Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 19. 17:14 Világ

Öt kínai lecke liberálisoknak

1990-ben Kína évtizedekkel mögöttünk volt. Ma viszont a fejlődési övezeteik – Peking nagyrégiója, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltái – már évtizedekkel Magyarország előtt vannak fejlettségben. Mi harminc év alatt alig zárkóztunk fel a világgazdaság centrumához, a kínai növekedési régiók közben egy évszázadot ugrottak előre, elénk. Náluk a 6-7 százalékos éves gazdasági növekedést aggasztó lelassulásként élik meg, nálunk ez csak álom lenne.

Ám észre kell vennünk, hogy a kínai fejlődési modell a kelet-európai piaci liberális elitek szinte minden alapvetését megcáfolta. Vegyük ezeket sorba:

1. „Kulturális útfüggőség”

Miközben elutasítják a nacionalisták hamisan pozitív nemzetkarakterológiáját, a liberálisok maguk sem veszik észre, de negatív nemzetkarakterológiában utaznak. Azt sejtetik, hogy a magyarok vagy a kelet-európaiak kulturálisan nem passzolnak a kapitalizmushoz. Nem elég vállalkozókészek, versenyképesek, meritokratikusak. Sokkal inkább kockázatkerülőek, feudálisak, felülről várják a segítséget, urambátyám viszonyok uralkodnak.

Ez a liberális kulturális öngyarmatosítás nem csak a kelet-európai elitek sajátja, ugyanebben utazik az afrikai vagy latin-amerikai felső középosztály is. Ezen világnézet szerint a kulturális jellegzetességek hosszú távon stabilak, és azokon nem lehetséges változtatni.

A kínaiak azonban minderre rácáfolnak. Ugyanaz a kultúra volt képes Mao alatt éhínséget produkálni, mint aztán a világtörténelem legdinamikusabb gazdasági kiugrását. Teljesen világossá tették: nincs kulturális útfüggőség, csak jó és rossz motivációk, intézmények, stratégia.

2. „Nincs hazai tőke”

Erre való hivatkozással erőltették a külföldi működő tőkére épülő modellt a kelet-európai liberálisok. Kínában azonban a fejlődés a belső megtakarításokra épült, hazai tulajdonosokkal. Mielőtt bárki ellenvetné: a megtakarítási hajlandóság ismét csak nem kulturálisan meghatározott. Időben jelentős kilengéseket mutat, még Kína esetében is. Az ország példája azonban világosan mutatja, hogy a felzárkózáshoz nem szükségeltetik külföldi működő tőke.

Sanghaj panorámája. (Photo by Johannes EISELE / AFP)

3. „A piac minden, az állam legyen minimális”

A kínai kiugrás szoros állami koordináció keretében történik. Az állam ma is ötéves terveket hajt végre, a bankrendszer állami kézben van, a tőkemozgások korlátozottak. A magánszektor globális multikká vált nagyvállalatai (Tencent, Huawei, Alibaba stb.) szorosan együttműködnek az állammal, a CEO-ik az egypárt tagjai. Peking és a régiók hatalmas állami keresletélénkítő programokat futtatnak, ha szükség van rá, és gigantikus infrastrukturális beruházásokkal támasztják alá a gazdasági fejlődést. Példa erre a most már 27 ezer kilométert kitevő gyorsvasúti hálózat. Ez nemcsak bekapcsolja a fejletlenebb régiókat, de mivel saját technológia már a sínpálya és a gördülőállomány is, egyben elképesztő állami iparpolitikát is képvisel.

4. „A korrupció ellehetetleníti a fejlődést”

A korrupció természetesen káros és igazságtalan dolog. Ám Kínában masszív korrupció van, ezt a vezető párt is nyíltan bevallja, sőt, a jelenlegi vezető Hszi Csin-ping pontosan ezzel a témával vált ismerté. A kisvállalati szektor kifejezetten a családi és származási kapcsolatokra épül, az állami hivatal pedig általánosan elterjedten különböző sápok előjogával jár. Ám hosszú évtizedek mindent átható korrupciója semmiképpen nem tette lehetetlenné a masszív gazdasági fejlődést. Aki azt sugallja, hogy nincs gazdasági fejlődés, amíg a korrupció meg nem szűnik, az akár Godot-ra is várhat. Amikor a ma már nem korrupt Svédország a mai Kína fejlettségi szintjén volt, akkor Svédország is korrupt ország volt. Ezt maguk a svédek is tudják. Természetesen a korrupció ellen harcolni kell, teszik is a kínaiak, de annak megszüntetése egyrészt irreális, másrészt láthatóan nem a felzárkózás feltétele.

5. „A demokrácia és a kapitalizmus szorosan összetartoznak”

Ezt csak az gondolhatta, aki nem ismeri a kapitalizmus történetét. Sem Anglia nem volt demokrácia, amikor megelőzte Flandriát, sem Németország, amikor beérte Angliát. A távol-keleti kistigrisek vagy diktatúrák voltak (Dél-Korea), vagy autoriter rendszerek (Tajvan, illetve Szingapúr a mai napig), de legalábbis egyetlen párt volt egyeduralkodó (Japán). A neoliberálisok (Hayek, Friedman) álomországa a szélsőjobboldali chilei diktatúra volt. Semmi csodálkozni való nincs azon, hogy Kína nem demokratikus országként képes az elképesztő fejlődésre. Hogy aztán a fejlődés következtében egy széles középosztály létrejöttével lesz-e demokratizálódás, mint a fejletté vált Japánban, Tajvanon és Koreában, vagy marad az egypártrendszer, mint Szingapúrban, az már a jövő zenéje. Demokráciában természetesen jobb élni, ám ez a gazdasági növekedésnek nem előfeltétele.

Mindenesetre a kínai csoda el kellene, hogy gondolkoztassa a kelet-európai piaci liberálisokat. De nem fogja.

Világ demokrácia fejlődés Kelet-Európa Kína korrupció liberalizmus Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. november 20. 15:01 Világ

Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát

Évtizedeken át keresték, hogy minek tudható be a szélerősség gyengülése a 80-as évektől kezdve, ebben az évtizedben viszont megfordult a trend.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Hajdu Miklós
2019. november 19. 10:16 Világ

Lehet irigyelni a skandináv városokat, de lemásolni aligha

A skandináv városok rendre kiválóan szerepelnek az élhető településeket bemutató ranglistákon.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.