Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. november 5. 14:28 Világ

A demokraták kedden nyakörvet és pórázt rakhatnak Trumpra

Magyar idő szerint kedd éjjel választásokat tartanak szerte az Egyesült Államokban: a szokásos módon lecserélik a teljes képviselőházat (az ő mandátumuk két évre szól), valamint a hat évre választott szenátus harmadát. Emellett szavaznak kormányzókról, helyi képviselőházakról és tucatnyi egyéb választott tisztségről.

Donald Trump elnök ugyan nincs a szavazólapon, az időközi választás azonban hagyományosan az elnök két évéről szóló véleménynyilvánítás szokott lenni. Ráadásul most az elnök mindent megtett azért, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, pontosabban ott maradjon. Ezért a szokásosnál is durvább a kampány hangvétele, ami már súlyos erőszakhoz is vezetett.*Egy floridai férfi csőbombákat küldött a demokrata párt vezető politikainak és legismertebb milliárdos támogatóinak. Egy pittsburghi szélsőjobboldali férfi pedig egy zsinagógában rendezett tömegmészárlást, miután összekötötte magában az egyik menekülteket segítő zsidó szervezetet a republikánusokat támogató sajtóból ömlő bevándorlásellenes tematikával.

A választás legnagyobb tétje mindenesetre az, hogy Trump első két éve után lesz-e olyan választott hatalmi ág az USA-ban, amelyik ellenőrizni kívánja az elnök hatalomgyakorlását. A demokraták bármelyik házban megszerzett többség birtokában akár több tucatnyi kongresszusi vizsgálatot is indíthatnak, amiben a kedvükre teregethetik majd az elnök személyes köreiben és kabinetjében elharapódzott korrupciós és visszaélési ügyeket. (Még augusztusban kiszivárgott egy belső irat a republikánusoktól, amiben azt próbálják számba venni, hogy milyen rázós ügyekben számíthatnak ilyen vizsgálatokra).

Ez ahhoz kevés lesz, hogy komolyabban korlátozzák Trump külpolitikai tevékenységét, viszont belső ügyekben magyarázkodásra és defenzív pozícióra kényszeríthetik az elnököt, továbbá bármiféle törvénykezési kezdeményezést is elfojthatnak. Megnő a demokraták zsarolási pozíciója olyan kérdésekben is, mint például a költségvetés tervezése.

A közvélemény-kutatásokat különböző módszerek szerint modellezők szerint – ha csak nincs valamilyen szisztematikus hiba a mintavételnél vagy a részvételi hajlandóság becslésénél –

a választás nagy valószínűséggel azzal fog véget érni, hogy a demokraták 2010 után visszaszerzik a többséget a képviselőházban, a szenátusban viszont ez nem fog sikerülni.

Választások, amelyekre érdemes figyelni:

  • Kalifornia-48, New York-11, Pennsylvania-1 képviselőházi választás. A demokraták, ha nyernek a képviselőházban, az nagy eséllyel a legnagyobb városok (például Los Angeles, New York, Philadelphia) körül lévő, hagyományosan republikánusok felé szavazó elővárosok átfordulása miatt lesz. Az itteni szavazóbázis etnikai szempontból egyre változatosabb, és felülreprezentáltak az egyetemet végzett nők.
  • Texasi szenátusi választás. Ha mégis csoda történik, és a demokraták többséget szereznek a szenátusban is, ahhoz – nyolc nagyon szorosnak tűnő választás megnyerése mellett*Többek között Nevada és Arizona megnyerése, illetve Észak-Dakota, Missouri, Montana, Indiana, Nyugat-Virginia és Florida megtartása mellett. – a mélyen republikánus Texasban is nyerniük kell. A fiatal demokrata Beto O’Rourke-ot karizmatikus kampánya miatt máris a 2020-as elnökválasztás egyik lehetséges demokrata jelöltjeként emlegetik, ellenfele, a hivatalban lévő Ted Cruz pedig a republikánus párt egyik legismertebb arca.
  • Georgia és Florida kormányzói választás. A két, egymással határos déli államban alakult ki talán a legélesebb szembenállás a helyi jelöltek között. A demokraták mindkét államban felhagytak korábbi középutas próbálkozásaikkal, és ezúttal progresszív nézeteket képviselő afroamerikai jelölteket indítottak. A republikánusok viszont erősen jobboldali, Trump stílusát imitáló politikusokat. Megfigyelők szerint érdekes kísérlet, hogy ha mindkét párt a saját kemény magjának üzen csak, akkor a középen álló szavazók kihez fognak csapódni.

Alapvetően egyébként az elnök nagyon népszerűtlen, és sikerült teljesen magához kötnie a republikánus párt brandjét, ezért ez utóbbi is népszerűtlenebb lett a korábbi választásokon tapasztaltnál. Trump munkáját a FiveThirtyEight modellje szerint a választók csak 42 százaléka támogatja, miközben 52 százalékuk elutasítja. A demokrata párt pedig általában 6-8 százalékkal népszerűbb a republikánusnál. Az amerikai politikai rendszer azonban nem arányosan fordítja át a szavazatokat mandátumokká.

Annak, hogy a szenátust nem valószínű, hogy megszerzik a demokraták, a leginkább az az oka, hogy a most választott 35 szenátori helyből 27 a demokratáké, és csak 8 a republikánusoké. Hat éve ugyanis, amikor utoljára szavaztak ezekről a helyekről, éppen jó éve volt a demokratáknak, mivel ők általában kevésbé fegyelmezett szavazók, tehát sokkal többen mennek el szavazni, amikor az elnökről is lehet dönteni. Ebből is következik, hogy két, illetve négy év múlva sokkal kedvezőbbek lesznek nekik a feltételek. Most viszont két helyet szerezniük kellene, hogy elérjék az 51 szavazatot.*50 szavazatnál az alelnök Mike Pence dönt, tehát akkor még nem fordul meg a felsőházi többség. Ehhez meg kell tartaniuk 6 olyan mandátumot, amely erősen republikánus államban van, és még szerezniük is kell kettőt – olyan konzervatív helyeken, mint Arizona, Texas vagy Tennessee.

De az aktuális helyzeten kívül szerkezeti oka is van annak, hogy a demokratáknak ennyire nagy győzelmet kellene aratniuk egy kisebb szavazatelőnyben megmutatkozó sikerért.

Az amerikai választási rendszer sokféle módon torzít, általában a republikánusok előnyére.

Ez a legutóbb akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Donald Trump úgy válhatott elnökké, hogy Hillary Clinton összességében milliókkal több szavazatot kapott nála – csak a szavazói nem jól oszlottak el a különböző államokban.

A szenátusban különösen nyilvánvaló ez az elhajlás. Hat olyan állam is van, amelyben egymilliónál kevesebben laknak (Wyoming, Alaszka, Észak- és Dél-Dakota, Vermont, Delaware), ezekben összesen 4,5 millió ember lakik. Viszont pont ugyanannyi szenátort küldenek Washingtonba (államonként kettőt, azaz összesen tizenkettőt), mint a hat legnépesebb államban lakó 134,2 millió ember. Márpedig a republikánusok szavazói sokkal jobban oszlanak el az államok között, ellentétben a demokratákkal, akiknél több tízmilliónyi, a választások eredménye szempontjából fölösleges többletszavazat koncentrálódik a nagy államokban.

A demokraták egyébként az alsóházban is masszív – a FiveThirtyEight szerint 5,6 százalékpontos – hátrányból indulnak. Itt ugyan nagyjából lakosságarányosak a körzetek, viszont itt is igaz, hogy a földrajz nem a demokratáknak kedvez. Az ő választói koalíciójuk alapvetően városokban tömörül, ezért nem ritka, hogy a városias környékeken a szavazatok 85-95 százalékát is besöprik. A republikánus szavazók viszont arányosabban oszlanak meg az elővárosi és vidéki körzetekben.

Erre rátesz még egy lapáttal a gerrymandering néven is ismert önkényes körzethatár-meghatározás, amikor a politikusok tízévente eldöntik, hogy hol húzódjanak a választói körzetek az államon belül. Ha elég cinikusan állnak a feladathoz, akkor elérhetik azt, hogy hiába végez az egyik párt valamelyik államban mondjuk pontosan 50 százaléknyi szavazattal, az öt képviselői helyből akár négyet is elhozhat, ha sikerül a másik párt szavazóinak döntő többségét egyetlen körzetbe koncentrálnia. Márpedig a mostani ciklus határainak kijelölése idején éppen a republikánusok voltak többségben, akik több államban is gátlástalanul éltek ezzel a technikával. A mostani helyi választások tétje többek között éppen ez, tehát a körzethatárok kijelölése a következő tíz évre.

Világ Donald Trump egyesült államok képviselőház kongresszus szenátus usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2018. november 20. 11:26 Világ

Van, ahol akasztással kezelik a devizaválságot

Kivégeztek két devizakereskedőt Iránban, mert a hatóságok szerint manipulálták a piacot.

Váczi István
2018. november 20. 10:04 Világ

Váratlan helyről kapott igazolást Trump kereskedelmi háborúja

Okosan válogatták össze a megvámolt kínai termékeket az amerikaiak egy európai tanulmány szerint, így a számla közel háromnegyedét Kína állja. Az amerikai kereskedelmi deficit is csökkenhet.

Kasnyik Márton
2018. november 19. 13:45 Világ

Az olasz maffia ráment az EU-s forrásokra, és megszállta a teljes élelmiszerláncot

A földektől az éttermekig mindenhová beépült a maffia. Ez teljesen logikus, hiszen a gazdaság hitelválságban szenved, a bűnszervezeteknek viszont rengeteg készpénzük van.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.