Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 28. 07:13 Élet, Világ

Lenne egy módszer a klímakatasztrófa ellen, de nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá

Ha máshonnan nem, a legutóbbi ENSZ-jelentésből tudhatjuk, hogy súlyos lemaradásban vagyunk a globális környezetvédelemben. 2040-re, vagyis történelmi időtávon nézve pillanatokon belül tönkretehetjük az életünket, ha az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját nem csökkentjük.

A megoldásnak alapvetően két megközelítése van. Az egyik szerint csökkenteni kell a szén-dioxid (mint a káros üvegházhatású gázok közül legfontosabb molekula) kibocsátását, a másik szerint a levegőben már jelen lévő szén-dioxidot ki kell vonni onnan (leválasztás). Az ENSZ jelentése óta egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az első megközelítés önmagában már nem lesz elég. Túl vagyunk azon a ponton, amikor a kibocsátás csökkentésével időben el tudjuk érni a szén-dioxid koncentráció mérséklődését, vagyis el kellene kezdenünk a leválasztást is ipari méretekben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végéreA mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről.

A leválasztással azonban van néhány alapvető probléma. Az első rögtön az, hogy nincs még konszenzus arról, milyen típusú megoldásokra kellene koncentrálni.

A legkézenfekvőbb módszer az, hogy elkezdjük visszatelepíteni a növényzetet azokra a területekre, amelyekről korábban kiirtottuk. Mivel a növényzet a növekedése közben szén-dioxidot von ki a környezetéből, és oxigént termel, kiváló biomegoldásnak számít, de csak akkor, ha időben le is aratják és biomasszát kapnak belőle. Ebből égetéssel energiát lehet fejleszteni, de közben a bioerőműben keletkező szén-dioxidot le kell választani, és megfelelő helyre be kell sajtolni.

Minden leválasztási technológia végén ott áll a kényszer, hogy a szén-dioxidot vagy le kell sajtolni (egy olyan tárolóba kell helyezni, ahonnan lehetőleg évezredekig nem szabadul ki), vagy más ipari alapanyagot, például üzemanyagot kell belőle készíteni.

Rögtön látszik, hogy a hasonló ipari folyamatokhoz energiát kell felhasználni, amelynek ideális esetben nem szabadna fosszilis forrásból származnia, hiszen akkor valamilyen mértékben maga a leválasztási folyamat is hozzájárulna a szén-dioxid kibocsátásához. A bioenergiás megoldásnál egyrészt földterületet kell biztosítani a növényeknek, a művelésükhöz szükség van (mű)trágyára, és a szállításukról is gondoskodni kell.

Ennél is fontosabb körülmény azonban, hogy a szakemberek szerint ez a biomegoldás sajnos nem lehet elég.

Ott tartunk, hogy hiába ültetjük vissza a kivágott fáinkat, önmagában már ez sem ment meg minket a kedvezőtlen klímaváltozástól.

Ezért mondják egyre hangosabban a szakértők, hogy minél hamarabb el kell kezdeni munkába állítani olyan gépeket, amelyek „átszűrik” a levegőt, és leválasztják belőle a szén-dioxidot. Ezzel viszont az a baj, hogy a számos érdekes kísérleti berendezés ellenére sincs olyan ütős technológia, amelynek működését és gazdaságosságát nagy léptékben is igazolták volna.*Eddig az a megoldás kapta a legnagyobb figyelmet, amely nátrium-hidroxidban (az iparban széles körben alkalmazott egyik lúgban) nyeleti el a levegő szén-dioxid-tartalmát. Ekkor nátrium-karbonát (köznapi nevén szóda vagy sziksó) keletkezik, amely kálcium-hidroxid hozzáadására kálcium-karbonáttá (vagyis mészkőre, az otthoni csapon kiváló vízkő egyik fő alkotóelemére) változik. Ebből ki lehet nyerni a szén-dioxidot. Az eljárás azért tűnik ésszerűnek, mert az iparban megszokott és nagy mennyiségben használt anyagokkal dolgozik, ugyanakkor már a rövid leírásból is látszik, hogy többlépéses, energiaigényes folyamat.

Ahogy a Business Week és a Bloomberg is beszámolt róla, egy napokban megjelent amerikai szakértői anyag szinte már segítségkérésként fogalmazza meg, hogy a szövetségi kormány nagyobb pénzekkel és sürgősen kezdje el támogatni azokat a kutatás-fejlesztési programokat, amelyek elvezethetnek a legjobb megoldásokhoz. Erre ugyanis eddig szinte sehol sem koncentráltak a kormányok, mint ahogy arra sem, hogy szabályozói változtatásokkal nyereségessé tegyék a szén-dioxid leválasztását.

Az amerikai anyag azzal is érvel, hogy hosszú távon üzletileg megéri a fejlesztéseket támogatni. A napelem példáját hozzák fel, amelynél idejekorán megjósolható volt, hogy óriási globális üzletté válik, és azok az országok profitálnak majd belőle, amelyek birtokában vannak a gyártási technológiáknak.

A következő időszak egyik legnagyobb üzletét a szén-dioxid-leválasztó technikák adják majd, amit globálisan értékesíteni lehet, ám azok az országok, amelyek nem áldoznak arra, hogy legyen ilyen iparáguk, azok a nemzetközi piacon eladók helyett kénytelenek lesznek vásárlókká válni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltukHa nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.

Élet Világ kibocsátás klímaváltozás környezetvédelem leválasztás levegő szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Pálos Máté
2022. május 10. 11:41 Élet, Vállalat

Olyan jól keresett a futár, hogy a finn hatóságok inkább nem adtak neki letelepedési engedélyt

Minden papírja rendben volt, azonban gyanúsnak találták, hogy futárként ilyen sokat keres. Jogi útra tereli az ügyet.

Katona Hajnalka
2022. május 7. 12:45 Élet

A városok zöldítése az emberek mentális egészsége miatt is fontos

A zöldövezetben felnövő gyerekeknél kisebb eséllyel alakul ki mentális betegség felnőtt korban.

Fontos

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.