Nem könnyű a globális élelmiszergyártó vállalatok élete, a világ szinte minden szegletét érintő beszerzési láncaik miatt gyakran kerülnek környezetvédő vagy emberi jogi szervezetek célkeresztjébe, különösen a fejlődő országokban zajló tevékenységük miatt. Ritkább, hogy saját hazájukban induljon ellenük mozgalom, a leginkább a Nutella gyártójaként ismert Ferreróval azonban most ez is megesett Olaszországban.
Ugyan a Nutella mindössze 13 százalékban tartalmaz mogyorót (többségében cukorból és pálmaolajból áll), így is hatalmas mennyiségre van szüksége belőle az évente 10 milliárd eurós forgalmú Ferrerónak. Törökország után Olaszország a világ második legnagyobb mogyorótermesztője, ám ennek ára van.
A közép-olaszországi Umbria tartományban, az Alfina-fennsíkon jókora területen tüntetik el a korábbi változatos növényzetet, hogy helyet csináljanak a monokultúrás mogyoróültetvényeknek. A Ferrero és a helyi gazdálkodói szövetség szerződése szerint 2023-ig 700 hektáron kezdenek mogyorótermesztésbe, míg országos szinten az a cél, hogy 70-ről 90 ezer hektárra növeljék az erre szolgáló területet.
Az említett fennsíkon azonban sokan nem örülnek ezeknek a terveknek. Az Economist cikkében megszólaltatott helyi környezetvédő szerint egyetlen mogyorófa napi 30 liter vizet igényel, emellett pedig nagy mennyiségű rovarirtót és műtrágyát is fel kell használni a kívánt termésmennyiség biztosítása érdekében. Sok helyi attól tart, hogy ezek az anyagok a közeli Bolsena-tóban kötnek ki, hiszen a fennsíkról oda folyik le a csapadék. A szomszédos Lazio tartományban lévő Vico-tó példájára hivatkoznak, amely körül évtizedek óta termesztenek mogyorót, és 2009-ben úgy elszaporodtak benne a mérgező anyagokat termelő algák, hogy egy drága víztisztítót kellett üzembe helyezni.
A Ferrero visszautasította a kritikát, mondván, a Bolsena-tó körül elenyésző a mogyorótermesztés, az alternatívaként szóba jöhető olíva-, alma- és szőlőtermesztés pedig még inkább vegyszerigényes.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
