Orvosokból elég ritkán lesznek dollármilliárdosok, egy szaúdi szakembernek azonban – legalábbis könnyen azonosítható formában – éppen most sikerült ez a bravúr. A Sulaiman Abdulaziz Al-Habib által alapított és az ő nevét viselő egészségügyi csoport most lép a szaúdi tőzsdére, és az elsődleges részvénykibocsátás meglehetősen jól sikerült, a papírok a meghirdetett ársáv tetején találtak gazdára, a befektetők minden egyes részvényért 50 rijált fizettek.
A kibocsátás előtt az alapító 49 százalékos részesedéssel rendelkezett a vállalatban, ennek köszönhetően vagyona a Bloomberg számításai szerint 8,5 milliárd rijál, avagy 2,3 milliárd dollár (710 milliárd forint). A kibocsátási tájékoztató szerint az üzletember 17,4 millió részvényt értékesít, azaz 870 millió rijál bevételhez jut a tőzsdére lépéssel. Ez dollárban nagyjából 235 millió, forintban pedig körülbelül 72,5 milliárd. (Azaz részesedésének körülbelül 90 százalékát megtartja.)
A vállalat az egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató Szaúd-Arábiában, kórházakat, ambuláns rendelőket, gyógyszertárakat és orvosi laborokat üzemeltet a királyság mellett Dubajban és Bahreinben. A befektetők részben azért ugrottan rá lelkesen a cég részvényeire, mert a szaúdi kormány tervei szerint növelik a magánszektor szerepét az ország egészségügyi rendszerében.
Emellett az sem elhanyagolható tényező, hogy noha a szaúdi lakosság meglehetősen fiatal, nemzetközi összevetésben elég rossz az egészségi állapota: a felnőttek több mint harmada túlsúlyos, 18,5 százaléka pedig cukorbeteg az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Ez a magas életszínvonallal együtt hatalmas egészségügyi piacot vetít előre a következő évtizedekre.
A 68 éves Al-Habib 1993-ban alapította vállalatát, miután az állami egészségügyben dolgozott, egyebek mellett két rijádi kórház gyermekorvosaként. Az egészségügy mellett kereskedelmi ingatlanbefektetései is vannak. Azaz teljes vagyona nagyobb a fentinél, amellyel egyébként önmagában is vezetné a legvagyonosabb magyarok listáját.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
