Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. szeptember 11. 14:36 Világ

Húsz év után derült ki, hogy nem sokat ér egy fontosnak hitt környezetvédelmi törvény Ausztráliában

Az egyre inkább fenyegetett növény- és állatvilág érdekében 1999-ben egy jelentősnek szánt környezetvédelmi törvényt hoztak meg Ausztráliában. A biodiverzitásra a legnagyobb veszélyt az erdőirtás és a legelők létesítése jelentette, és az ennek a gyakorlatnak a korlátozását célzó törvényt az akkori kormány egyik fontos hagyatékának tekintették.

Az újonnan meghozott törvény értelmében minden olyan tevékenységre, amely az élőhelyek veszélyeztetésével járhat, engedélyt kell kérni a szövetségi kormányzattól.

Egy vasárnap publikált kutatás szerint azonban a törvény egyáltalán nem érte el a célját. A tíz kutató által elkészített tanulmány azt állítja műholdas felvételekre hivatkozva, hogy a törvény életbe lépése óta 77 ezer négyzetkilométernyi olyan területet tisztítottak meg, ahol veszélyeztetett fajok éltek. Ez közel akkora, mint a 93 ezer négyzetkilométeres Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

A kutatás szerint az Ausztráliában élő fenyegetett állat- és növényfajok 85 százalékának szűkült az élőhelye. Az egyik legsúlyosabb érintett faj az ország ikonikus erszényese, a koala. A törvény elbukását az jelzi egyértelműen, hogy a kiirtott területek 93 százalékát egyáltalán nem jelentették a kormányzat felé.

Ráadásul úgy ilyen magas a be nem jelentett irtások aránya, hogy nagyot nem kockáztatott volna senki az engedélykéréssel. Az igénylések 99 százalékát ugyanis jóváhagyták, bár esetenként feltételekkel. A kérvényezők mindössze 1,3 százaléka érkezett az agrárszektorból, miközben a legtöbb erdőirtás a legelők létrehozásához kötődik.

Ausztrália területe közel kétszerese az Európai Unióénak, lakossága azonban mindössze 25 millió. Ennek ellenére rengeteg állatfaj halt ki az elmúlt évszázadokban a kontinensen: a világban 1500 óta kihalt emlősfajok 35 százaléka élt Ausztráliában. Az előző parlamenti választás is azt jelzi, hogy az ausztrálok többsége számára a környezetvédelem másodlagos

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőrükön érzik a klímaváltozást, de a jólét fontosabbA forró nyaraktól szenvedő Ausztráliában a baloldal az éghajlatváltozás megfékezését ígérte, a jobboldal a szénbányászatot preferálta. Mégis az utóbbi nyert.

Világ Ausztrália környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Váczi István
2020. október 15. 17:17 Világ

Végül mindenkit kiütöttek a transzatlanti légi csatában

Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.