Nagyratörő tervekkel állt elő Spanyolország, 2050-ig a villamosenergia-ellátását teljes mértékben megújuló forrásokból fedezné és ez után nemsokkal teljesen széntelenítené is a gazdaságot – írja a Guardian.
Amennyiben ezt sikerülne megvalósítani, az évszázad közepére az üvegházhatású gázok kibocsátása 90 százalékkal csökkenne 1990-es képest. A cél elérése érdekében a szociáldemokrata kormány legalább 3000 megawattnyi szél és napenergia kapacitást építene ki évente a következő 10 évben.
A fosszilis üzemanyag és a szénhidrogén-kitermeléshez, illetve frakcionáláshoz szükséges új engedélyek kiadását betiltanák, és az állami költségvetés ötödét a klímaváltozás enyhítésére tennék félre. Az éghajlatváltozás csillapítására szánt tartalékok arányát pedig 2025-től tovább növelnék.
A spanyol törvénytervezet egy kiváló példája a párizsi klímamegállapodásnak – mondta Christiana Figueres, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) korábbi ügyvezető titkára.
A tervek szerint „igazságos átmeneti” szerződéseket fognak kötni, amelyek ugyan a legtöbb spanyol szénbányát bezárnák, ám cserébe korai nyugdíjbameneteli lehetőséget, illetve átképzéseket biztosítanának az érintett dolgozóknak.
A kormány már korábban visszavonta a vitatott „napadót”, amely eddig megakadályozta, hogy a Spanyolországban növekedésnek induljon a megújulóenergia-szektor. Emellett az új törvény alapján 2030-ig 35 százalékra növelnék a zöldenergia arányát.
Az energiahatékonyság a következő 11 évben 35 százalékkal javulna az intézkedéseknek köszönhetően, és a kormányzati, illetve állami hatóságok ezentúl csak olyan ingatlanokat bérelhetnének majd, amelyeknek közel nulla az energiafogyasztása.
Laurence Tubiana, a European Climate Foundation vezérigazgatója szerint, aki a párizsi klímaegyezmény létrehozásában is részt vett, a megállapodás úttörő és inspiráló. Szerinte a szénsemlegessé válás célkitűzésével a spanyol kormány megmutatja a világnak, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem véresen komoly.
A probléma csak azzal lehet, hogy a jelenlegi kormány hatalma törékeny. Mivel csak a parlamenti mandátumok negyedével rendelkeznek, a baloldali Podemos és a liberális Ciudadanos pártokon is nagyban múlik, hogy megszavazzák-e a példamutató törvényjavaslatot.
A javaslatban nem részletezték, hogy mikortól szűnne meg teljesen a szén, illetve az atomenergia-termelés, míg a dízel, illetve benzinmotorral futó új autók gyártását 2040-ig tolnák ki.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
