Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. április 17. 15:33 Világ

Az adócsalások leleplezőit is jobban védik majd, pedig Magyarország megpróbálta megfúrni

Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.

Ezen a területen eddig nem volt uniós szabályozás, és az Európai Bizottság összesítése szerint csak tíz tagállamban volt koherens védelem a közérdekű bejelentők számára, köztük Magyarországon. Emellett a pénzügyi szektorban voltak csak ágazatspecifikus szabályok. Pedig a kockázatot vállalóknak köszönhetők olyan nagy horderejű botrányok kirobbanása, mint a

  • LuxLeaks: a PwC tanácsadó, könyvvizsgáló cégnél dolgozók szivárogtattak ki dokumentumokat, amelyek leleplezték, milyen kivételes adózási egyezményeket kötött világcégekkel Luxemburg, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság mostani elnöke volt az ország miniszterelnöke.
  • Paradise Papers: több millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki offshore helyszíneket felhasználó adóelkerülési gyakorlatokról, amelyek közül sok multimilliárdosokat és híres embereket hozott kedvezőbb helyzetbe.
  • Cambridge Analytica: a gyanú szerint a brit adatelemző cég több millió Facebook-felhasználó adatait használta fel az engedélyük nélkül.
  • Panama Papers: körülbelül 11 millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki egy panamai jogi cégtől, többek között adóelkerülést, pénzmosást és szankciók elkerülését leleplezve.
  • Danske Bank: folyamatban lévő ügy, de az utóbbi évek egyik legsúlyosabb európai pénzmosási botránya, amely szintén egy névtelen bejelentés nyomán indult.

Az uniós keretszabályozás – amelyet két év alatt minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe – szerint minden közérdekű bejelentőnek magas szintű védelmet kell garantálni, és biztonságos bejelentési csatornát kell biztosítani számukra, dolgozzanak akár a közszolgálatban, akár vállalkozásoknál.

Az 50 főnél nagyobb létszámú cégek esetében ennek egy belső csatornának kell lennie, ahol az alkalmazottak jelezhetik egyebek mellett az adócsalással, pénzmosással, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket. Nem kötelesek azonban elsőként ezt igénybe venni, egyből fordulhatnak a hatóságokhoz, és ha semmi nem történik, akkor a médiához is, és semmilyen retorzió nem érheti őket ezért – emeli ki a Bloomberg összefoglalója.

A BBC cikke szerint a hatóságoknál ki kell képezni olyan szakembereket, akik pontosan tudják, hogyan kell kezelni a közérdekű bejelentéseket. A cél természetesen nem önmagában a botrányok kirobbanása, hanem az, hogy 

hatékonyabban lehessen szembeszállni a környezetet és az emberek egészségét veszélyeztető folyamatokkal, a csalásokkal, korrupcióval és a vállalati adóelkerüléssel.

Ha Magyarországon múlik, az utóbbi nem került volna a szabályozott körbe, a BBC szerint ugyanis hazánk Luxemburggal és Írországgal együtt ezért lobbizott, de nem ért célt.

Világ botrányok csalás európai bizottság Európai Parlament közérdekű bejelenés pénzmosás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. november 20. 15:01 Világ

Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát

Évtizedeken át keresték, hogy minek tudható be a szélerősség gyengülése a 80-as évektől kezdve, ebben az évtizedben viszont megfordult a trend.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Hajdu Miklós
2019. november 19. 10:16 Világ

Lehet irigyelni a skandináv városokat, de lemásolni aligha

A skandináv városok rendre kiválóan szerepelnek az élhető településeket bemutató ranglistákon.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.