Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. március 9. 11:00 Világ

Korábban évszázadonként volt három világjárvány, most már évtizedenként van

Utólag könnyű okosnak lenni, de azért szó nélkül sem érdemes elmenni azok mellett a vélemények mellett, miszerint nem kellett volna, hogy a világot ennyire váratlanul érje a koronavírus-járvány. Persze nem konkrétan ez a kórokozó, hanem bármi olyan, amely képes világjárvány okozni.

Az Egészségügyi Világszervezet először 2015 decemberében tette közzé azoknak a betegségeknek a listáját, amelyeket szerinte a legnagyobb ráfordítással kellene kutatni. Ennek az aktuális listáján szerepel két régebbi koronavírus-betegség, a SARS és a MERS, de egy X-betegség néven említett kór is, amely azoknak a gyűjtőneve, amelyek az adott pillanatban még nem ismertek, de képesek világjárványt okozni. Ahogy már hetekkel ezelőtt felvetették, lehet, hogy az új koronavírus leginkább ebbe a kategóriába kerülhet.

David Finnoff, a Wyomingi Egyetem közgazdásza szerint míg korábban az volt az ökölszabály, hogy évszázadonként három világjárvány alakult ki, addig az ezredforduló óta – talán némi túlzással – évtizedenként van ennyi. A már említett SARS (2003-2003) és MERS (2012) mellett ott volt a sertésinfluenza (2009), a zika (2015) és a Dengue-láz (2016). Az persze vitatható, hogy ezek némelyike menyire nevezhető világjárványnak, pláne az ebola 2014-es és 2016-os kitörése.

Az viszont vitathatatlan, hogy mindegyik megállításához komoly nemzetközi erőfeszítésre volt szükség, és sajnos a jövőben még gyakrabban számíthatunk hasonló jellegű kihívásra.

Ennek három fő oka a városiasodás, a globalizáció, valamint a húsfogyasztás növekedése.

Az első ugyebár azzal jár, hogy egyre több ember zsúfolódik össze aránylag kis területen, vagyis egy járvány adott idő alatt több embert tud megfertőzni. Ennek hatása az ebola esetében is látszott, hiszen bár ez nem új betegség, de akkor nőtt drámaian az áldozatok száma, amikor városokat ért el Libériában és Sierra Leonéban.

A globalizáció hatását szintén nem kell túl sokat magyarázni, minél több ember és áru van úton, annál könnyebben hurcolják szét a kórokozókat. A húsfogyasztás – javuló életszínvonalnak köszönhető – növekedése pedig elsősorban a betegségek kialakulását segíti. A történelemben már rengeteg betegség került át állatról emberre, viszonylag friss példa erre a madárinfluenza és valószínűleg most az új koronavírus is. Ennek több útja is lehet. Átkerülhet a kórokozó vadállatokról a tenyésztettekre, majd onnan az emberre, de a vadhúsok fogyasztása közvetlenül is lehet forrás.

Peter Daszak, az EcoHealth Alliance New York-i nonprofit kutatószervezet – amely globális adatbázist vezet a járványokról – a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a világjárványok számításaik szerint 23,5 ezer milliárd dollár kárt okozhatnak, beleértve az elveszett emberéleteket is. (Nem könnyen, de ezek is értéke is számszerűsíthető.)

Az új koronavírus gazdasági hatásával kapcsolatban egyébként a számok gyorsan változnak. Míg pár hete ezer milliárd dollár volt a legdurvább becslés, de most már van 2,7 ezer milliárd dolláros is. Ez a szám pedig csak a kieső gazdasági teljesítmény jelöli, a halálozásokat nem számszerűsíti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMély visszaesés, aztán gyors helyreállás: ez lehet a koronavírus gazdasági hatásaA történelmi példák alapján gyorsan magára találhat a gazdaság, de a koronavírus következményei hosszú távon is velünk maradhatnak.

Világ globalizáció húsfogyasztás járvány koronavírus urbanizáció Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2022. június 27. 12:33 Vállalat, Világ

Egy jégkrémgyár megpróbál csak saját maga által termelt energiával működni

Évek óta dolgoznak rajta, most 30 százaléknál tartanak, de a cél a teljes energiafüggetlenség.

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Katona Hajnalka
2022. június 26. 04:34 Élet

Fontos szerepe van a nőknek a klímaváltozás megállításában

Ahol több a női menedzser, azok a cégek inkább tudják csökkenteni a karbonkibocsátásukat.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?