Törökország fekete-tengeri partvidéke a világ legjelentősebb mogyorótermesztő területe, köszönhetően a napfényes órák, a csapadék mennyisége és az agyagos talaj ideális elegyének. Az itteni mintegy 600 ezer farmról származik a világ mogyorótermésének közel 70 százaléka.
A legtöbb mogyoró a Nutellában köt ki. Ugyan a Nutella mindössze 13 százalékban tartalmaz mogyorót (többségében cukorból és pálmaolajból áll), a török mogyoró harmadát a krémet gyártó Ferrero vásárolja fel.
Ahogy korábban bemutattuk, Magyarországon a Nutella kivételesen népszerű termék, rengeteg magyar fogyasztja napi szinten a krémet, amelynek alapanyaga részben Törökországból származik. Arról viszont kevesen tudhatnak, hogy kizsigerelt, szabálytalanul alkalmazott vendég- és gyerekmunkások részvételével termesztik a mogyorót Törökországban.
Az ottani munkásokról és munkakörülményekről a New York Times-ban jelent meg egy részletes cikk. A mogyoróültetvényeken több ezer szíriai vendégmunkás dolgozik, akik közül keveseknek van munkavállalási engedélye. Ez azért lehetséges, mert a török munkaügyi törvények nem vonatkoznak az 50 főnél kisebb cégekre.
„Az elmúlt hat év ellenőrzései során egyetlen olyan mogyorótermesztőt sem találtunk Törökországban, amely megfelelt volna a tisztességes munkára vonatkozó alapelveknek” – mondta a New York Times-nak Richa Mittal, a törökországi ültetvényeket is monitorozó szervezet, a Fair Labor Association vezetője.
A szervezet idei felmérése szerint a munkások jelentős része gyerek: az ültetvényen dolgozók 13 százaléka 16 éven aluli, 25 százaléka 16-17 éves. A szíriai háború miatt az utóbbi években egyre több gyerek dolgozik a földeken. A New York Times szerint a Ferrero a leginkább titkolózó felvásárló a nagyobbak közül, ezért hivatalosan nem lehet tudni, hogy mely ültetvényekről szerzi be a mogyorót, de méretéből adódóan jelentős részükkel lehet kapcsolatban.
Videó a betakarításról
A török mezőgazdaságban mintegy 200 ezer szíriai vendégmunkás dolgozik, és a lap egy szíriai családon keresztül mutatja be az ültetvényeken dolgozók viszontagságos sorsát. A család Szíriában földműveléssel foglalkozott, és a háború miatt költöztek át a török-szíriai határ török oldalára. A családfő és hat fia idénymunkásként dolgozott észak-törökországi farmokon, de megfogadták, hogy soha többé nem térnek vissza.
A beígért fizetés felét kapták meg, napi 10 dollárt (2900 forintot), a munka pedig veszélyes volt. Az ültetvények jó része meredek lejtőkön helyezkedett el, így a fiai a munka nagy részében kötelekkel voltak biztosítva, hogy ne szenvedjenek komoly balesetet. Végül két hónap alatt csak annyi pénzt tudtak összeszedni, hogy az ottani költségeiket és a hazautazásukat fedezzék.
Az ültetvényeken heti hét napot dolgoznak, több helyen reggel 7-től este 7-ig tart a rendkívül kemény fizikai munka. Ez két fázisból áll: a gyűjtésből és a rakodásból. Egy teli zsák jellemzően 50 kilogrammot nyom. „A fő probléma, hogy annyira meredek a talaj mindenhol, hogy sehol sem tudsz egyenes felszínen állni” – mondta a családfő egyik rokona.
Az egyenetlen terep amiatt is problémás, mert lényegében lehetetlenné teszi a gépesítést, a kis ültetvények törvényen kívülisége pedig bebetonozza az töredezettségüket. Egy ültetvény átlagos mérete mindössze 1,6 hektár, ez is gátja a hatékonyságnak. Ebből fakadóan hiába zsigerelik ki a munkásokat, a New York Times szerint a legtöbb ültetvény így is alig képes nyereséget termelni.
