ezek alapján az utóbbi hat év legenyhébb influenza szezonja eddig a 2015-16-os volt, a 2019-20-as azonban most ezt is veri.
Az idei szezon – a négy évvel korábbihoz hasonlóan – eleve későn indult, és az utóbbi évekkel ellentétben jóval kevésbé gyorsan emelkedtek a megbetegedések, laposabb a haranggörbe formája. A csúcs viszonylag későn, csak a 8. héten, azaz február 17-23 között jött (ami az európai koronavírus-pánik berobbanása előtt volt). Ezt követően enyhülni kezdett az influenzajárvány, és március második hetére a 100 ezer főre számított, orvosnál jelentkező betegek száma már erősen visszaesett.
A háziorvosi protokollt a koronavírus-járvány várható megjelenése miatt csak március elején módosították úgy, hogy a tüneteket produkáló betegeket arra kérték, ne menjenek el a háziorvosukhoz, hanem csak telefonáljanak. Ez az előírás valószínűleg sok olyan pácienst is otthon tartott, akik nem koronavírus, hanem influenza vírussal fertőződtek meg, sőt esetleg be sem telefonáltak, vagyis egy részük vélhetően nincs benne a statisztikában.
A számok azonban azt mutatják, hogy az influenza már a háziorvosi korlátozások előtt, attól függetlenül is visszaszoruló fázisba került. Március végére a számok szerint a járvány meg is szűnt, ebben minden bizonnyal nagy szerepe volt a korlátozó és távolságtartó intézkedéseknek.
Az is látszik ugyanakkor, hogy az iskolák bezárása és a kijárási korlátozás Magyarországon már lecsengőben találta az influenzát, terjedését nem ezek törték meg. De a szezont talán lerövidítették.
A Nature (a WHO megfigyelőrendszerében követett 71 ország adataira támaszkodva) azt írja, hogy az északi féltekén az idei influenza szezon a szokásosnál körülbelül hat héttel rövidebb lett, április elejére megszűnt. A nemzetközi adatokban március közepétől kezdett zuhanni a vírus görbéje, és ez egybevág azzal, hogy a WHO március 11-én nevezte világjárványnak a koronavírus terjedését.
A magyar adatok csak annyiban különböznek, hogy nálunk a 12. hét nem számít kifejezetten korainak, a járvány gyakran már a 10. héttől kezdve megszűnik.
Egy éves influenza szezonban világszerte 290-650 ezren halnak meg (többnyire a szövődmények miatt), a koronavírusos szezonban ez várhatóan több tízezer fővel kevesebb lesz. Cikkünk írásakor a koronavírussal összefüggésbe hozott halálozások száma 345 ezer, a fertőzöttek száma 5,4 millió világszerte.
