Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 1. 06:58 Tech, Világ

Egy milliárdos megpróbálja sokkal olcsóbbá tenni az e-autók akkumulátorát

A Dél-Afrikában született, de amerikai állampolgárként Los Angelesben élő Patrick Soon-Shiong vagyonát jelenleg 7,6 milliárd dollárra becsülik. Az orvos végzettségű vállalkozó azzal szerezte az első millióit, hogy gyógyszerfejlesztő vállalkozásait sikerült nagyra növesztenie, majd jó pénzért eladnia. Legújabb terve a New York Times cikke szerint az, hogy nyugdíjba küldi a lítium-ion technológiát, ami azért elég meredek elképzelés, mert manapság szinte minden hordozható elektromos szerkezet akkumulátora erre épül, és az elektromos mobilitás legfontosabb jövőbeni alkalmazásának tűnik.

A lítium-ionos megoldás azért terjedt el, mert olyan fizikai-kémiai tulajdonságokkal bír, amelyek egykönnyen nem verhetők. A lítium mérete és tömege is kicsi, viszont elektrokémiai potenciálja nagy, ami praktikusan azt jelenti, hogy már viszonylag kis méretben és tömegben is nagy elektromos kapacitást tud leadni, és ez nagyon előnyös tulajdonság a legkülönfélébb eszközök áramellátásához.

Van azonban néhány nem elhanyagolható problémája is ennek a technológiának. A Földön a racionálisan kitermelhető lítium elég egyenlőtlenül oszlik el, főleg Dél-Amerikában találhatók nagyobb készletek, a mai akkumulátorokba ráadásul olyan ritka fémeket is kell tenni, amelyekhez még korlátosabb a hozzáférés, és ez viszonylag drágává teszi a gyártást. Másrészt 

a lítium-ionos akkumulátorok bizonyos körülmények között hajlamosak a túlzott melegedésre, a begyulladásra.

Soon-Shiong cége, a NantEnergy most előállt az első olyan cink-levegő akkumulátorral, amely szerintük képes lehet a tömegtermelésre és a széles körű ipari használatra. A cink-levegő megoldásban fizikai-kémiai értelemben sok újdonság nincs, régóta ismert technológia, használják is világszerte bizonyos alkalmazásokhoz, eddig azonban komolyabban mégsem sikerült senkinek megtámadni vele a lítium-ion piacát.

Egy cink-levegő technológiás elektrokémiai cellában elméletileg 1,65 volt feszültséget lehet elérni, a gyakorlatban azonban 1,4 voltnál eddig senkinek sem sikerült többet kinyernie. Összehasonlításul: egy mai lítium-ionos, méretre és tömegre is kisebb cella képes 3 voltot előállítani.

Mégis, a cinkkel azért éri meg komolyabban foglalkozni, mert sokkal könnyebben hozzáférhető, és sokkal nagyobb mennyiségben bányászható, mint a lítium. A cink-levegő párosítás azért is lehet kihívója a lítiumnak, mert amint a neve is mutatja, csak a levegő oxigénjét használja, amikor áramot termelnek vele. Ez azt jelenti, hogy nem kell reaktánst fejleszteni a cellához, elég azt egyszerűen csak érintkeztetni a környezetével, ami egyszerűsíti a gyártást.

Az alábbi animáció a cella működését mutatja, a bal oldalon látható, ahogy belép a levegő oxigénje, az elektromos áram pedig a jobb oldali szürke sávban keletkezik (forrás: Wikipedia).

Animation of zinc air cell 1100.gif

A dolog érdekessége azonban nem is a technológia, hanem az üzleti modell újdonsága. A NantEnergy ugyanis azt állítja, hogy az akkumulátoraiban egy kilowattóra teljesítményt 100 dollárból képes kihozni, és ehhez több mint 100 szabadalmi bejegyzést elérő fejlesztések során jutott el. Ezzel szemben a lítium-ion akkumulátorok kilowattóránkénti előállítási költsége jelenleg 300-400 dollár között van.

Az ígéret tehát az, hogy 

olyan akkumulátorok készülhetnek, amelyek kicsit ugyan nagyobbak, mint a jelenlegiek, de sokkal olcsóbbak és biztonságosabbak lesznek.

A piac mérete már jelenleg is évi 50 milliárd dollár, de az elektromos mobilitás és az otthoni energiatárolás terjedésének köszönhetően nagy felfutás előtt áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját piacuk lett az elektromos autókból kiszerelt, nyugdíjas akkumulátoroknakÓriási üzlet lesz az idősebb eletromos autókból kiszedett akkumulátorokkal kereskedni, mert további tíz évig lehet még hasznosítani az aksikat.

Tech Világ akkumulátor cink elektromos autó lítium-ion Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2018. október 21. 07:40 Tech, Világ

A város a világ végén, amelyet a Nokia bedőlése tett igazán jelentőssé

A Nokia mobilos üzletágának bedőlése úgy tűnt, hogy magával rántja a Északi sarkkörnél fekvő Oulut is, amely végül pont ettől vált globális innovációs központtá.

Bucsky Péter
2018. október 18. 16:15 Tech

Állami gigagyárral pörgetnék fel a németek az elektromos autógyártást

Szép lassan dinoszaurusszá változik Németország, ha nem ül fel az e-autó-hullámra. Meglepő ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehéz helyzeten.

Torontáli Zoltán
2018. október 13. 15:57 Tech, Világ

A leginnovatívabb közlekedési eszköz a jó öreg vasút lett

Önvezető autó ide, elektromos kamion oda, a vasút nem a prototípusok kísérleteinél tart, hanem már bevezeti a legújabb technológiáit.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. október 22. 06:53 Állam, Élet

Az állam arra készülhet, hogy az egész pénztárszektorra rátenyereljen

Túl sok jel utal arra, hogy készül egy manőver, amely állami kézbe csatornázza a befizetéseinket. A megszerzett pénzzel rendbe tehetik az egészségügyet és a nyugdíjakat - igaz, a rendszer elkerülhetetlenül kétszintes lesz.

Kasnyik Márton
2018. október 20. 15:08 Podcast

Abból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteni

Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.

Jandó Zoltán
2018. október 20. 07:58 Piac

Van egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autót

Magyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.