Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. január 9. 10:55 Világ

Szulejmáni megölését a hadiiparban érdekelt szakértők értékelték az amerikai médiában

Kászim Szulejmáni múlt pénteki likvidálása óta egymásnak adják a kilincset a dróncsapás miatt Trumpot dicsérő szakértők az amerikai tévéstúdiókban és szerkesztőségekben. Az akcióval kapcsolatos pozitív vélekedésen túl többnyire van még egy érdekes közös tulajdonságuk a meghívott kommentátoroknak, amire a The Intercept cikke hívja fel a figyelmet: sokuk kötődik a hadiiparhoz, ami komoly üzleti hasznot húzhat egy súlyosbodó fegyveres konfliktusból.

Az utóbbi években Donald Trump egyoldalú támogatásáról ismert Fox News honlapján például Van Hipp méltatta az elnök érdemeit és hangsúlyozta az iráni kormánnyal szembeni keményebb fellépés szükségességét. Hipp ugyanakkor az American Defense International nevű lobbiszervezet elnöke, aminek tagja több tucatnyi hadiipari cég között a Szulejmáni megölésekor használt MQ-9 Reaper drón gyártója is. Szintén a Fox News, illetve a közszolgálati NPR csatornák vendégeként értékelte az akció megindítását olyan felelős döntésként, amit már régóta meg kellett volna hozni Jack Keane. A már nyugdíjazott, de egykor magas rangú tábornok most egy hadipari befektetésekben érdekelt kockázati tőke-alap partnere.

A Foreign Policy hasábjain, valamint a Public Radio International és a CBS műsoraiban pedig David Petraeus nyilatkozott elismerőleg a hadműveletről. A valaha Afganisztánban és Iránban harcoló, de már szintén nyugalmazott tábornokról azonban érdemes megjegyezni a The Intercept összefoglalója szerint, hogy Keane-hez hasonlóan egy befektetésekkel foglalkozó cégnél dolgozik most, ami közleménye szerint éppen akkor kezdte felépíteni hadiipari portfólióját, amikor a katonai költségvetés az egekbe szökött. Barack Obama belbiztonsági minisztere, Jeh Johnson is Trump védelmére kelt az NBC-n, hangsúlyozva, hogy az elnöknek minden jogalapja megvolt az akció megindítására. Johnson 2017 óta a vadászrepülőket gyártó Lockheed Martin vezetőségében ül részmunkaidőben, évi 310 ezer dolláros fizetésért.

A megszólalók hadipari kötődéseit nem említették meg a médiában, ami különösen nagy probléma annak tükrében, hogy emberéletek tömegeit érintő kérdésekben nyilatkoztak. Mindeközben a szakértők és a hozzájuk kötődő vállalatok háborúval kapcsolatos üzleti érdekeiket aligha lehet vitatni – a hadipari cégek tőzsdei árfolyamai a légitámadást követően jelentősen emelkedtek.

A jelenség egyáltalán nem új keletű: a Pentagon az iraki háború idejében is gyakran a sereg vezető pozícióiból leszerelt szakemberek szerepeltetésével igyekezett a közvéleményt megnyerését, akik a The New York Times oknyomozó cikke szerint hasonlóképp érdekeltek voltak a hadakozásban gazdasági szempontból.

Világ egyesült államok hadipar Kászim Szulejmáni média Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. január 22. 14:36 Élet, Világ

Moss kezet – ennél többet nem tehetsz, amíg kiderül, hogy mennyire veszélyes az új koronavírus

Nem tudjuk, hogy melyik állat a forrása, és azt sem, hogy valójában mennyire veszélyes. Csak az biztos, hogy a halálos eseteket is előidéző újabb koronavírus elkezdett világszerte terjedni.

Stubnya Bence
2020. január 22. 13:27 Világ

Úgy tűnik, a szaúdi koronaherceg személyesen hekkelte meg Jeff Bezos telefonját

Új botrány miatt magyarázkodhat a szaúdi koronaherceg, aki Trump vejével is gyakran csetel WhatsAppon.

Torontáli Zoltán
2020. január 21. 09:16 Világ

Bolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltak

Az euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.