Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. április 14. 12:56 Világ

A Nobel-díjhoz járó egymillió dollárból érthetetlenül nehéz adományozni

A tudományos és sportéletben az amerikaiak hagyományosan kiváló esélyekkel indulnak a nagyösszegű nemzetközi díjakért, az Egyesült Államok ebből a szempontból is a világ egyik meghatározó szereplője. Ugyanígy nagy hagyománya van a tengerentúlon a filantrópiának, és a két dolog néha összekapcsolódik: a díjesőből gyakran lesz részben vagy egészben adomány.

Ehhez képest meglepő, hogy az amerikai adórendszernek olyan rejtett zugai alakultak ki, amelyekben könnyen adóvá válik az a pénz, amelyet a díjazott el szeretne adományozni.

Ellen P. Aprill jogászporfesszor a The Conversationben egy szemléletes példán vezeti le, hogy gyakorlatilag adószakértőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki elkerülje a csapdákat.

Ha egy közösen adózó amerikai házaspár éves jövedelme 100 ezer dollár, akkor a különböző adóalap csökkentő tételek levonása után 75 ezer dollár lesz a szövetségi adó alapja, és 8600 dollár a fizetendő adó. Ám ha a házaspár valamelyik tagja nyer egy Nobel-díjat, amelynek jelenleg mintegy 1 millió dollár a pénzbeli összege, akkor 1 millió 75 ezer dollár lesz az adóalap, és 340 ezer dollár az adó.

A probléma akkor kezdődik, amikor a nyertes adományozni szeretne ebből az összegből, mert ilyenkor csak az 1 millió 75 ezer dollár 60 százalékáig csökkentheti az adóalapját. Ez azt jelenti, hogy ha a teljes 1 millió dollárt eladományozza, akkor a házaspár adókötelezettsége még mindig 100 ezer dollár lesz, vagyis gyakorlatilag be kellene fizetnie egy egész éves jövedelmét adó formájában (legfeljebb 5 évre eltolva, részletekben).

Elég trükkös a rendszerben, hogy a fenti adófizetési csapda elől csak úgy lehet menekülni, ha a díjazott eleve meg sem kapja a pénzt. A Nobel esetében ez járható út, mert a díjazott megnevezheti, hogy hova utalják a pénzt, ám nagyon sok olyan nemzetközi díj van, ahol ez nem lehetséges. Ennek az az oka, hogy számos díjnál kizárólag a díjazottnak hajlandóak átutalni a díj összegét, mert el szeretnék kerülni, hogy a pénzmosásnak és adóelkerülésnek még csak a gyanúja is felmerüljön. Ha azonban egy amerikai bármilyen formában megkapja a díj összegét, akkor már nem tudja adómentesen eladományozni.

Ha mégis sikerül rávenni a díjazottnak a díj adóját, hogy ne küldje el neki a pénzt, még akkor is meg kell felelni két követelménynek: egyrészt a díjazott nem nevezhette vagy jelölhette magát az adott díjra, másrészt a díj fejében semmilyen ellenszolgáltatást nem adhat.

A jogász szerint mindez rendkívül megnehezíti, hogy a rangos pénzdíjakat eladományozzák Amerikában, mert a díjazottak döntő többségétől nem várható el, hogy tisztában legyen a bonyolult, szakemberek számára is nehezen érthető szabályokkal.

Barack Obama egykori elnöknek sikerült a Nobel békedíjához járó összeget karitatív célokra fordítania, mert eleve nem kérte az összeget, de ahogy a szakértők megjegyzik, nem állhat mindenki mögött olyan szakembergárda, mint egy amerikai elnöknél.

Világ adó adományozás adózás filantrópia Nobel-díj Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. november 11. 17:39 Tech, Világ

Az Adidas robotokkal próbálta forradalmasítani a cipőipart, de inkább visszatér ázsiai munkásokhoz

Bezárják a két robotizált szupergyárat, mert "olcsóbb és rugalmasabb" Ázsiában termelni.

Fabók Bálint
2019. november 11. 12:13 Világ

A befektetők most már meggondolják, adnak-e pénzt olyan városoknak, amelyeket jobban sújt a klímaváltozás

Az Egyesült Államokban egyre több önkormányzati kötvénykibocsátásnál hívják fel a vásárlók figyelmét a klímaváltozás kockázataira.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.