Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 17. 16:39 Világ

Van-e lengyel gazdasági csoda?

Az utóbbi időben igen elterjedt nézet, hogy Magyarország drámaian lemaradt volna a visegrádi régiótól. Ebben a vonatkozásban a leggyakrabban a lengyelekkel hasonlítgatjuk össze magunkat, és ezzel összefüggésben el is terjedt, hogy létezne valamifajta lengyel csoda. Ennek igyekszünk most mögé nézni.

A nemzetközi intézmények a rendszerváltás óta mindig kiemeltek egy-egy országot, mint a térség mintaállamát. Először pont Magyarország volt a hónap dolgozója, aztán egy ideig Dzurinda Szlovákiája, majd Lengyelország és Észtország (utóbbival utóbbival itt foglalkoztam).

Természetesen az aktuális éltanuló mindig ténylegesen felmutatott egy-két rövid távon érdekes eredményt, hosszabb távon, a globális gazdaság egészéből nézve azonban egyik ország sem volt képes kategóriaváltásra. A térség egésze továbbra is a német gazdaság alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérezésű összeszerelő platformja, és ebből senki nem lógott ki sem felfelé, sem lefelé.

Olyan volt mindez, mint a bicikliversenyek, ahol a mezőny közepén haladó bolyban mindig más veszi át a húzó szerepet, ám a bolytól elszakadni igazán senki sem tud. Az igaz tigrisek a történelmi összehasonlításban is hatalmas kiugrás produkáló országok: Dél-Korea, Szingapúr, Japán, Tajvan, Izrael, Írország, és természetesen manapság Kína. Ezek a gazdaságok hosszú évtizedeken keresztül igen magas (sokszor 10 százalék körüli) átlagos éves növekedést tudtak fenntartani. A harmadik világból felzárkóztak az elsőbe. A kelet-európai térségben senki ilyet nem volt képes végrehajtani, Lengyelország sem.

Miért hypeolják akkor Lengyelországot annyira? Ennek alapja minden valószínűség szerint az, hogy ez volt az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely nem süllyedt recesszióba a 2008 utáni válság idején, hanem töretlenül növekedett.

Ennek azonban elsősorban az az oka, hogy olyan dolgokat csinált, amelyeket az eurozónában nem lehetne. Először is jelentős mértékű keynesiánus anticiklikus keresletélénkítő politikát folytatott. Ezt az eurozóna gyakorlatilag tiltja, ahogy láttuk Görögország, Olaszország és más tagállamok esetén. Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnök fiskális konzervatívként nyert választásokat, ám a válsággal szembenézve újjászületett keynesiánusként kormányzott. Évről-évre 7-8 százalékos államháztartási deficitek árán élénkítette a lengyel gazdaságot.

A megszorítás, a költségvetési többlet ugyanis olyan forrásokat vesz el a magángazdaságtól, melyeket aztán nem költ el. A költségvetési hiány viszont olyan új forrásokat teremt, amelyeket nem a magángazdaságtól vesz el az állam, az nem költhette volna el azokat. Válság esetén a fiskális konzervativizmus tehát káros. Autópályák, gyorsvasutak épültek, és felkészültek az Ukrajnával közösen szervezett labdarúgó Európa bajnokságra. Nincs semmi különös a válság idején a keresletélénkítésben, ezt csinálta mindenki az Egyesült Államoktól Oroszországon át Kínáig. A kivétel az eurozóna, ahol ehelyett a megszorítások politikája dominált. Nem meglepő, hogy a zóna növekedése messze elmaradt a keresletélénkítő országokhoz képest. Olaszország egy főre jutó GDP-je például ma alacsonyabb, mint az eurozónába történő belépés előtt.

Érdemes persze azt is megemlíteni, hogy a keresletélénkítő ellensúlyozást Lengyelország azért volt képes végrehajtani, mert alacsony volt a GDP arányos adósságállománya. Magyarországon pont ezt akadályozta meg a Gyurcsány-féle gazdasági Hiroshima: a 2008 előtti évek rohamos eladósodása miatt akkor sem tudott volna keresletélénkítést csinálni a Bajnai-kormány, ha ez lett volna a célja.

A másik, amit a lengyelek jól csináltak, a zloty leértékelése volt. A válság időszakában körül belül harmadával gyengült a lengyel fizetőeszköz, és ennek a hatása meg is mutatkozott a drámaian javuló kereskedelmi mérlegükben. Az ortodox gazdaságpolitikai nézet viszont pont ezt nem javasolja, például amikor siettetné az euró minél gyorsabb bevezetését Magyarországon. Az eurozónában ugyanis természetesen nem lehet leértékelni.

Az úgynevezett lengyel gazdasági csoda alapvetően nem volt más tehát, mint értelmes, racionális, sikeres válságmenedzsment. A probléma inkább az eurozónával van, illetve a magyar gazdaságpolitikával, melyek kontrasztjában Lengyelország viszonylagos sikertörténetnek látszik.

Globálisan azonban már nem. Ugyanúgy a közepesen fejlett országok csapdájában rekedt, mint Magyarország. Az OECD adatai szerint 2018-ban az egy órára vetített lengyel termelékenység 35,99 dollár volt, a magyar pedig 33,38. Az ezredfordulón 20,3 illetve 20,5 dollár volt a két adat. Megelőztek minket, ez kétségtelen. Magyarországnak sokkal többet kellene tennie, ez is kétségtelen. De szó sincs drámai elszakadásról.

Világ Lengyelország makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2020. július 4. 18:22 Világ

Multik és helyi ügyeskedők együtt teszik tönkre a Föld egyik páratlan vidékét

Nigéria belefullad a rossz minőségű üzemanyagok okozta légszennyezésbe, miközben a talaját és a vizeit is tönkreteszik az olajkitermelés és -feldolgozás következményei.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.