Nem kell messzire mennünk, hogy kipróbálhassuk, mivel járnak a Karácsony Gergely által javasolthoz hasonló sebességkorlátozó intézkedések a gyakorlatban. Grazban lassan harminc éve hatályosak a budapesti főpolgármester által tervezetthez hasonló korlátozások, vagyis a főutakon 50, a mellékutcákban 30 kilométer/órás maximális sebességhatár. Igaz, a közel félmilliós lakosságú osztrák város sok szempontból különbözik Budapesttől, az ott felhalmozott tapasztalat mégis segíthet abban, hogy viszonylag objektív alapokon értékelhessük a főpolgármester felvetését.
Kezdetben nagy volt az ellenállás
Graz Európában elsőként szánta el magát a városi sebességkorlátozások szigorítására 1992-ben, az új rendszer élesítését azonban hosszú előkészítés előzte meg. A harmincas zónákat csak kétéves sikeres próbaidőszak után véglegesítették, amit kutatások és az érintettekkel való egyeztetések sora egészített ki. Az eredmények alapján végül a mellékutcákon túl az iskolák és a kórházak előtti útszakaszokon is bevezették a harmincas korlátozásokat, így
a város úthálózatának közel 80 százalékán lassították le még a szokásosnál is jobban az autós forgalmat.
Persze mindez nemcsak a harmincas táblák felszerelését jelentette, hanem ahol szükséges volt, újraprogramozták a jelzőlámpákat, átalakították a kereszteződéseket, és elvégeztek mindenféle olyan forgalomszervezéssel kapcsolatos módosítást, amit egy szakértőkből és rendőrökből álló munkacsoport szükségesnek tartott, a lakosságot pedig széleskörű és változatos kampány keretében tájékoztatták.
A közvéleményből eleinte ellenállást váltottak ki a szigorítások, a próbaidőszak – amit részben a közfelháborodás csillapítása végett indítványozott Graz akkori alpolgármestere – tapasztalatai azonban alaposan átformálták a lakosság vélekedését. A kétéves teszt lezárulta után a többség már a változások megtartása mellé állt, még annak ellenére is, hogy harminccal haladni a legtöbb gépkocsival finoman szólva is idegőrlő.
Leginkább a biztonság (és a sok traffipax) szól a lassítás mellett
Grazban alapvetően a gyalogosok és a biciklisek védelméért vezették be a korlátozásokat. A tapasztalatok szerint a harmincas zónákban be is következett a balesetek számának és súlyosságának várt csökkenése. Kezdetben a súlyos kimenetelű esetek 25 százalékos visszaesése volt mérhető, a karambolok, gázolások 80 százaléka pedig a város úthálózatának azon 20 százalékán történt, ahol a gépkocsiknak az 50-es korlátozást kellett betartaniuk. Összességében
12 százalékkal csökkent a balesetek száma.
Sajnos azonban a pozitív eredmények fenntartásához egyre több, idővel már a rendőrség kapacitásait is meghaladó számú sebességmérés vált szükségessé, a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően azonban 2010-re ismét fegyelmezettebbé váltak az autósok.
Csendesebb lett a város, és meglepő módon a levegő is jobb lett
Járulékos hatásként átlagosan három decibellel lett csöndesebb a város, továbbá a levegő is javult. A harmincas övezetekben mért nitrogén-oxid-koncentráció negyedével esett vissza a tesztfázis során, annak ellenére, hogy a belső égésű motorok és a kipufogógáz-tisztító berendezéseik lassú haladás esetén rendkívül alacsony hatékonysággal működnek.
Valószínűsíthető, hogy a kis sebesség ezen következményeit részint ellensúlyozza az egyenletesebb – a károsanyag-kibocsátás szempontjából igazán kedvezőtlen -, erős fékezésektől és gyorsításoktól mentes tempó. Ráadásul a sebességkorlátozások következtében a gyalogos és biciklis közlekedés valamivel vonzóbb alternatívává válik, ami összességében szintén a levegőminőség javulását eredményezi.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
