Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 19. 11:24 Világ

Jobban függnek gázügyben az oroszok Európától, mint fordítva

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.)

Az Economist legfrissebb száma gazdaságilag és politikailag egyaránt lehúzza az Északi Áramlat 2 gázvezetéket és Putyin csapdájának nevezi azt, amibe Németország nemes egyszerűséggel belelépett. Véleményem szerint a realitás teljesen más. Az Északi Áramlat 2 egy logikus megoldás Németország és az EU szempontjából. Persze ennek is vannak vesztesei politikai oldalról, ebből a szempontból érthető a tiltakozási hullám. Viszont racionális alapja is van a tervnek, amelyről nehéz nem tudomást venni.

Az Északi Áramlat-2 mellett a legerősebb érv, hogy a legnagyobb orosz nyugat-szibériai gázmezők, például a Jamal és Európa legnagyobb fogyasztói között fizikailag is ez az útvonal az egyik legrövidebb. A lenti térkép jól szemlélteti ezt, ha pedig egy földgömböt nézzük, mely pontosan tükrözi a fizikai távolságokat és a földgolyó görbületét, azon még inkább szembeötlő, hogy a két pont között ez a legrövidebb út.

A legnagyobb orosz gázmezők és a vezetékrendszer. Forrás: Gazprom (2010)

Gázvezetéket építeni a Balti-tenger alatt nem kerül nagyságrendekkel többe, mint a szárazföldön. Az Északi Áramlat 1 adatai szerint a 917 kilométernyi orosz szárazföldi vezeték (Gryazovets–Vyborg) és a tengerparttól a német Greifswald elosztó központhoz húzott néhány tíz kilométernyi cső teljes költsége 6 milliárd euró volt, míg a Balti-tenger alatt húzódó 1222 kilométernyi csőpár 8,8 milliárd euróba került. Valószínű, hogy a tengeri vezeték esetében nem kell kisajátítási díjat fizetni, ami a szárazföld esetében egy jelentős költségelem. Az Északi Áramlat 2 9,5 milliárd eurós költségét jelentősen csökkenti, hogy a már létező csővezeték rendszerrel párhuzamosan épül ez ki, a meglévő infrastruktúrát hozzá lehet ehhez igazítani, és a tervezési és engedélyezési költségek is alacsonyabbak.

A gazdasági racionalitással szemben erősebbek a politikai érvek. A projekt legnagyobb ellenzői a lengyelek, az ukránok, balti államok és Közép-Kelet-Európa nagy része. De az angolok és az amerikaiak sem nézik ezt a vállalkozást jó szemmel. Az ukrán érvek érthetőek, hiszen ők elveszíthetik az ország GDP-jének 2 százalékát adó transzferdíjakat. A balti államok, Lengyelország és Szlovákia hasonló okokból tiltakoznak. A nagyobb német volumen megerősíti Németország szerepét a szétosztásban, ami nyilvánvalóan nincs ínyére a kisebb keleti tagállamoknak. A kérdés, hogy a német vállalatok mennyire hajlandóak megosztani a helyzetükből származó előnyt a többi EU-s tagállammal, fogyasztóval és nemzeti gáztársaságokkal.

Az angolszász világ tiltakozása szintén érthető, hiszen az USA érdekelt a palagáz európai szállításainak felfuttatásában. Nem véletlen, hogy az amerikai tiltakozás gyengült, amikor a németek az LNG importkapacitás bővítéséről döntöttek. Ez lényegében megfelel a német érdeknek, hiszen az adhatja el az egyre méretesebb német piacon a földgázt, aki a legjobb feltételeket kínálja.

Néhány fontos politikai és gazdasági szempontot azonban rendre kihagy az angolszász sajtó. Egyrészt 

mi garantálja, hogy Ukrajna képes lesz a jövőben is a gáztranzitra?

A 100 milliárd köbméter éves kapacitású, 50 éve épült Testvériség vezetékrendszer, amely Ukrajnán keresztül halad, tradicionálisan a legfontosabb útvonala az orosz gáznak Európa felé. (Csak összehasonlításképpen, a Fehéroroszországon és Lengyelországon átmenő Jamal vezeték évi 33 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik, az Északi Áramlat 1 és 2 egyenként 55 milliárd köbmétert tud szállítani.) Azonban ez a kapacitás csak névleges: a négy párhuzamosan futó ukrajnai szálból a hírek szerint egy már teljesen használhatatlan, egy csak a kapacitásainak töredékét tudja. A fennmaradó kettőt pedig a következő évtizedben fel kellene újítani, hogy biztosan használni lehessen.

Vajon ki akar 10-20 milliárd eurót fektetni egy olyan földgázvezeték-rendszerbe, aminek a megtérülése igencsak kérdéses, a politikai viszonyok korruptak és a tulajdoni helyzet is rendezetlen? Az, hogy Ukrajna az elmúlt 30 évben nem tudott életképes állami berendezkedést megvalósítani, jelentős fejfájást okoz Oroszországnak és az Európai Uniónak is.

Pedig erre a vezetékre szüksége lesz még Európának és Oroszországnak is a jövőben. Az európai gázfogyasztás ugyanis 2014 óta ismét nagy sebességgel nő, amit fel fog gyorsítani a német energetikai rendszer változása, a nagyobb megújuló arány és a nukleáris és szénkapacitások leépítése 2022-re és 2038-ra. Európa belső forrásai csökkennek, az öt éve még 50 milliárd köbmétert termelő groningeni mezőt 2030-ra végleg le akarják állítani a hollandok. Ezért ha még meg is épül a 31,5 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat és a hozzá kapcsolódó balkáni rendszer, az ukrán tranzit évi 10 és 50 milliárd köbméter mértékű lehet a 2020-as években.

Az EU-28 belső földgázfogyasztásának alakulása (ezer TJ-ban). Forrás: Eurostat. Megjegyzés: 1 milliárd köbméter gáz kb. 35,2 terrajoule (TJ), vagyis a jelenleg 19 ezer TJ EU-28 földgáz fogyasztás kb. 540 milliárd köbméternek felel meg. A 2013-2017-es adatok a havi fogyasztási adatok alapján becsült éves értékek.

Végezetül még egy utolsó gondolat, amiben téved az Economist. Oroszország legfontosabb gázpiaca az Európai Unió, évi 180-200 milliárd köbméter exporttal. Az átadás előtt álló, Kína felé szállító Szibéria Ereje vezeték 61 milliárd köbméteres kapacitással rendelkezik majd. A hírek szerint ráadásul a kínaiak elég jó feltételekkel kapnak gázt Oroszországtól, miközben fizikailag jóval nagyobb a távolság a kelet-szibériai gázmezők és a kínai fogyasztók között, mint nyugati irányban. Tehát a jövőben is Európa marad az orosz gázexport messze legnagyobb és legfontosabb vevője.

A gáztermelést pedig nem lehet anélkül leállítani, hogy ne veszélyeztesd a termelést és az eszközök megtérülését. Ezért ez a viszony nemcsak az Európai Uniónak jelent függést, hanem Oroszországnak is, sőt a termelői oldal függése ebben az esetben még erősebb is. Az elmúlt években az alkupozíciók javultak a fogyasztók javára, mivel a cseppfolyós földgáz egyre versenyképesebb. Politikailag Oroszországot a nyersanyag-termelésen keresztül lehet leginkább függő helyzetben tartani, ha valóban ez a cél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPletser Tamás: Jobb lenne, ha a sarkvidéki kőolajat ott hagynánk, ahol vanG7 podcast! Tényleg azért tankolunk most olcsóbban, mint egy-két hónapja, mert egy szaúdi halálosztag meggyilkolt egy újságírót. A kőolajpiac rejtelmei az Erste elemzőjével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrosz és német exkémek dolgoznak azon, hogy átvegyék az európai gázpiac feletti uralmatMerkel legnagyobb hibája lehetett, hogy ki akarta bekkelni az Északi Áramlat 2-t. Az új gázvezeték éppen Magyarországon emelné a gázárakat, a kormány mégsem tiltakozik.

Világ északi áramlat gázpiac gazprom Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 10:40 Világ

Szárnyal a Dacia, a Skodánál teljesen kiakadtak, hogy a román márkával kellene versenyezniük

Győzelmi jelentés érkezett Bukarestből, miközben áll a bál Prágában. Nagyon megy a román autópiac és a Dacia is, a Skoda viszont elégedetlen azzal a szereppel, amibe a VW megpróbálja belekényszeríteni.

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.

Avatar
2019. október 15. 19:18 Világ

Parmezán a Boeing ellen

A globalizációt az államok tartják fenn, adófizetői pénzekből. Szétverni viszont szándékosan sem lehet, hiába próbálkozik kitartóan Trump elnök.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.