Három hét telt el a Kapital! piacra dobása óta, de Franciaországban már el is fogyott mind a 10 ezer első körben gyártott társasjáték a boltokból.
Az osztályharc és társadalmi igazságosság tematikájú társasjátékot két szociológus, Monique Pinçon-Charlot és férje, Michel tervezte. A játék elején véletlenszerűen dől el, hogy a játékosok gazdag, középosztálybeli vagy munkásosztálybeli karakterként játszanak. A játék célja elérni az „adóparadicsomba”, ahol a fődíj egy luxustengerjáró. Azonban a játék szabályai a közép- és munkásosztálybeli karaktereknek jóval nehezebbé teszik ezt, mint a gazdag karakterrel indulónak.
„Nemcsak elsőként kell célba érni, de pénzt, társadalmi, kulturális és szimbolikus tőkét is fel kell halmozni. De ahogy a valóságban, minél jobb helyzetből indul valaki, annál könnyebb győznie”
– mondta Pinçon-Charlot a France24.com-nak.
A szociológusok saját bevallásuk szerint azért készítették a játékot, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi igazságtalanságokra és a gazdagok és szegények közti növekvő egyenlőtlenségre. „A játék alcímébe azért került bele az osztályharc, mert Emmanuel Macron Franciaországában a kizsákmányolás olyan szintre jutott, ami már nem osztályfeszültség, hanem harc” – mondta Pinçon-Charlot.
A World Inequality Database ábrája alapján egyébként a felső 1 százalék vagyona (kékkel, a piros a felső 10 százalékét mutatja) Franciaországban a nyolcvanas évektől kezdve 2000-ig nőtt a teljes lakosság vagyonának arányában, azóta viszont inkább csökkent, bár Emmanuel Macron kormányzásának időszakára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
„Az emberek nyitottak a kreatív megoldásokra, és ez a játék elég kreatív. Ezért fogyott el az összes. Egy nap nagyjából 10-en érdeklődnek telefonon, hogy van-e belőle”
– mondta Hugo Munler, aki egy párizsi társasjátékboltban eladó. A játék egyelőre francia kontextusban készült csak el, de a tervezők szerint a játék könnyen piacra dobható más országokban is, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség és az osztályharc világszerte aktuális kérdés manapság.
Franciaországban december eleje óta tart a munkabeszüntetés- és tüntetéssorozat Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen. A reform lényege a jelenleg elég bonyolult, több-biztosítós rendszer egységessé tétele lenne. Csakhogy a tüntetők és a szakszervezetek szerint ez nem más, mint a nyugdíjkorhatár emelése és a nyugdíj összegének csökkentése. December eleje óta százezrek vonultak az utcákra, sztrájkoltak többek között a vasúti és az iskolai dolgozók is.
A vasúti dolgozók sztrájkja 31 napja tart, ami már rekordnak számít, az eddigi csúcs a Guardian cikke szerint a közlekedési ágazatban 1986 karácsonya és 1987 januárja között volt 28 nappal. Januárban a tanítás kezdetével a tanárok újra csatlakozhatnak a közlekedési dolgozókhoz. A kormány január 7-én fog újra tárgyalóasztalhoz ülni az érintett szakszervezetekkel, és január 9-re újra országos tiltakozásokat hirdettek meg.
Emmanuel Macron az újévi beszédében azt mondta, hogy kompromisszumra van szükség a megegyezéshez, de kitartott amellett, hogy végig kell vinni a nyugdíjrendszer reformját. Felmérések szerint a franciák többsége egyetért azzal, hogy a rendszer reformra szorul, azonban azzal nem, ahogy Macron kormánya ezt lebonyolítaná. Macron elnökségének félidejénél tart, és ciklusát azzal az ígérettel indította, hogy megreformálja a szerinte elavult francia jóléti államot.
Ezt viszont egyelőre csak kevés sikerrel tudta megvalósítani, ugyanis ez már a harmadik országos tüntetéssorozat, amit jóléti reformelképzelései váltanak ki. Korábban a munkajogi szabályok átalakítása, majd pedig az üzemanyag adójának növelése miatt mentek országszerte utcára a francia szakszervezetek és állampolgárok. Ezek a demonstrációk aztán több hétig húzódó, országos és sokszor erőszakba torkolló tüntetéssorozatokká alakultak.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
