Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 1. 06:58 Tech, Világ

Egy milliárdos megpróbálja sokkal olcsóbbá tenni az e-autók akkumulátorát

A Dél-Afrikában született, de amerikai állampolgárként Los Angelesben élő Patrick Soon-Shiong vagyonát jelenleg 7,6 milliárd dollárra becsülik. Az orvos végzettségű vállalkozó azzal szerezte az első millióit, hogy gyógyszerfejlesztő vállalkozásait sikerült nagyra növesztenie, majd jó pénzért eladnia. Legújabb terve a New York Times cikke szerint az, hogy nyugdíjba küldi a lítium-ion technológiát, ami azért elég meredek elképzelés, mert manapság szinte minden hordozható elektromos szerkezet akkumulátora erre épül, és az elektromos mobilitás legfontosabb jövőbeni alkalmazásának tűnik.

A lítium-ionos megoldás azért terjedt el, mert olyan fizikai-kémiai tulajdonságokkal bír, amelyek egykönnyen nem verhetők. A lítium mérete és tömege is kicsi, viszont elektrokémiai potenciálja nagy, ami praktikusan azt jelenti, hogy már viszonylag kis méretben és tömegben is nagy elektromos kapacitást tud leadni, és ez nagyon előnyös tulajdonság a legkülönfélébb eszközök áramellátásához.

Van azonban néhány nem elhanyagolható problémája is ennek a technológiának. A Földön a racionálisan kitermelhető lítium elég egyenlőtlenül oszlik el, főleg Dél-Amerikában találhatók nagyobb készletek, a mai akkumulátorokba ráadásul olyan ritka fémeket is kell tenni, amelyekhez még korlátosabb a hozzáférés, és ez viszonylag drágává teszi a gyártást. Másrészt 

a lítium-ionos akkumulátorok bizonyos körülmények között hajlamosak a túlzott melegedésre, a begyulladásra.

Soon-Shiong cége, a NantEnergy most előállt az első olyan cink-levegő akkumulátorral, amely szerintük képes lehet a tömegtermelésre és a széles körű ipari használatra. A cink-levegő megoldásban fizikai-kémiai értelemben sok újdonság nincs, régóta ismert technológia, használják is világszerte bizonyos alkalmazásokhoz, eddig azonban komolyabban mégsem sikerült senkinek megtámadni vele a lítium-ion piacát.

Egy cink-levegő technológiás elektrokémiai cellában elméletileg 1,65 volt feszültséget lehet elérni, a gyakorlatban azonban 1,4 voltnál eddig senkinek sem sikerült többet kinyernie. Összehasonlításul: egy mai lítium-ionos, méretre és tömegre is kisebb cella képes 3 voltot előállítani.

Mégis, a cinkkel azért éri meg komolyabban foglalkozni, mert sokkal könnyebben hozzáférhető, és sokkal nagyobb mennyiségben bányászható, mint a lítium. A cink-levegő párosítás azért is lehet kihívója a lítiumnak, mert amint a neve is mutatja, csak a levegő oxigénjét használja, amikor áramot termelnek vele. Ez azt jelenti, hogy nem kell reaktánst fejleszteni a cellához, elég azt egyszerűen csak érintkeztetni a környezetével, ami egyszerűsíti a gyártást.

Az alábbi animáció a cella működését mutatja, a bal oldalon látható, ahogy belép a levegő oxigénje, az elektromos áram pedig a jobb oldali szürke sávban keletkezik (forrás: Wikipedia).

Animation of zinc air cell 1100.gif

A dolog érdekessége azonban nem is a technológia, hanem az üzleti modell újdonsága. A NantEnergy ugyanis azt állítja, hogy az akkumulátoraiban egy kilowattóra teljesítményt 100 dollárból képes kihozni, és ehhez több mint 100 szabadalmi bejegyzést elérő fejlesztések során jutott el. Ezzel szemben a lítium-ion akkumulátorok kilowattóránkénti előállítási költsége jelenleg 300-400 dollár között van.

Az ígéret tehát az, hogy 

olyan akkumulátorok készülhetnek, amelyek kicsit ugyan nagyobbak, mint a jelenlegiek, de sokkal olcsóbbak és biztonságosabbak lesznek.

A piac mérete már jelenleg is évi 50 milliárd dollár, de az elektromos mobilitás és az otthoni energiatárolás terjedésének köszönhetően nagy felfutás előtt áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját piacuk lett az elektromos autókból kiszerelt, nyugdíjas akkumulátoroknakÓriási üzlet lesz az idősebb eletromos autókból kiszedett akkumulátorokkal kereskedni, mert további tíz évig lehet még hasznosítani az aksikat.

Tech Világ akkumulátor cink elektromos autó lítium-ion Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Kasnyik Márton
2018. december 10. 13:01 Tech

Magyarország jövőre lép a pénzügyi XXI. századba, amiben már benne van a világ nagy része

A mosollyal aktivált fizetésnél még nem tartunk, de nagyot ugrik jövőre a magyar fizetési rendszer.

Rigó Anita
2018. november 27. 12:21 Tech

Sok országban gyorsabb a mobilnet, mint a wifi

Magyarországon nem mértek jelentős különbséget a kettő között.

Hajdu Miklós
2018. november 26. 13:28 Tech

Harmadával többet költött az állam kutatásra tavaly, mégsem történt igazi előrelépés

Épp csak sikerült korrigálni a tavalyi visszaesést.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. december 10. 11:49 Állam

A játékokat nem Lappföldről, hanem a szomszédból hozza a Mikulás Magyarországra

Gazdasági jelentőségéhez képest kifejezetten fontos szerepet játszik a globális játékiparban Kelet-Közép-Európa, Magyarország is a húsz legnagyobb exportőr között van.

Kasnyik Márton
2018. december 8. 07:49 Podcast

Középiskolásokkal kísérleteznének magyar közgazdászok

Mi köze a pillecukor-evésnek ahhoz, hogy valaki mekkora sikert ér el az életben? Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 podcast vendégei.

Jandó Zoltán Wiedemann Tamás
2018. december 7. 06:58 Állam

Nem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormány

A GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.