Elég nagy a verseny, de az ukrán ügy most már biztosan Donald Trump amerikai elnök eddigi legnagyobb botránya lett, amibe akár bele is bukhat.*Ehhez az kell, hogy a republikánus szenátorok harmada támogassa majd Trump elmozdítását. Ennek most még nincs sok jele, de a botrány egyelőre folyamatosan terebélyesedik, és egyes közvélemény-kutatások szerint már többségi álláspont Trump elmozdítása. Ennek szinte csak az az oka, hogy Trump és emberei nem csak a nyílt színen gyakoroltak nyomást az ukrán elnökre, hogy segítsék meg Trump újraválasztási kampányát, hanem a háttérben, titokban is dolgoztak, odafigyelve a nyomok eltüntetésére, tudatában annak, hogy amit tesznek, az nem jó, legalábbis nagyon kínos lenne, ha nyilvánosságra kerülne.
És persze az is fontos, hogy botrány nagyon egyszerű legyen: az elnök egy könnyen megfogható, leirattal dokumentált telefonbeszélgetésben a saját személyes (politikai) céljainak rendelte alá az amerikai államapparátust és nemzetbiztonsági politikát. Ezt ráadásul azóta többször el is ismerte az elnök, akinek láthatóan gondjai vannak azzal, hogy észlelje, mikortól nem jogkövető a saját magatartása.
Bármennyire is egyszerű az ügy, egyszerre több típusú korrupciónak is mélyére láthatunk – az viszont közös ezekben, hogy mindegyik azt mutatja, hogy valamelyik intézmény nem működik jól, valamilyen szereplők manipulálják és saját érdekeinek megfelelően hajlítják őket. A történetben szerepet játszó korrupt szándékok néha elég szövevényes hátterűek, és néha egymással ellentétesek, ezért érdemes megpróbálni röviden rendszerezni őket.
Trump politikai nyomásgyakorlása
Az amerikai elnök legalább két célt szeretett volna elérni az ukránoknál, legalábbis az eddig kikerült információk alapján. Egyrészt nyilvános alátámasztást szeretett volna látni az új ukrán elnöktől, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba valójában nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be. Másrészt azt próbálta elérni, hogy ukrán nyomozás induljon Joe Biden és fia ukrajnai szerepvállalása miatt. Az eszközök sokrétűek voltak: visszatartották egy nagyobb, korábban a kongresszus által már megszavazott katonai segélyt, de Trump és emberei általánosságban az amerikai támogatás látszatát (például a két elnök találkozóját) is függővé tették az ukránok együttműködésétől. Ukrajnának viszont a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt létfontosságú az amerikai támogatás.
A piszkos munkát kiszervezték Rudy Giuliani-nak, aki Trump személyes ügyvédjeként dolgozik, de már tavasz óta tudni arról, hogy Ukrajnában próbálja győzködni a helyi szereplőket, hogy nekik is az az érdekük, ha Trump kedvére tesznek. Viszont közben az is körvonalazódik, hogy legalább két amerikai minisztérium nagy erőkkel asszisztált ehhez. A külügyminisztérium támogatta és koordinálta Giuliani törekvéseit Ukrajnában, miközben az igazságügyi minisztérium – ami az USA-ban a magyarországi ügyészség megfelelőjét is magában foglalja – a legfelsőbb szinten kezdett nemzetközi nyomozásba, amellyel a jobboldali összeesküvés-elméleteket próbálja igazolni. Trump környezetében valakik egy szupertitkos rendszerbe rejtették a telefonbeszélgetés leiratát, tudván, hogy baj lehet belőle, ha kikerül.
Ezt az erőfeszítést nehéz normális érvekkel védeni, hiszen ezek Trump személyes politikai céljait szolgálják, nem az USA érdekeit. A kettőt egy jogállamban nem lehet egybemosni: csak egy erősen autoriter vezető állíthatja azt felháborodás nélkül, hogy az ő megválasztásának érdeke egyenlő az ország érdekével. Különösen gyenge az az érv, amivel Trump előállt az utóbbi napokban. Eszerint ő különösen érzékenyen lép fel a kelet-európai országokban tapasztalható korrupcióval szemben – eddig ugyanis éppen hogy semennyi érdeklődést nem mutatott ebben a kérdésben.
Ráadásul azóta Trump nem hogy visszavonult volna, hanem inkább ráduplázott, és felszólította – a független igazságszolgáltatással nem rendelkező – Kínát is, hogy kezdjenek nyomozást a politikai ellenfele ellen, utalva arra, hogy egyébként fontos kereskedelempolitikai tárgyalások is folynak a két ország között.
Trump személyes lefizethetősége
Úgy kezdte elnökségét Trump, hogy egyből két fontos normát is megszegett, ami az amerikai elnökök integritására vonatkozott. Egyrészt nem tette közzé korábbi adóbevallásait – ezért sok mindent még mindig nem tudni arról, hogy honnan szerezte bevételeit -, másrészt nem vált meg tulajdonrészétől a saját üzleti birodalmában. Ez utóbbi egy egyáltalán nem átlátható, több száz cégből álló kereszttulajdonolt cégháló, amit csak az egyszerűség kedvéért hívnak Trump Organizationnek.
Ez utóbbi ezer lehetőséget biztosít bármiféle, pénzt mozgósítani képes szereplőnek, hogy lefizesse az amerikai elnököt. Ezek lehetnek külföldi kormányok, nagyvállalatok, sőt, akár Trump kormányának tagjai is (az igazságügyi miniszter Bill Barr például egy 200 fős rendezvénytermet foglalt az egyik Trump-hotelban, feltehetőleg azért, hogy még jobban bevágódjon főnökénél). Egyszóval bárki, aki befolyást szeretne vásárolni magának. A szaúdiak közmondásosan sok jóakaratot vásároltak maguknak Trump szállodáiban.
Ennek fényében már egyáltalán nem meglepő, hogy a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (pdf) az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is felhozta, hogy ő maga is a New York-i Trump toronyban lakott, amikor utoljára az USA-ban járt. Meglepetés lenne, ha a világ korrupt országainak vezetői közül bármelyik nem emlegetne hasonló dolgokat az amerikai elnöknél.
Hagyományos amerikai korrupció
Az ukrán történetben keresztezi egymást a hagyományos korrupció a Trump-féle új, extrémebb korrupcióval. Kurt Volcker, az ukrajnai háború befejezéséért felelős különmegbízott például az egyik nagy amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon lobbistája volt, mielőtt visszakerült volna az amerikai diplomáciába. Az ukrán történetben éppen a Raytheon által gyártott Javelin tankelhárító rakétákról van szó, ilyeneket vásároltak volna az ukránok az amerikai katonai segélyből. Márpedig Volcker az azóta közzétett üzenetei (pdf) szerint szinte kizárólag arra fókuszált, hogy a korábbi munkaadóját gazdagító katonai segély átmenjen.
Ezért a nem teljesen tiszta szándékú Volcker szembekerült a szintén nem teljesen tiszta szándékú Trump-Giuliani irányvonallal, akik a zsarolhatóság miatt vissza akarták tartani ezt a katonai segélyt.
Volckert ez vette rá arra, hogy végső soron segítse az amerikai elnököt a nyomásgyakorlásban, hátha akkor átengedi a katonai segélyt.
Az is teljesen intézményesült korrupció, hogy vagyonos amerikaiak megvásárolják maguknak az amerikai diplomácia kulcspozícióit. Az korábban is így volt, például az Obama-korszak második budapesti nagykövete, Coleen Bell is demokrata kampánytámogatóként került nagyköveti pozícióba, ahogy mostani utódja, David Cornstein is Trump-kampánytámogató. Az ukrán ügy egyik központi szereplője, Gordon Sondland amerikai szállodalánc-tulajdonos különféle cégeken keresztül egymillió dollárt adott Trump elnöki beiktatásához, amiért cserébe megkapta az amerikai EU-nagyköveti állást. Sondland aztán a Washington Post és a kikerült üzenetek alapján kőkeményen képviselte Trump (személyes) érdekeit az amerikai diplomáciában.
És természetesen ott van az eredeti korrupció, amiből az egész történet kiindult, tehát hogy az ukrán gázkereskedő vállalat egy prominens nyugati politikus fiát az igazgatóságába ültetve próbálta lemosni magáról a rossz hírt. Ez a korrupt országokban egyáltalán nem ritka eset, és nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy arra gondoljunk, hogy a politikus döntését befolyásolja, hogy hol dolgozik a családtagjuk. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, Joe Biden jobban tette volna alelnökként, ha az ukrán ügyekben nem vállal szerepet. (Más kérdés, hogy egyelőre semmilyen hiteles forrás nem erősítette meg, hogy Biden bármiben is etikátlanul járt volna el: amikor a széles körben korruptnak tartott ügyész elmozdítását követelte, akkor ugyanazt mondta, mint amit az IMF, az EU és ukrán korrupcióellenes szervezetek.)
Ukrán korrupció
Az amerikai korrupció viszonylag könnyebben érthető, mint az ukrajnai. Az USA-ban többé-kevésbé egyértelműek a szabályok, Ukrajnában viszont gyakorlatilag nincsenek független intézmények, amelyek segítenének eldönteni, hogy melyik szereplő tiszta, és melyik nem.
Az állam hatalma nagyon kicsi, van viszont számos oligarcha, akik jelentős erőforrásokból szerveztek maguknak politikai hátországot és médiagépezetet, utóbbiakkal jó hatásfokkal járatva le egymást. Ebben a környezetben az ukrán ügyészség is az oligarchák befolyásának játékszere lett, könnyen meghajolt a politikai nyomás előtt (ez Magyarországról nézve sem ismeretlen). Sőt, teljesen megszokott volt, hogy az ügyészség maga is útonállóként lépett fel: egyes vállalatokkal szemben különféle okokból vizsgálódni kezdtek, majd jelentősebb kenőpénzek fejében ejtették a nyomozást.
Nem ígér sok jót az sem, amit Zelenszkij ígért Trumpnak a telefonbeszélgetés leirata szerint, tehát hogy az új ügyész 100 százalékban az ő embere lesz. A héten be is jelentette az éppen most bemutatkozó új ukrán főügyész, hogy újranyitja a Burisma ügyét – igaz, a Bidenék ellen indított nyomozásról nem volt szó. (És most már egyébként is mindenki tudja, hogy ezt a nyomozást Trump és emberei erőszakolták ki.)
Nem csoda, hogy ebben a nagyon nehezen kiismerhető politikai-gazdasági környezetben elcsúsznak az amerikai politikusok. Trump ügyvédjét, Giulianit például a térség szakértői szerint több, még ukrán szinten is korrupt szereplő is lépre csalta. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a mesterterv végül nem sikerült.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
