Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 18. 13:42 Világ

2,5 millió olasz adóbevallásból látszik, hogyan segítenek csalni a korrupt könyvelők

Az adócsalás nagyon káros dolog. Nem csak a költségvetési bevételek kiesése miatt problémás, hanem a gazdasági hatékonyságot is csökkenti, ha például rosszul menedzselt cégek csak emiatt élnek túl, vagy ha az offshore-ozó multik ezáltal kerülnek versenyelőnybe a kisebb cégekhez képest. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy igazságtalanul növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket is.

Ennek ellenére az adóelkerülés nem csak a fejlődő országokban, hanem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetéhez (OECD) tartozó fejlett világban is jelentős: átlagosan a GDP 0,5-7 százalékát teszi ki a költségvetésbe be nem fizetett pénz aránya a leggazdagabb országokat tömörítő szervezetben tagállamaiban.

A közgazdászok sokáig leginkább úgy modellezték le az adócsalást, hogy amikor valaki fontolgatja, hogy csaljon-e, akkor nagyjából kiszámolja, hogy mekkora előnye származik a csalásból, belövi, hogy mekkora a kockázata annak, hogy lebukik, és hogy ebben az esetben mekkora büntetést kell fizetnie. Ha az így megszerezhető pénz meghaladja a potenciális büntetést, akkor megéri csalni.

Azóta persze sok kutatás mutatta meg azt is, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, és pénzügyi tényezők mellett egy csomó olyan dolog is hatással van az adómorálra, mint például hogy mekkora nyilvánosságot kap, ha valaki lebukik, vagy hogy az adott országban mennyien csalnak.

Antropológusok és szociológusok kutatásai alapján azt is sejteni lehetett, hogy a könyvelőknek is lehet hatása az adómorálra, akár pozitív irányban, akár úgy, hogy segítenek a csalásban, vagy a kiskapuk megtalálásában. Módszeres statisztikai vizsgálatnak azonban még senki nem vetette alá ezt a jelenséget eddig.

Marco Battaglini és szerzőtársainak Voxeu.org-on bemutatott kutatása ezért is érdekes: a közgazdászok 2,5 millió olasz egyéni vállalkozó adóbevallását vetették össze a bevallásokhoz tartozó adóhatósági dokumentumokkal, ami alapján azt is meg tudták nézni, hogy kik voltak az egyéni vállalkozók könyvelői. Az adóbevallások alapján hét különböző régiót tudtak megvizsgálni, és hét évre vonatkozóan álltak rendelkezésükre adatok.

Az adatokat megvizsgálva egyértelművé vált, hogy az adócsalóknak nagyobb eséllyel voltak ugyanazok a könyvelőik.

Ez az összefüggés gazdasági szektortól és földrajzi helytől függetlenül is fennállt. Nem volt viszont jellemző, hogy ha egy adott városban valaki adót csalt, akkor más könyvelőkhöz tartozó vállalkozók is adót csaltak volna ugyanott. Még akkor sem, ha a cégük ugyanabban az iparágban működött és hasonló méretű volt. Tehát kifejezetten a könyvelő személye volt az, ami leginkább meghatározta, hogy valaki adót csalt-e.

A kutatók szerint az adócsalók nagyobb arányban választanak olyan könyvelőket, akikről lehet tudni, hogy lazábban értelmezik a szabályokat. De nem csak ez számít a választásnál, ugyanis a kutatók azt is igyekeztek megmagyarázni, hogy mi teszi lehetővé még, hogy a könyvelők segítsenek adót csalni. A vállalkozók legfeljebb a saját ellenőrzéseik során találkoznak az adóhatósággal, viszont a könyvelők sok ellenőrzést látnak, így egy idő után arra tippet is tudnak adni, hogy kiket és milyen esetben szokott ellenőrizni az adóhatóság, ezzel pedig segíteni tudnak a csalóknak, hogy elkerüljék a lebukást.

Ezt a jelenséget a számok is alátámasztották. Akiket ellenőrzött az adóhatóság, a következő évben átlagosan 16 százalékkal magasabb jövedelmet vallottak be. Még ennél érdekesebb volt, hogy a vállalkozók akkor is többet adóztak a következő években (az első évben 2, a másodikban 9 százalékkal), ha a könyvelőjük egy másik ügyfelénél volt ellenőrzés az adott évben.

A kutatóknak ez alapján az a tanácsa az adóhatóságoknak, hogy néha érdemes a könyvelők körmére is kicsit jobban ránézni.

Világ adó adócsalás könyvelő kutatás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. február 20. 07:01 Adat, Világ

Megdöbbensz, ha megnézed, ki mennyit nyer az uniós költségvetésen

Fejenként évi félmillió forint lehet a magyar állampolgárokra jutó előny a következő hét évben. De mennyit nyernek a csehek és a szlovákok, esetleg az írek vagy a görögök? Sok ez vagy kevés?

Torontáli Zoltán
2020. február 19. 17:07 Élet, Világ

Olyan, mintha szó szerint a kénköves pokolban lenne a munkahelyed

Az indonéziai kénbányászok joggal pályázhatnának a világ legrosszabb munkahelye címére.

Torontáli Zoltán
2020. február 19. 10:40 Vállalat, Világ

Teljesen bizonytalan lett az egyik legjobb német cég jövője

A Varta az elmúlt 12 hónapban először mennybe ment, aztán kiderült, hogy könnyen a pokolra is juthat a kínai konkurencia miatt.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.