Bár május 17-én az amerikai elnök 180 napra elhalasztotta a döntést az uniós autók esetleges amerikai megvámolásáról, ennek veszélye egyáltalán nem múlt el. Így hiába járnak a mandátumuk vége felé, a területért felelős uniós vezetők nem lazsálhatják el a következő hónapokat. Az új összetételű Európai Bizottság ugyanis előreláthatólag csak novemberben lép majd hivatalba, addigra pedig le is jár a 180 nap.
Az amerikaiak aligha fogadnák el, hogy addig ne történjen semmi, annál is inkább, mert a vámokról szóló döntés elhalasztásakor Donald Trump arról beszélt: az import csökkentésével kell javítani „a verseny hazai feltételeit”. Egyben megbízta az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselőjét, Robert Lighthizert, hogy tárgyaljon az EU-val és Japánnal a kérdésben.
A hírek szerint az amerikaiak kvótákkal korlátoznák az európai és japán kocsik amerikai importját, ami ellenkezik a – Trump által rutinszerűen semmibe vett – Kereskedelmi Világszervezet szabályaival, és az az EU is visszautasította a felvetést. „Teljesen mértékben ellene vagyunk” – mondta Ann Linde svéd kereskedelmi miniszter Brüsszelben, ahol uniós kollégáival találkozott. Hasonlóan fogalmazott honfitársa, a mostani Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában ez a kérdés kevesebb figyelmet kapott, pedig az EU több tízmilliárd dolláros amerikai autóexportjának megvámolása súlyos csapás lenne Európa – így az egész világ – gazdasági növekedésére. Emellett pedig egy időre lehetetlenné válna annak a megállapodásnak a megkötése, amellyel az összes ipari termék vámja megszűnne az EU és az USA kereskedelmében.
Helyette egy olyan szemet szemért, fogat fogért vámharc venné kezdetét, mint Amerika és Kína között, vagy éppen az USA és az EU között, miután tavaly Trump 25, illetve 10 százalékos vámot vetett ki az uniós acél-, illetve alumíniumszállításokra.
Ha az amerikaiak a korábbi ötletelésnek megfelelően 25 százalékos vámot vetnének ki az európai kocsikra, az az Európai Bizottság szerint nagyjából 10 ezer euróval drágítaná meg őket az amerikai piacon. Itt a tétek is nagyobbak, hiszen az USA-ba irányuló uniós autó- és autóalkatrész-export értéke tízszer nagyobb, mint az acélé és az alumíniumé együtt. Így az európai válaszcsapás sem csak 2,8 milliárd eurós amerikai exportot érintene, hanem egy korábbi bejelentés szerint 20 milliárdnyit.
Korábban mi is írtunk róla, hogy Magyarország a leginkább sújtott országok között lenne, ha Trump bevezetné a vámokat. Ezt erősíti meg a Bloomberg cikkéből származó grafikon, amely azt mutatja, hogy az egyes országok járműipari exportján belül mekkora az Egyesült Államok részesedése:
