Húsz év után derült ki, hogy nem sokat ér egy fontosnak hitt környezetvédelmi törvény Ausztráliában
Az egyre inkább fenyegetett növény- és állatvilág érdekében 1999-ben egy jelentősnek szánt környezetvédelmi törvényt hoztak meg Ausztráliában. A biodiverzitásra a legnagyobb veszélyt az erdőirtás és a legelők létesítése jelentette, és az ennek a gyakorlatnak a korlátozását célzó törvényt az akkori kormány egyik fontos hagyatékának tekintették.
Az újonnan meghozott törvény értelmében minden olyan tevékenységre, amely az élőhelyek veszélyeztetésével járhat, engedélyt kell kérni a szövetségi kormányzattól.
Egy vasárnap publikált kutatás szerint azonban a törvény egyáltalán nem érte el a célját. A tíz kutató által elkészített tanulmány azt állítja műholdas felvételekre hivatkozva, hogy a törvény életbe lépése óta 77 ezer négyzetkilométernyi olyan területet tisztítottak meg, ahol veszélyeztetett fajok éltek. Ez közel akkora, mint a 93 ezer négyzetkilométeres Magyarország.
A kutatás szerint az Ausztráliában élő fenyegetett állat- és növényfajok 85 százalékának szűkült az élőhelye. Az egyik legsúlyosabb érintett faj az ország ikonikus erszényese, a koala. A törvény elbukását az jelzi egyértelműen, hogy a kiirtott területek 93 százalékát egyáltalán nem jelentették a kormányzat felé.
Ráadásul úgy ilyen magas a be nem jelentett irtások aránya, hogy nagyot nem kockáztatott volna senki az engedélykéréssel. Az igénylések 99 százalékát ugyanis jóváhagyták, bár esetenként feltételekkel. A kérvényezők mindössze 1,3 százaléka érkezett az agrárszektorból, miközben a legtöbb erdőirtás a legelők létrehozásához kötődik.
Ausztrália területe közel kétszerese az Európai Unióénak, lakossága azonban mindössze 25 millió. Ennek ellenére rengeteg állatfaj halt ki az elmúlt évszázadokban a kontinensen: a világban 1500 óta kihalt emlősfajok 35 százaléka élt Ausztráliában. Az előző parlamenti választás is azt jelzi, hogy az ausztrálok többsége számára a környezetvédelem másodlagos.
Világ
Extrém módon túl sok Covid-oltást rendeltünk, vagy ránk tukmálta az EU, de kifizetni nem akarjuk
Magyarország azt állítja, az ukrán-háború miatt nem tud 23 milliárd forintot kifizetni arra a hárommillió Pfizer vakcinára, amit valamilyen formában feleslegesen rendelt meg.
Egy ideig működött, de mostanra hatástalanná vált az ársapka az orosz nyersolajon
Egy friss jelentés szerint az orosz olajszállítmányok csaknem felét olyan tankereken szállították az elmúlt egy évben, amelyen nem szállíthatták volna.
Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Eddig nem volt sapka az ukránokon, de az sem számít, hogy most már van.
Fontos
A sokkon túlestünk, de a balegyenesekhez is hozzászoktunk – így változtak egy év alatt a munkavállalói preferenciák
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Nem érdemes előre inni a medve bőrére, ugyanis nem mindegy, mitől csökken az infláció - egy korai lazítás csak elhúzódó problémákat generál.
Sosem teljesítettek ilyen rosszul a magyar diákok matekból a PISA-teszten
A friss adatok szerint a magyar oktatási rendszer a nemzetközi átlagnál lényegesen kevésbé képes kiegyenlíteni a társadalmi különbségeket.
