Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. március 8. 07:03 Élet, Világ

Mély visszaesés, aztán gyors helyreállás: ez lehet a koronavírus gazdasági hatása

Még messze nincs a csúcsán a koronavírus-járvány a világban, de a gazdaságban már jelenleg is érezni a hatásait: a tőzsdeindexek negatív rekordokat döntögetnek, miközben a hagyományosan menekülő eszköznek tekintett arany hét éves csúcsra ugrott.

De nem csak a tőzsdén, hanem a reálgazdaságban is érezteti a hatását a járvány, például a turizmusban, ahol a G7-nek nyilatkozó turisztikai cégek egy része már a foglalások bezuhanásáról számolt be, az iparvállalatok egy része alkatrészhiánnyal küzd, miközben azonban Kínában a vírus terjedésének lassulásával már elkezdtek kinyitni azok a gyárak, amik a karantén idejére bezártak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTömegesen mondják le a budapesti szállásfoglalásokat a koronavírus miattTöbb szállásadónál 50 százalékkal csökkentek a foglalások, bár olyanok is vannak, akik nem érzékelnek még visszaesést. Budapesten kívül egyelőre minden rendben.

A Nemzetközi Valutaalap 0,1 százalékponttal rontotta le a globális növekedési előrejelzését. Az OECD viszont komolyabb hatást vár, 2,9 helyett már csak 2,4 százalékos növekedésre számít idén a világgazdaságban, de a legrosszabb esetben 1,5 százalék sem kizárható a nemzetközi szervezet szerint.

Nem túlzás ugyanakkor azt mondani, hogy a nemzetközi szervezetek egyelőre sötétben tapogatóznak az előrejelzéseikkel. Egyelőre még nagyon nehéz megválaszolni, hogy mennyivel fogja vissza a világgazdasági növekedést a járvány, vagy hogy okoz-e majd recessziót egyes gazdaságokban. Bár a virológusok egyre többet tudnak az új vírusról, olyan fontos jellemzői nem ismertek még, amik alapjaiban határozzák majd a járvány lefolyásának hosszát, súlyosságát, és ezzel együtt a világgazdaságra gyakorolt hatását.

Nem tudják például még, hogy pontosan milyen hosszú a vírus lappangási ideje, vagy hogy mennyivel terjedt volna gyorsabban Kínában karantén és utazási tilalmak nélkül. Azt sem tudják, hogy miért hat a vírus máshogy a népesség bizonyos csoportjaira, például hogy miért van, hogy a gyerekek esetében kevesebb az esetszám, mint a felnőtteknél, vagy hogy miért viseli meg jobban a férfiak szervezetét a vírus, mint a nőkét. És bár reménykedhetünk benne, hogy az új vírus a szezonális influenzához hasonlóan nehezebben terjed a tavasz beköszöntével, ebben sem lehetünk biztosak.

Mindezek ismeretének hiányában is érdekes lehet azonban két szempont:

  • az egyik, hogy korábban milyen gazdasági hatása volt a hasonló világjárványoknak,
  • illetve hogy lehetséges-e gazdaságpolitikai eszközökkel enyhíteni a gazdasági károkat.

Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni.

A koronavírust eddig leggyakrabban a 2001-ben megjelent SARS-hoz szokták hasonlítani, mert a két vírus genomja 80 százalékban megegyezik, és a tüneteik is hasonlóak. A gazdasági hatásuk összehasonlítását azonban legalább két különbség is jelentősen nehezíti. Egyrészt a SARS sokkal lassabban terjedt, mint a koronavírus, viszont halálosabb volt: 2002 novembere és 2003 között a SARS több mint 8 ezer embert fertőzött meg, közülük 774-en haltak meg, miközben a koronavírus jóval gyorsabb terjedés mellett 10 hét alatt ölt meg 92 ezer fertőzött közül több mint 3000 embert. (A szintén hasonló 2012-ben megjelenő MERS idén januárig 2506 ember fertőzött meg, közülük 896-an haltak meg.)

A SARS hatásainak általánosítását nehezíti az is, hogy a járvány csúcsán, 2003-ban Kína csak a világkereskedelmi forgalom huszadát adta. Ezzel szemben jelenleg ez az arány egyheted, és azon kívül, hogy Kína mélyen integrálódott a globális értékláncokba, a kínai lakosság fogyasztóként is sokkal nagyobb hatással van a világgazdaságra, mint a kétezres évek elején. Elég csak arra gondolni, hogy a német autóipari gyengélkedés egyik oka a kínai vásárlások visszaesése volt az utóbbi időszakban.

A SARS gazdasági hatásaira korábban becslést adó kutatók az Australian National University-n ugyanakkor úgy vélik, hogy a tapasztalatok hasznosak lehetnek a koronavírus hatásainak felmérésekor is: ők új tanulmányukban 7 különféle forgatókönyvet vizsgáltak a járvány terjedésétől és súlyosságától függően.

A kutatók jóval pesszimistább következtetésekre jutottak, mint az IMF vagy az OECD: a legjobb esetben 0,1-0,2 százalékpontos visszaesést várnak azokban az országokban, amiket modelleztek, de a hétből két esetben is akár 8-10 százalékpontos csökkenésre lehet számítani az eredeti növekedési előrejelzéshez képest, ami így recessziót is okozna a legtöbb érintett országban.

A legtöbb forgatókönyv szerint a visszaesés viszonylag gyors lenne, és ugyanilyen gyorsan helyre is állna a helyzet.

Mindez egyébként Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group vezető közgazdászának a Harvard Business Review-ban megjelent cikke szerint megegyezik a hasonló visszaesésekkel kapcsolatos történelmi tapasztalatokkal. Ugyanis a SARS, az 1968-as ázsiai (kb. 4 millió halott) és az 1958-as Hong Kong-i influenza (kb. 2 millió halott), valamint az 1918-as spanyolnátha (17-50 millió halott) is hasonló lefolyású, közgazdászok által “V-alakúnak”nevezett, tehát gyorsan eszkalálódó és gyorsan helyreálló visszaesést okozott.

Forrás: Harvard Business Review

Egy járvány többféleképpen is hozzájárul a recesszió kialakulásához. Egyrészt a termelés oldalán, hiszen a járvány miatt az emberek nem tudnak dolgozni, vagy a karantén miatt otthon kell maradniuk. Mindez a termelési láncokon keresztül pedig villámgyorsan tovagyűrűzik akár távoli országok gazdaságába is.

Ez történik most azokkal a magyar iparvállalatokkal, amiknek bár nem betegek a munkavállalói, a termelést mégis korlátozza, hogy a kínai beszállítók szállítmányai elmaradoznak. Ezzel a problémával a gazdaságpolitika nem tud mit kezdeni, hiszen erősebb prioritás, hogy a dolgozók otthon maradjanak és a járvány ne terjedjen, mint az, hogy a termelés újrakezdődjön. Kormányzati szinten ezt egészségügyi és hatósági intézkedésekkel lehet kezelni, de gyors eredményre aligha számíthatunk.

A járvány viszont a fogyasztói oldalon is negatív hatással van. Egyrészt a szolgáltató szektorban csökken a kereslet. Az emberek például lemondják az utazásaikat, vagy otthon maradnak, ahelyett hogy színházba, moziba mennének. Másrészt ha pánikba esnek, hogy a válság elhúzódik, elhalaszthatják a korábban tervezett nagyobb összegű vásárlásaikat.

Ezzel a problémával viszont már tudnak mit kezdeni a kormányok és a jegybankok a világban, és már láttunk is példát konkrét intézkedésekre. Az Egyesült Államok jegybankja kedden 0,5 százalékponttal vágta meg az alapkamatot, a koreai és az olasz kormány is költségvetési élénkítőcsomagot jelentett be.

Ezek az intézkedések rövidebb távon hatásosak lehetnek, hosszabb távon azonban minden azon fog múlni, hogy milyen erősségű és kiterjedésű lesz a járvány, és hogy a kormányok milyen hatékonysággal tudják akadályozni a terjedést.

Ahogy arról Zsiday Viktor nemrég a blogján írt, a leghatékonyabb megoldás valószínűleg az lenne, ha az egész világon mindenki egy hónapig otthon maradna, a kormányzat küldene mindenkinek alapélelmet, egy havi fizetést, a lejáró tartozásokat pedig automatikusan meghosszabbítanák 3 hónappal. Ennek a megvalósítása viszont nyilván erősen problematikus lenne globális szinten, és járvány terjedését sem állítaná meg feltétlenül.

Így maradnak a hagyományos eszközök,

azonban még abban az esetben is lehetnek hosszabban elhúzódó hatásai a visszaesésnek, ha viszonylag gyorsan lezajlik.

A 2008-as válságot követően ez leginkább a hitelezésben látszott meg, a lakosság ugyanis még akkor sem mert új hiteleket felvenni, amikor a gazdaság növekedni kezdett és a termelés magához tért.

Philipp Carlsson-Szlezak három potenciális hosszú távú hatást is megemlít. A 2000-es évek elején sokak szerint a SARS-járvány is hozzájárult az online vásárlás népszerűvé válásához, és ezen keresztül az Alibaba felemelkedéséhez. Ilyen hatás most is elképzelhető, például az iskolák bezárása hozzájárulhat az e-learning terjedéséhez, de hasonlóról írtunk a magyarok home office-hoz való viszonyulása kapcsán is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdekes gazdasági kísérlet indulhat, ha Magyarországon is megjelenik a koronavírusAzok nem szeretik a home office-t, akiknek nincs vele tapasztalatuk. Most elővigyázatosságból egyre több cég vezeti be, így olyanok is kipróbálhatják, akik eddig csípőből kritizálták a távmunkát.

Az elmúlt időszakban a világgazdaságban megfigyelhető volt, hogy az értékláncok „rövidülnek”, tehát a kiszervezéseknél nagyobb súllyal esik latba az a szempont, hogy az új beruházás fizikailag minél közelebb legyen a cég központjához. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja a járvány. Végül pedig a járvány politikai következményekkel is járhat: itt elég sok minden elképzelhető a kínai digitális ellenőrzés erősödésétől, az amerikai elnökválasztás kimenetelének változásán keresztül a globális együttműködés megerősödéséig.

És hogy mire lehet számítani, ha véget ér a járvány? Három történész a napokban arról írt cikket, hogy a 14. század közepén 75-200 millió áldozatot szedő pestisjárvány, a Fekete Halál több tanulsággal is szolgálhat erre vonatkozóan. A járvány elülését követően munkaerőhiány alakult ki, ami javuló munkafeltételeket, növekvő migrációt, és a társadalmi moblitás ugrásszerű növekedését okozta, amiből egy új tulajdonosi réteg alakult ki.

A Franciaországgal háborúzó Angliának új bevételekre volt szüksége, az adóemelések következménye pedig az angol történelem legnagyobb parasztlázadása lett 1381-ban. A történészek szerint ez főleg a mai eliteknek szolgálhat tanulságul, legyen szó a gazdasági visszaesés menedzseléséről, karanténok betartatásáról, vagy a megváltozott demográfiai viszonyok miatt beinduló társadalmi folyamatokra adott reakciójukról.

Élet Világ gazdaságpolitika gdp koronavírus történelem visszaesés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 06:30 Élet

A magyar parasport legnagyobb sikere, amiért pár ezer forint járt, és szinte senkit nem érdekelt

Az ország vezető napilapjai alig néhány sorban tudósítottak a magyar parasport máig legnagyobb sikeréről, az érmesek pedig pár havi átlagbérnek megfelelő jutalmat kaptak.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 10. 06:02 Élet

A magyar családok karbonlábnyomát a munkába járás és a nyaralás nagyon megdobja

Egyértelműen kiderült, hogy az utazás milyen nagy arányt képvisel a magyar családok karbon-lábnyomában, és ezt elég nehéz lesz visszafogni.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.