A Földközi-tenger annyira szennyezett, hogy megfeketedett halakat fognak ki belőle
„Alig maradt néhány hal. Amelyeket mégis kifognak, azok mocskosak. Ha kinyitod a kopoltyújukat, látod, hogy belül feketék” – panaszkodott egy helyi a tunéziai tengerparton a Guardian szomorú képet festő helyszíni riportjában. A víz szennyezettsége Tunéziában – és az egész Földközi-tenger térségében – egyre súlyosabb méreteket ölt.
„Amikor gyerek voltam, a szüleim hagyták, hogy egész nap a strandon játszunk, ússzunk a vízben. Ezek voltak akkoriban a legjobb strandok a környéken. A saját gyerekeimet viszont már máshova viszem” – mondta egy nő a tunéziai főváros, Tunisz egyik tengerparti negyedénél. A Google Maps 2017-es képein is kidomborodnak a kisebb szemétkupacok, a legnagyobb gondot azonban nem is a lakossági hulladék okozza, hanem a nehézipar.
Az előírások alapján a nagyipari termelésnél használt szennyvizet először a keletkezési helyén kell kezelni, majd tovább tisztítják. Hivatalosan azonban a tunéziai szennyvíz mindössze negyedét tisztítják meg, a nagyobbik része egyszerűen beleömlik a tengerbe vagy a folyókba. Ráadásul a kizárólag állami tulajdonba tartozó víztisztítók sem töltik be a szerepüket.
„Őrület, ahogy működnek. Teszteltük a vizet, mielőtt befolyt volna a szennyvíztisztítóba, majd akkor is, amikor kijött. Sok különbség nem volt a vízminőségben”
– mondta a lapnak egy helyi környezetvédelmi szervezet elnöke. A vízben nagy mennyiségű nitrátot, foszfátot és egészségre káros baktériumokat találtak. A kutatási eredményeiket jelezték a kormánynak és a tisztítók építését támogató donoroknak is, mint a Világbank, az EU vagy a német fejlesztési bank, de a helyi környezetvédelmi szervezet szerint nem érdekli őket a szennyezés.
Tunisz mellett több nagyváros partvidéke is érintett, például a második legnagyobb város, Szfaksz és a hatodik legnagyobb, Kábesz környéke. Egész partszakaszok használhatatlanok a strandolásra, és számos olyan része van a tengernek, ahol már nem élnek halak, különösen nagyobb testűek.
Szeméthalmok Libanonban még 2010-ben. Fotó: AFP
A Földközi-tenger szennyezettsége nemcsak Tunéziát érinti. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF júniusi jelentése egészen elborzasztó adatokat közölt a tenger szennyezéséről. A tengert évi több mint 500 ezer tonna műanyag árasztja el,
ami percenként 34 ezer eldobott félliteres PET-palacknak felel meg.
A leggyakoribb hulladéknak a műanyag szatyor és a folpack számít.
A tenger partjainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kilogramm tengeri hulladék halmozódik fel. A legszennyezettebb terület Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik. A legtöbb szemét Egyiptomban, Törökországban és Olaszországban kerül be a vízbe.
Az ENSZ filmje az óceánok szennyezéséről
A Földközi-tenger az egyik legszennyezettebb víz a Földön, a világ vizeinek egy százalékát teszi ki, de a mikroműanyagok hét százalékát tartalmazza. Ez amiatt is különösen aggasztó, mert az ENSZ szerint egy hasonló méretű tengertől sem függ annyi ember, mint a Földközi-tengertől, amelynek 21 ország fekszik a partján.
A helyzet olyan komollyá vált, hogy egy francia lap szerint a Franciaországhoz tartozó Korzika környékén tavasszal egy több tucat kilométer hosszú egybefüggő szemétsziget állt össze. Igaz, a Csendes-óceáni szemétszigettel ellentétben erről azt mondták, hogy leginkább az áramlatok miatt állt össze, és hetek vagy hónapok alatt szétszakadhat.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
